Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 15. kép: Szolnok mezővárosa a XV. század utolsó harmadában és a XVI. század első felében (KERTÉSZ Róbert 2015.257.8. kép) Jelkulcs: 1. a tatárjárás után felhagyott Ispáni vár sáncai; 2. piac/vásártér - a XIII. század második felétől; 3. a Pestről Debrecenbe vezető, a mezővárost átszelő főút/országút rekonstruálható szakasza (a jelenlegi Kossuth Lajos út nyomvonalában); 4. Mátyás-kori plébániatemplom; 5. Pálóci-udvarház; 6. Pálóci Imre lovagalakos sírkőtöredékének előkerülési helye (Szent István tér 4.); 7. temetőkápolna, amit a tatárjárást követően az elpusztult XI. századi plébániatemplom helyén vagy annak közelében létesítettek, és a téglakerítéssel övezett templom körüli temető; 8. a később Tófenéknek elnevezett vízállás rekonstrukciója alapozni, mert a magyarországi helyzet áttekintése kapcsán megállapította: „egy templomról feltételezni, hogy esperesi funkciókat látott el csak azért, mert nem volt körülötte temető -[...]indokolatlan. Eleve hibás elképzelésnek tűnik azt feltételezni, hogy egy pasztorációs templom, amely a környező lakosság keresztény hitre térítését végzi, megtagadta volna az általa megtérített lakosságtól a templom mellé való temetkezés jogát. Az esperesi templom jogállása semmivel nem volt alacsonyabb egy plébániatemplomnál, s ha valahol még nem állt az utóbbi, akkor az esperesi templom köré kellett temetkezni, hasonlóan azokhoz a helyzetekhez, amikor egy monostor vagy prépostság látta el a környék pasztorációs teendőit. A temetkezések hiánya mögött így egészen más okokat kell keresnünk és sokkal inkább egy ezeket is hosszabb fejlődési folyamat részének kell látnunk.m Arról a lehetőségről sem szabad megfeledkeznünk, hogy az erődítmény melletti plébániatemplom is elláthatott később esperesi feladatokat. A vár és az ispáni templom felépítésekor ugyanis 88 MORDOVIN Maxim 2010.112., 116., 120., 126., 131., 189. még nem létezett esperesség, az intézmény hazánkban csak a XI. század végére fejlődött ki.89 Összegezve az eddigieket konstatálható, hogy középkori plébániatemplommal a várbelső területén egyáltalán nem számolhatunk. Esetleg a várkápolna, illetőleg az esperesi egyház léte merülhet fel, de annak legalább ekkora a valószínűsége, hogy az erősség területén egészen 1685-ig nem működött keresztény templom.90 Végezetül térjünk rá a késő középkori település, illetőleg az azon kívül, sőt még a kora újkori erődítéseken túl feltételezett templomok helyszíneire. (1/4., 1/6. kép) Az Árpád-kori településmag az ispáni várban, esetleg a keleti Zagyva-ág bal partján lokalizálható, ami a tatárjárást követően áthelyeződött a jelenlegi belváros területére. Bár adataink nincsenek a mezőváros kiterjedéséről, valószínűnek tartjuk, hogy az még a késő középkor végén sem ért el a Tisza Szállóig. Az egyház tehát, amelynek létét egyetlen templomi felszerelési tárgy bizonyíthatná, a „mezőn” állt volna. Ráadásul igazolást nyert, hogy Selmeczi László elgondolásával 89 GYÖRFFY György 1976.355. 90 KERTÉSZ Róbert 2014.366.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 34. 365
