Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet
TISICUM XXVI. 7. kép - Szolnok-Gumikeverő üzem lelőhelyen előkerült edény rekonstrukciója meg, hogy a motívumok között esetleg felfedezhető-e egyéb nyom. Kétségkívül ez a lelőhely legérdekesebb tárgya. Magával a Kárpát-medencei pecsételt motívumokkal Vincent Megaw és Ruth Megaw,?5 Jerem Erzsébet,50 51 Szabó Miklós52 foglalkoztak összefoglaló módon. Az apró szolnoki töredék legközelebbi párhuzamait Rädergewann, Guntramsdorf 16. sír53 és Worms54 németországi és ausztriai lelőhelyeken találjuk. Mindhárom esetben két-két motívum fekszik egymással szemben, melyek téglalap alakú pecsételőkkel kerültek megmintázásra. A rádergewanni, guntramsdorfi példányok nem tekinthetők tökéletes párhuzamnak, mivel három-három trapéz alakú "gyémánt" motívum van a líramotívumok között, ugyanakkor a szolnoki lelet felülete kopott, nem olvasható tisztán. Legfrissebben lírák Malvinka foglalkozott a líramotívumokkal egy erdélyi lelet kapcsán,55 az általa bemutatott elterjedés nagymértékben egybeesik56 a Kr. e. IV-III. századi kelta expanzió irányával.57 A Házgyár lelőhelyen előkerült darab kiesik ebből az útvonalból. Úgy tűnik, mintha a Közép-Tisza- vidék, valamint az Alföld magterületeiről hiányoznának a "S" motívummal pecsételt tárgyak. Ugyanakkor, ahogy a tanulmány elején is hangsúlyozásra került, az ilyen szórványos adatok valójában a publikációk hiányát emelik ki, mintsem a tárgyak/ adatok teljes hiányát. Feltehetően a telep közelében került feltárásra két vaskori sír is. Az ’a’ sírból bronz karika és plasztikus bogyódíszes karperec darabjai ismertek. A karperec jellemző a LT B2-C1 időszakra. A ’b’ sírból mindössze egy szemesgyöngy ismert, mely leginkább a Vekerzug-kultúrával mutathat kapcsolatot. Az apró településrészlet érdekessége, hogy ezen a területen, a szolnoki Vegyiművek körzetében további két vaskori lelőhely is megkutatásra került. Az egyik legismertebb és leggyakrabban hivatkozott a Szolnok- Vegyiművek, Szolnok-Vegyigyár, Szolnok-Kénsavgyár megnevezésekkel illetett, pontosabban ismeretlen fekvésű lelőhely (9. tábla 1.), ahonnan az igen ismert pecsételt fülű kantharosztöredékek kerültek elő (9. tábla 4.).58 Újabb névváltozatként a nyilvántartásban Szolnok-Sulyoki-dűlő is szerepel, bár ennek eredete is ismeretlen. Gyakorlatilag az ásatásról és az edény előkerülési körülményeiről semmit sem lehet tudni, talán csak annyit, hogy 1959-ben történt kiszállás/leletmentés egy kelta telep helyszínére, erre utal Stanczik Ilona rövid leírása a Szolnok város története I. című ismeretterjesztő könyvben.59 Sajnos maga a műtárgy eltűnt. 2016 májusában érkezett egy bejelentés a Damjanich János Múzeumba, hogy a Vegyiművek területén (Szolnok-Gumikeverő) üzem építése során csontvázat találtak (9. tábla 1).60 A leletmentés során kiderült, hogy az épülő üzem alatt késő bronzkori, vaskori, szarmata és kora újkori jelenségek vannak, melyek feltárására az építkezés előrehaladott állapota miatt nem kerülhet sor, így mindössze a felszíni jelenségek dokumentálása, a leletek összegyűjtése történhetett meg. Ennek eredményeként került elő egy háromélű, bronz szkíta nyílcsúcs és egy edény töredékei (10. tábla). A vaskort összesen ennyi lelet képviseli, így ezekből sem vonható le messzemenő következtetés. Az edény erősen töredékes, de perem-, fül- és oldaltöredékeiből készíthető hipotetikus, elméleti rekonstrukció. Korongon készült, sötétszürke szürke fényezett/poIírozott felületű, törésénél jellegzetes szendvicses szerkezet figyelhető meg. Az edény bikónikus, hasi éle sekély ujjbenyomkodással tagolt. A száj feltételezhető átmérője: 16-18 cm, az edény magassága: 12 cm, a fül átmérője: 10 cm. A töredékek leltárkönyvi leírása:61 2016.14.7.001. Bikónikus kantharosz edény töredékei. Több darab öszszeillik. Sok friss törés, a gépi földmunka során tört szét és veszett el a legtöbb darabja. Sötétszürke, fényezett. Összesen 37 darab töredék, méretek: 0,8x1- 7,1 x 3,8 cm, falvastagság: 0,6 cm. (7. objektum, S-7) A peremtöredékekből kiszerkeszthető a száj átmérője, az oldaltöredékek megközelítőleg fedésben vannak egymással. A perem fölé húzott fül helyzete is pontosan meghatározható, köszönhetően a peremtöredékeknek és annak, hogy a fül indítása és a hastörés apró darabjai összeilleszthetők. A problémát az jelenti, hogy a töredékek között van egy további „fülindítás”, mely nem illeszkedik a meglévő fülhöz. Ez a töredék egy apró csonk, mely a has vonalából indul ki. Ebből arra a következtetésre jutottunk a Damjanich János Múzeum restaurátoraival, hogy elképzelhető, hogy duplafülű ivóedénnyel van dolgunk (7. kép).62 50 MEGAW J.V.S.-MEGAW M.R. 2006. 51 JEREM Erzsébet 1974. 52 KURTA, Venceslas - SZABÓ, Miklós 1982.; SZABÓ Miklós 2005. 53 MEGAW J. V. S. - MEGAW M. R. 2006. Fig. 2.6-7. 54 JEREM Erzsébet 1974. Taf. 14.4. 55 URÁK Malvinka in press. 56 URÁK Malvinka in press. 57 RUSTOIU, Aurel 2014. Fig. 13.1.2. 58 KURTA, Venceslas - SZABÓ, Miklós 1982. Fig. 1. 59 STANCZIK Ilona 1975.8-23. 60 A kiszállás során Mali Péter dokumentálta a jelenségeket, és gyűjtötte össze a leleteket, ezúton is szeretném megköszönni neki a közlés lehetőségét és segítségét a feldolgozásban! 61 A leltározást Mali Péter végezte, leírásai változatlanul kerülnek átvételre. 62 Köszönettel tartozom Deák Endre és Szabó Melinda restaurátoroknak a töredékek értelmezésében nyújtott segítségükért! 100
