Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet
F. KOVÁCS PÉTER: LA TÈNE-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKRŐL: TISZAPÜSPÖKI________HOLT-TISZA-PART, TÚRKEVE-BURKUS HALOM, SZOLNOK-VEGYIMÚVEK KÖRZET________ Nagyobb méretű kétfülű edények ismertek a Szentes-vekerzugi temetőből,63 a tápiószelei 238. sírból,64 Mádról,65 kisebb ivócsésze került elő Szirmabesenyőről,66 de ezek nem állíthatók párhuzamba a szolnoki példánnyal. A Vekerzug-kultúra edénykészletében könnyedén lehet találni hasonló, de egy füllel rendelkező darabokat,67 melyek a középső vaskor teljes időskáláján fellelhetők. Formailag leginkább az ún. illír típusú kantharoszokhoz közelíthető,68 de irreálisan távol esik ezek elterjedési körétől, és kivitelében is jelentős eltérések figyelhetők meg. így valószínűbb, hogy egyszerű, helyi készítésű tárgyról beszélhetünk, mely formailag is helyi gyökerekkel rendelkezik. Ezen okokból kifolyólag datálása is csak széles keretek közt lehetséges, így leginkább a Kr. e. VI-IV. századok közé helyezhető. A Közép-Tisza vidék vaskorára vonatkozó ismereteink meglehetősen mozaikosnak tekinthetők. Ez egyaránt igaz a preszkíta, szkíta és kelta időszakokra vonatkoztatva, így a kutatás tekintetében még feldolgozása a cél. Bár Cseh János vaskori tanulmányai és munkái nagy előrelépést jelentenek, a telepekre és temetőkre vonatkozó ismereteink továbbra sem tekinthetők elegendőnek. A közölt három településrészlet újabb adatokkal szolgálhat a Közép-Tisza vidék vaskorának megismeréséhez. A kutatás számára eddig fehér folt volt a Nagykunság, ezt töri meg a túrkevei épület és a szórvány fibula. A magányos konstrukció leletanyaga ugyan szegényes, de a La 63 PÁRDUCZ Mihály 1954. Fig. 28.4., 7. 64 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 84.5. 65 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 153.9. 66 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 78.14. 67 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 7.8.; KEMENCZEI Tibor 2009.104. 68 JEREM Erzsébet 1968.188.; DIZDAR, Marko 2010. Plate 2.3.; RUSTOIU, Aurel - EGRI, Marianna 2010.236-237. Téne-kultúra jellegzetes emlékei egyértelműen a késő vaskor középső időszakára helyezik azt (LT B2-C1). A leletanyagban egy-egy tárgyon keresztül érzékelhető a Vekerzug-kultúra jelenléte és hatása is. Érdekes, hogy egy viszonylag ritkának számító emailos fibula töredéke is előkerült, mely talán jelzi, hogy a Nagykunság e részei nagyobb figyelmet érdemelnek a jövőben. Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határa meglehetősen ismert területnek számít, így a Holt-Tisza-part lelőhelyen feltárt épület újabb adalék. Ezek alapján jól látszódik, hogy ez a kisebb térség a középső-késő vaskor folyamán frekventáltabb, mint más tájak (pl. Nagykunság). Az épület leletanyaga sajnálatosan szegény. Az egyetlen értékelhető tárgyon, a hordó alakú fazékon kívül más nem került elő, így igen hipotetikus magát a jelenséget is értelmezni, sőt a szűkebb korhatározás is nehézkes, de bizonyosan beszorítható a Kr. e. Vl-ll. századok közé. Szolnok ipari területe, a Vegyiművek régóta ismert a kutatásban az onnan előkerült kantharosz kapcsán, melynek előkerülési körülményei nem tisztázottak, ezért is volt szükséges a régi és új adatokat összegezni. Sajnos a kantharosz továbbra sem található meg a gyűjteményben, és annak előkerülési körülményeit is homály fedi - csak reménykedni tudunk benne, hogy szerencsésen újabb részletek kerülhetnek elő. Ezért is volt szükséges a Szolnok-Házgyár lelőhelyen előkerült kelta leletek és a Szolnok-Gumikeverő lelőhelyen előkerült szkíta leletek közlése. 101 T I
