Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Prohászka Péter: V. századi sírok Sommereinból (Niederösterreich, Ausztria)
TISICUM XXVI. 1918-ban került elő két V. századi temetkezés.17 Az első melléklet nélküli, északi tájolású volt, míg a másodikban a fej mellett egy vas lándzsacsúcs és a medencén egy vascsat volt.18 Temetkezési szokások Sommereinban a kora népvándorlás korra jellemző csontvázas temetkezéseket bolygattak meg, melyek közül a rajz alapján három sír észak-déli, a negyedik viszont északkelet-délnyugati tájolású volt. Ugyan az V. század jellemző irányítása a Kárpát-medencében a nyugat-keleti volt, azonban előfordulnak észak-déli irányítású temetkezések is.19 így például az Alföldön az V. század eleji temetőkben a sírok észak-déli, valamint dél-északi tájolásúak voltak.20 A nyugati alemann területen egyaránt megtalálhatók az észak-déli és nyugatkeleti irányítású temetkezések, amely közül a nyugat-keleti tájolás az V. század második felétől vált uralkodóvá,21 míg az elsőben az északdéli volt előnyben részesítve részesítették előnyben.22 Ugyancsak a korszak temetőire jellemző, hogy a sírok egymás közelében, ugyanakkor rendszertelenül vannak elhelyezve.23 A leletek értékelése alá. Bizonyos, hogy e fibula viselése a korai időszakra tehető, azonban ez mindenképpen már az V. század első felére esik.29 A másik fibula esetében Menke a párhuzamokat a D1 időszakban megjelenő kisméretű fibuláknál kereste, azonban az azonos darabok hiányában csupán az egyes elemekkel és díszítésekkel kapcsolatban tudott párhuzamos darabokat említeni.30 A sommereini fibula ugyanis unikális a Kárpát-medencei kora népvándorlás kori leletanyagban. Legközelebbi párhuzama Kölnből ismert, ahol a Heumarkton folytatott ásatások során szórványként került elő egy hozzá igen hasonló darab (7. kép).31 A bronzból öntött, azonban aranyozott felületű, mindössze 4,9 cm hosszú fibulának ugyancsak fecskefarokban végződik a láblemeze, A fibulák 7. kép - A Köln-Heumarkt területén talált fibula (ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.763. Abb. 2,4) A második sírban a korszak Kárpát-medencei leletanyagában ritkának számító kisméretű ezüstfibulák kerültek elő. Formai jellemzői alapján a rombikus láblemezű darab a Wiesbaden-típusú fibulák csoportjába tartozik,24 melyekre a kéttagú forma, a konvex-konkáv átmetszetű kengyel, a rombusz formájú láblemez és a poncolt díszítések jellemzők.25 A rombusz láblemezű példányok főként a Pomerániától a Rajnáig terjedő területen fordulnak elő.26 Mint arra Manfred Mánké rámutatott, a sommereini fibula keretszerű poncolása a példányt a wiesbadeni, vinaricei és bostorpi darabok közé sorolja, azonban e fibulák lábának belső felületén még egy niellált rácsminta is található, amely azonban az általunk vizsgált darabnál nem fordul elő.27 Menke a IV. század végétől a 450-es évekig datálta a típust (D1). Ugyanakkor elképzelése szerint sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy még a hunok Kárpát-medencei beköltözése előtt, valamikor a IV. században viselték a darabot,28 amit azonban további leletek nem támasztanak 17 MELZER, Gustav 1984a. 161. Nr. 7. 18 SERACSIN, Alexander 1936. 19 FRIESINGER, Herbert - ADLER, Horst 1979.25. 20 TEJRAL, Jaroslav 2008.250-251. 21 BOOSEN, Jan Derk 1986.290. 22 CHRISTLEIN, Rainer 1978.53. 23 FRIESINGER, Herbert - ADLER, Horst 1979.26. 24 WERNER, Joachim 1981.227-228.; v. ö. MENKE, Manfred 1986.72. 25 WERNER, Joachim 1981.227. 26 MENKE, Manfred 1986.72. 27 MENKE, Manfred 1986.72. 28 MENKE, Manfred 1986. 74. mint a sommereininak. A fejlemez kialakítása azonban a félköríves helyett hold formájú, melynek csúcsán gombszerű kiemelkedés található. Mind a fejet, mind pedig a lábat körbefutó rovátkolás keretezi, belső felületükön pedig pontkörmintával poncolt díszítés van.32 Mint a publikálok megjegyzik, a Köln-heumarkti darab ugyancsak unikumnak számít a leletanyagban, még ha egyes elemeihez, valamint a díszítés kialakításához számos párhuzam is található.33 így a kölni darab a fejlemez kialakítása, a poncolt díszítés és a kengyelcsatlakozásoknál található vésetek alapján a változatokban igen gazdag Nieder-Florstadt/ Wiesloch és Groß-Umstadt fibulacsoporttal áll kapcsolatban, amelynek előfordulása az V. század közepére tehető.34 Ugyanakkor a Nieder- Florstadt/Wiesloch csoportnál a fejlemez háromszögletű. A fecskefarok kialakítása és a poncolt díszítés alapján a Groß-Umstadt csoporttal állhat közelebbi rokonságban, amelynél a félkör alakú fejlemez jellemző.35 Az említett csoportok a Wiesbaden-típusú fibulákból fejlődtek ki.36 Jan Bemmann ezzel szemben éppen a Köln-heumarkti fibula láblemezének formája alapján a Jena-Lobeda 1/65. sírban talált fibulával hozza kapcsolatba, melynek ugyancsak fecskefarok formájú láblemeze és 29 TEJRAL, Jaroslav 2008.272. 30 MENKE, Manfred 1986.80-82. 31 ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.763. Abb. 2., 4. 32 ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.762. 33 ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.762. 34 ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.762. 35 ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.762. 36 WERNER, Joachim 1981. 237-243.; ROTH, Helmut - TRIER, Marcus 2001.764. 150
