Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében

OTTOMÁNYI KATALIN: KÉSŐ RÓMAI KERÁMIA VISEGRÁD-GIZELLAMAJOR ERŐDJÉNEK ÉSZAKI I. HELYISÉGÉBEN

Legkésőbbi egy fényes, feketén, vízszintesen simított, kihajló peremtöredék (a perem belseje vonalakkal bordázott). Másodlagosan égett, a fűtőcsatorna szintjén lévő égett rétegből (2013.11.9.10). Hasonlóan fényes fekete két oldaltöredék a csatorna feletti omladékból (lassú korongolt) és a habarcsos padló feletti rétegből. Az ún. murga kerámián láthatunk ilyen, fényes, fekete simítást és besimítást az V. század első felében-közepén.42

Simított felületű kerámia valamennyi rétegben előfordul. Használata általános a IV. században, egyes típusok az V. század első felében is jellemzőek. Némelyik edényen talán besimított díszítés is lehetett, a hiányzó részeken.

Besimított kerámia: 8 db (1,6%)

Forma: A 8 töredékből 6 formához köthető. Legtöbb a korsó (3 db), bögre egy darab, fazék kettő (közülük az egyik lehet nagyobb korsó is). Tál nincs. Pereme a galléros korsó típusnak és a bögrének maradt meg. A korsón függőleges besimított vonalak. Gallérjából szalagfül indul (3. kép 2). Ez az ún. murgai korsótípus a IV. század utolsó harmadában tűnik fel a pannoniai kerámiában. Visegrád-Gizellamajorban mind a déli, mind a nyugati épületszárnyban előfordul. Rétegét tekintve az erőd átépítésének anyagában (É/l. helyiség habarcsos padló felett, D/lll. helyiség szürke agyagszint felett stb.) és a felső köves omladékban került elő (Ny/I. helyiség).43 Legközelebbi analógiák Leányfalun, Pilismaróton, Dunabogdányban, Tokodon, a Valentinianus alatt épült, de V. századot is megért erődítményekben.44 Két perem nélküli, szűk nyakú füles korsó egy, IV-V. századfordulón szélesen elterjedt típushoz tartozik, melynek pereme többnyire tölcséres.45 Nyakukon függőleges besimított vonalak, vállukon rácsminta, illetve indadísz van. Mindkettőt bekarcolt vonalak, illetve bordák tagolják, s választják el egymástól a különböző díszítéseket. Mind a kettő a paticsomladékból származik (csatornatetővel egy szinten, illetvp a legfelső omladék). Az egyik majdnem teljesen összeállítható, csak a pereme hiányzik (3. kép 4). Vállán egyedi motívum, talán indadíszítés figyelhető meg. Hasonló mintát néhány leányfalui korsón láthatunk.46 Anyaga házi kerámiára hasonlít, keményre égetett, felülete enyhén bordázott. Rajta nemcsak besimítás, de ráfröccsent mázpetytyek és mázcsík is látható. A másik szűk nyakú korsó vállán rácsminta,

42 TEJRAL, Jaroslav 1985.122. Abb. 12.; MASEK Zsófia 2011.; OTTOMÁNYI Katalin 1991.37.

43 OTTOMÁNYI Katalin 2012.12. kép 7.; OTTOMÁNYI Katalin 2015. 42.14. kép 9-10.273. lábjegyzet analógiákkal (D/lll. helyiség, 2-3. réteg).

44 OTTOMÁNYI Katalin 1991. 28-29.15. t. 3-4.; OTTOMÁNYI Katalin 1996. 99-104. Abb. 6.3.; Távolabbi analógiák pl. Keszthely-Fenékpusztán (HORVÁTH Friderika 2011.633-634. Abb. 16.5); Carnuntumban (GRÜNEWALD, Matthilde 1979. 78. Taf. 85. 8-10. Fabrikat C); Mauternben a tábor 6. periódusában (GROH, Stefan - SEDLMAYER, Helga 2002.241. Abb. 146.748.; Morva területen: TEJRAL, Jaroslav 1985.123-126. Abb. 14-16 (D2 periódus: Kr. u. 410-től).

45 OTTOMÁNYI Katalin 1991.29-31.39.1.12.; HORVÁTH Friderika 2011.635. Abb. 16.6-8.; FRIESINGER, Herwig - KERCHLER, Helga 1981. Abb. 24-25. Abb. 48-49 (Alsó-Ausztria); ТОМКА Péter 2015. Abb. 13.3.

46 OTTOMÁNYI Katalin 1991.33.41. tábla 23.; OTTOMÁNYI Katalin 2008.15. kép 14 (Biatorbágy, hunkor).

a függőleges vonalak alatt (3. kép 5; 4. kép 3).47 Ugyanilyen díszítésű egy szélesebb nyakú válltöredék is (3. kép 7.), mely nagyméretű korsóhoz vagy fazékhoz tartozott (paticsos omladék). Mindkét válltöredéken megfigyelhető, hogy előbb készült a besimítás, és utólag karcolták bele a körbefutó, vízszintes vonalakat, elválasztásként az egyes díszítő motívumok közé. Az eddig bemutatott edényeken mindig keretbe foglalta a besimított mintát egy-egy bemélyített vonal vagy kiugró borda.

Bögre: rétegét és díszítését tekintve legkorábbi a vízszintesen kihajló, tagolt és simított peremű bögretöredék. A fűtőcsatorna alatti szürke agyagrétegből, illetve az alatta lévő barna kevert betöltésből való (két összeillő töredék a két különböző rétegből). Vagyis az erőd építésének szintjén már előfordul ez a fajta, keretelés nélküli összevissza simítás, melyben azért valami rendszer is felfedezhető, tehát a besimított edények közé sorolható.48 A szabálytalan, változó vastagságú sávokból kialakított díszítés rácsmintához hasonló: az alsó, szélesebb sávok vízszintesen futnak és kevésbé sötétek, a felette lévő, fényesebb, sötétebb és vékonyabb vonalak ferdén keresztezik az alsó sávokat. Anyaga közepesen keményre égetett. Analógiaként említhető egy leányfalui bögre, melynek formája s egymást keresztező, szabálytalan vonal díszítése is hasonló (Valentinianus-kor-V. század eleje).49

Fazék/tárolóedény: a csatorna feletti omladékból előkerült nagy edény vízszintes pereme befelé ívelő, enyhe bordával kettéosztott. Formája a tárolóedényekhez hasonlít (szá.: 21 cm). Felülete vízszintesen simított, mind a peremén, mind a vállán két sorban besimított hullámvonal látható. A hullámvonalak keretek között futnak (matt sávban). Nem egyforma hullámvonalak, a perem belső sávjában szabálytalan, néha egymást keresztező két hullámvonalból álló minta található. A vállon lévő dupla hullámvonal mellett néha megjelenik egy harmadik hullám, mely ráfut a simított felületre. Fényes, anyaggal egyszínű, vékonyvonalas besimítás (4. kép 1; 7. kép 1). Hasonló peremmel morva területről ismerünk egy fényes, feketén simított edényt, amit bikónikus tálként rekonstruáltak.50 Házi kerámiában is találhatók hombárok ilyen peremmel és bekarcolt hullámvonaldísszel.51 A két besimított oldaltöredék pontos formája kérdéses. Egyiken függőleges sávok (2013.11.2.42.), másikon vastagvonalas rácsminta van (2013.11.5.10.). Valószínűleg ezek is korsókhoz tartoztak.

Színe, anyaga: a besimított edények közül három darab vörösesbarna, kettő szürke, illetve barnásszürke és egy töredék vörös színű. Valamenynyi jól iszapolt, többsége keményre égetett (6 db). Ez utóbbiak közül az índadíszes korsó kissé szemcsés, felületén enyhe bordázással, másodlagosan égett.

Besimítás módja, minták: valamennyi besimítás fényes, többnyire anyaggal egyszínű. Csak két töredéken van anyagnál sötétebb minta (3. kép 5-6). A minták többsége függőleges vonal (5 db), mely minden

47 GRÜNEWALD, Matthilde 1979.77. Taf. 83.6 (Carnuntum, legkésőbbi szint); FRIESINGER, Herwig - KERCHLER, Helga 1981. Abb. 5.18 (Mautern), Abb. 23- 25. Abb. 27.3.; ТОМКА Péter 2004. Taf. 3.7 (római kor utáni Ib. fázis).

48 Carnuntumban a Fabrikat В gyártott kihajló peremű bögréket s fazekakat, vastag, vízszintesen simított sávokkal, melyeken néha keresztezték egymást a vonalak (GRÜNEWALD, Matthilde 1979. 77. Taf. 79).; FRIESINGER, Herwig - KERCHLER, Helga 1981. Abb. 7.5 (Mautern).

49 OTTOMÁNYI Katalin 1991.30. t. 52.

50 TEJRAL, Jaroslav 1985. Abb. 16.1 (csak a pereme van meg).

51 DEMJÉN, Andrea-LÁZARESCLfVIad 2010/2011.4. t. 2 (Gyergyószárhegy).

125