Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Madara László: Hol lehetett az avarok hring-je? II.

Madaras László Hol lehetett az avarok hring-je? II. Az avarkor közel két és fél évszázados történetének egyik - mindmá­ig megválaszolatlan - nyitott kérdése az, hogy hol is lehetett az ava­rok mindenkori kagánjának a székhelye, a „hring”. Szőke Béla kitűnő tanulmányának megjelenése óta tudhatjuk azt, hogy: „Hring csak egy volt, az avar kagán székhelye. Semmiképpen sem nevezhetők így az avar földvárak. Ilyenek létéről egyébként - a birodalom határán említett két sáncvár kivételével - mind a történeti, mint a régészeti források mélyen hallgatnak.”1 Maga a „hring”, mint konkrétan meghatározható földrajzi hely, alapvető­en két eseménysorhoz köthető. 795 őszén vagy telén Erik friauli herceg egy lovas csapattal kifosztja a kagáni székhelyet, majd a zsákmányolt kincseket Achenbe küldi Nagy Károlynak.2 A következő évben, 796 nyarán vagy őszén Pippin, Itália ki­rálya, Nagy Károly fia jár ugyanitt abból az alkalomból, hogy hódoltassa az új, frissen megválasztott kagánt és feleségét, a katunt.3 Mindkét alka­lommal a helyszín a Nagy Magyar Alföld. Azt is tudjuk, hogy ez az alföldi kagáni központ „hosszú idők óta zavartalan nyugalomban élt.”4 Mindezek ismeretében kell feltennünk azt a kérdést, hogy az egész kor­szak folyamán vajon ez volt-e az egyetlen kagáni központ, vagy esetleg számolhatunk több hasonlóval a közel két és fél évszázad folyamán? Azt, hogy ilyen kérdésfeltevésnek még manapság is van létjogosultsága, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Szentpéteri József, a kérdés avatott szakértője, három kagáni székhellyel számol a korszak különbö­ző szakaszaiban.5 Mielőtt a kérdésre bármiféle választ adnánk, vizsgáljuk meg, hogy mi­lyen formákban jelenik meg a kagáni székhely a forrásokban, mint szó, mint fogalom, s ezek milyen jelentést hordoznak. A problémával behatóan foglalkozott Harmatta János. Einhardusnál Szőke Béla három szót talált a szálláshely megnevezésekor. Ezek a „regia, a campus és a hringus”. Miután Harmatta nyelvészetileg részle­tesen megvizsgálta e szavak jelentését, az alábbiakban foglalta össze véleményét: „Ezt figyelembe véve a regia szónál a 'királyi vár’, a camp(us) * Dolgozatom a Kecskeméten „Gondolatok az avar kori társadalomról, szerkezetének változásairól és a hatalmi központok lehetséges helyeiről a történeti és régészeti források egy lehetséges értelmezésének tükrében” címmel, „HATALMI KÖZPONTOK AZ AVAR KAGANÁTUSBAN” elnevezésű, a Kecskeméti Katona József Múzeum és az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport által szervezett kerekasztal-konferencián 2015 májusában elhangzott előadásom bővített és jegyzetekkel ellátott változata. A dolgozat első része megtalálható a Szentpéteri József 60. születésnapjára megjelent kötetben. A források kiválasztásában szakmai tanácsaival Olajos Terézia professzorasszony segítette munkámat. Itt szeretném megköszönni támogatását és bíztató szavait, melyek nélkül ez a dolgozat - nagy valószínűséggel - nem jött volna létre. SZŐKE Béla 1960.62. 2 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.286-288. 3 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.289-296. 4 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.286. 5 SZENTPÉTERI József 2013.169-177. szónál a ’táborerőd’, a hringfus) szónál pedig a ’lezárt, körülhatárolt hely’ jöhetne leginkább számításba. így e szavak jelentéseinek vizsgálata alap­ján leginkább arra gondolhatnánk, hogy az avar fejedelmek szálláshelye, valamilyen állandó jellegű, sáncokkal körülhatárolt és megerősített tele­pülés lehetett.”6 A „hring” mibenlétének, milyenségének kérdésében legújabban Sző­ke Béla Miklós foglalt állást. Nézete szerint: „A Pippin által elfoglalt és szétrombolt hring nem egyszerűen a kagán rezidenciája, hanem olyan, nomád népek erődítés nélküli ordujához hasonló, sátrakból és faépü­letekből álló zárt térség, kollektiv uralmi központ, különleges jogállású terület lehet, „ahol az avarok királyi hercegeikkel udvart tartani szoktak.”7 Ezt az értelmezést mindössze egyetlen forrásra alapozza, holott az ese­ményt egy sor más forrás is említi - nem pontosan így fogalmazva. Ez a forráshely pedig az Annales Laureshamenses a. 796 (Glossar A1195).8 Az, hogy az avar előkelők vagy az avar hercegek ebben az időben a „hring-ben” tartózkodnak, semmi meglepő nincs. Éppen most válasz­tottak új kagánt, hiszen egy korábbi belháborúban mind a kagán, mint pedig nagy ellenfele, a jugurrus életét vesztette, ráadásul éppen hódolni készülnek a Frank Birodalomnak. A források többsége arról szól, hogy a Kagán előkelői elkísérik urukat arra az eseményre, amikor meghódol Pippin előtt, majd együtt megy a két uralkodó a „hring-be”, ahonnan azután újabb ajándékokkal megrakodva távozik Itália királya. Egy-egy forrás előtérbe helyezése a többivel szemben nem egyedi eset Szőke Béla Miklósnál. Szó esik nála a „hring” Pippin által való szétrom- bolásáról. Erről az epizódról is csupán egyetlen forrásból tudunk. Ez pe­dig az Annales qui dicuntur Einhardi a. 796 (Glossar A1192).9 Itt valóban az van megörökítve, hogy „Pippin pedig a hunokat a Tisza folyón túlra kergette, és királyi székhelyüket teljesen szétrombolta.” A forrás ilyetén való értelmezésével a szerző önmagával is szembekerül akkor, amikor azt fogalmazza meg, hogy 805-ben a kagán maga kéri Nagy Károlyt, hogy megkeresztelkedése fejében helyezze „régi jogai”-ba. Majd így folytatja: „Nem szól forrás a kagán székhelyének áthelyezéséről...”.10 Most akkor Pippin szétrombolta, vagy nem rombolta szét a kagáni szék­helyet? S ez vajon ugyanaz a kagáni székhely, amely „hosszú ideig” háborítatlanul szolgált fejedelmi központként, avagy esetleg a lerombolt régit építették újjá? Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mind a kagáni székhelyet jelölő szavak ér­telmezése, mind pedig a „hring”-ről szóló tudósítások a Vili. század végi állapotokat mutatják be. Azt, hogy ez a földrajzi helyszín - valahol az Alföldön - már hosszú ideje a kagánok „rezidenciája”, el kell fogadnunk. Nem tudjuk azonban, hogy milyen hosszú ideje áll fenn ez az állapot, mikor és milyen körülmények 6 HARMATTA János 1960.64. 7 SZŐKE Béla Miklós 2014.13. 8 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.291. 9 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.293. 10 SZŐKE Béla Miklós 2014.22-23. 239

Next

/
Thumbnails
Contents