Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében
TISICUM XXVI. esetben az edény (korsó) nyakát díszítette. Három esetben biztosan volt alatta, a vállon, másik minta is. Általában keretek között alkalmazták (kivétel egy kisebb töredék, ahol túl kevés része maradt meg). Rácsminta négy edényen volt. Kivitelezése változatos: szabályos vékonyabb vonalas a két korsó vállon, vastagabb vonalas egy oldaltöredéken és szabálytalan, változó vastagságú a bögre testén. Ez utóbbin keretelés nélkül lép fel. Hullámvonal csak a befelé ívelő peremű nagy edényen látható, vékonyvonalas, változóan szabályos. Az indadíszítés is vékonyvonalas, de olyan kevés maradt meg belőle, hogy egyelőre egyedi motívumnak tartható.Kivitelét tekintve legkésőbbi az indadíszes korsó. Forma alapján a galléros peremű, murgai korsótípus is ehhez a késői csoporthoz tartozhat. Réteg, keltezés:52 a besimított díszítés első csoportja már az erőd, építéssel egykorú szintjén előfordul (fűtőcsatorna alatti padlószint). Ez egy keretelés nélküli szabálytalan sávokkal, talán rácsmintával díszített edény, mely mind formáját (hagyományos, római bögre), mind díszítésmódját tekintve a besimított kerámia használatának I. csoportjába tartozik.53 Ez a csoport már a IV. század közepénmásodik felében megjelenik, főleg szokásos, késő római bögréken, körte alakú edényeken. Keretelés nélküli függőleges vonalak/sávok, hullámvonal s néha rácsminta díszíti. Feltűnésének pontos ideje vitatott, egyes kutatók a IV. század első felére teszik, és a karpokhoz kötik, mások a szarmatákhoz kapcsolják, de a Marosszentanna-Csernyahov kultúrával való kapcsolat is felmerült.54 Limes menti erődökben pl. Ács- Vaspusztán a 355-ös éremlettel keltezett pusztulási omladékban jelenik meg először.55 A lényeg, hogy idegen - keletről érkező - hatásra már a IV. század közepén megtalálható, de még csak igen kis mennyiségben és mindig római épületeken/sírokon belül. Száma a 370-es évektől nő meg, valószínűleg nagyobb csoportokban betelepített, katonai szolgálatra alkalmazott barbár népesség hatására. Erre az időre tehető a besimított kerámia II. csoportja, melyben már változatosabb formák s díszítések találhatók, de még mindig dominálnak a római típusok (szűk nyakú, tölcséres peremű füles korsók, bögrék, fazekak). Ide tartozik a visegrádi É/l. helyiség edényeinek többsége (3. kép 5, 7; 7. kép 3). Ebben a csoportban már megjelennek új formák is, mint pl. a galléros peremű korsó (3. kép 2). Egy ilyen korsó az É/l. helyiségben az átépítés szintjén (a habarcspadló felett) került elő. Rétegét tekintve az alsó padló feletti rétegtől, a legfelső köves és paticsos omladékig előfordulnak ennek a csoportnak az edényei, tehát az erőd átépítésétől kezdve fennállásának végéig. Házi kerámiához hasonló kivitelét tekintve legkésőbbi a felső paticsos omladékból származó indadíszes korsó (3. kép 4). Kérdéses, hogy a besimított kerámia II. vagy III. csoportjába tartozik-e. Ugyanis a III. csoportba sorolt legkésőbbi edényeken fényes, fekete besimítás 52 A besimított kerámia egyes csoportjainak részletesebb leírását Id. OTTOMÁNYI Katalin 1991. 36-37.; TÓTH Endre 2005. 380-382.; OTTOMÁNYI Katalin 2015.40.248. lábjegyzet. 53 A besimított kerámia I. csoportjába sorolható talán még egy függőleges vonalakkal díszített töredék is, de a minta olyan kicsi, hogy se a keretelés, se a forma nem látszik. Lelőhelye viszont a felső omladék, így nagy valószínűséggel későbbi (2013.11.2.42). 54 TÓTH Endre 2005.368-379.: az Alsóhetényi erőd 1. periódusában (340-es évek, horreum alapozás) már vannak vonalas besimítású töredékek, majd a II. periódus (ÉK-i torony alapárka) 375/376-ra keltezhető alapárkaiban is. Részletesebben Id. OTTOMÁNYI Katalin 2009. 430.; HORVÁTH Friderika 2011.626-628 (további irodalommal). 55 OTTOMÁNYI Katalin 1989. 514. 518. 525-530. Fig. 120/1-a-b-c. 125/28. 134/6.135/4astb. vagy plasztikus díszítéssel együtt fellépő besimítás látható többnyire. Ezek már a hunkort is megérhették.56 Ilyen korú edény az É/l. helyiségben nem bizonyítható. Helyi gyártásra utaló töredék ebben a helyiségben nincs. A déli épületszárnyból származik egy kis rontott darab, mely helyben készülhetett.57 Házi kerámia: 381 db (78,7%) Színe, anyaga: a mindennapi életben használt főzőedények, konyhai edények és néha a tálalóedények anyaga is általában keményre égetett,58 homokkal soványított, jól iszapolt (32%) vagy szemcsés (53,5%), néha apró kavicsos anyagú (8,7%). Színük szürke (70%), ezen belül gyakori, hogy belül világosabb, kívül sötétebb szürkére égett. A világosszürke szín jóval ritkább, akárcsak a barnásszürke (5,7%). A másik színcsoport a vöröses szürke, barnásvörös, vörös (kb. 19%).59 A legkésőbbi anyagcsoport fehéres sárgára égett (5,8%). Ez utóbbiak minden esetben szemcsés, csengőén keményre égetett anyagból készültek. Forma: a házi kerámiatöredékek egynegyede (24%) köthető formához. A többi oldal- vagy talptöredék. Legtöbb a bögre/fazék perem (47,5%). Sajnos nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy bögréről vagy fazékról van szó (a vastagság és a szájátmérő segít). Arányaiban kicsivel több a tál (21%), mint a korsó (14,3%). Van még kevés pohár, fedő és viszonylag sok hombártöredék (11%). 4. ábra: az É/l. helyiség házi kerámia edényformáinak megoszlása (százalék) Tálak: 18 db (21%) Behúzott peremű tál (5 db): Legkorábbi egy duzzadt peremű típus, az agyag járószint feletti rétegből, tehát az erőd 1-2. periódusából.60 * * Ez, 56 OTTOMÁNYI Katalin 2009. 432-434.; OTTOMÁNYI Katalin 1989. Fig. 122.19 (V. század eleje).; TOMKA Péter 2015. Abb. 6.2. Abb. 19. 57 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 44-45. (D/lll. helyiség, átépítés-kori szint), 16. kép 11). 58 Közepesen keményre égetett 6,3%. 59 Gyakori, hogy az edény rétegesen égett, pl. belül szürke, kívül vörös/barna vagy fordítva. Esetleg a vörös színű edény foltosán szürkére égett. 60 Nyugati épületszárnyban az erőd 24 periódusában (OTTOMÁNYI Katalin 2012.388.2. kép 1).; a déli épületszárny: OTTOMÁNYI Katalin 2015.17.5. kép 1 (3a periódus.; analógiák az 53. lábjegyzetben).; HORVÁTH Friderika 126
