Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A nagykunsági kun szállások kialakulása
TISICUM XXVI. 4. kép - Túrkeve középkori régészeti lelőhelyei (a szerző rajza) nem vált önálló faluvá. Az is lehetséges, hogy a 11-13. lelőhely egyúttal Móric falu előzménye is, Móricon ugyanis sem az ásatás, sem a terepbejárás során nem került elő XIII-XIV. századi leletanyag.54 A Karcag határában regisztrált középkori települések közül a Tatárülés határrészen levő 38-39. lelőhely esetében a késő középkori és az Árpád-kori leletek együtt előfordulása miatt az egyik lehetséges magyarázat, hogy itt is korai kun szállás volt. Azzal az eshetőséggel is számolnunk kell, hogy az Árpád-kori előzménnyel rendelkező, XV-XVI. századi kun településeken az Árpád-kori leletek a szállás saját XIII-XIV. századi rétegeit képviselik, de ezt a feltevést természetesen csak ásatással lehetne igazolni. 54 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1992.68-69., 77. Összegzés A különféle források egybevetésével a nagykunsági kun szállásterületen is kimutatható az egykori korai szállások megléte. Az írott forrásokban a XIV. század közepétől feltűnő szállások névadásának elemzése arra az eredményre vezetett, hogy a szállásbirtokos pogány személynevét viselő szállások alapítása két-három nemzedékkel korábban, esetenként már a XIII. században megtörténhetett, mint ahogy a forrásokban megjelennek. Ezek között van néhány olyan szállás, amely a későbbiekben nem szerepel az írott forrásokban, nevük határrész elnevezéseként sem maradt fenn, topográfiailag sem azonosíthatók. Ezek is a megtelepedés első hullámát képviselhetik, de még a XIV-XV. század folyamán megszűntek. Ugyancsak korai szállásokra lehet következtetni a Nagykunság gazdag kun nyelvű földrajzi név anyagából, mivel abban kimutathatók szállást jelölő nevek is, viszont ezek egyike sem azonos a későbbi állandó falvakéval. Pontos topográfiai helyük egyelőre nem határozható meg, csak az, hogy melyik község határában, esetleg melyik határrészen fekszenek. Az intenzív régészeti topográfiai kutatások során térképezett egyes középkori régészeti lelőhelyekről is feltehető, hogy ezek a XIII. század második felében létesült, viszonylag kis kiterjedésű, 224
