Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ellentétben, a XVI. század második felében kiásott sáncárok nem a Táncsics Mihály utca, hanem attól keletebbre, a szomszédos Szigligeti utca nyomvonalában azonosítható, továbbá tiszai torkolata sem a Tisza Szálló mellett, hanem pontosan az épület alatt húzódik. (1., 15., 18. kép) Ennek ismeretében lehetővé vált, hogy Kaposvári Gyula szerint a szálloda 1926-ban megkezdett építésekor az épület keleti fala és a szabadtéri sörkert kerítése közötti területen megtalált, a XIII. század közepére datálható körmeneti kereszt kontextusát, több mint 80 év elteltével, 2010- ben végre rekonstruálhattuk. így megdőlt az a csaknem fél évszázaddal ezelőtt megszületett értelmezés is, amely az itteni esperesi egyházat kizárólag egy feszület előkerülési helye alapján vélte alátámasztani.91 Kiderült ugyanis, hogy a kegytárgy a mezővárost övező sáncárok tiszai torkolatához közel eső szakaszának betöltéséből került felszínre.92 Ennél a helyszínnél maradva, röviden szeretnénk kitérni Selmeczi Lászlónak az elmúlt esztendőben közreadott megállapításaira, amelyek szerint Szolnok egyik Árpád-kori temploma és temetője mégis a Tisza Szállónál található.93 (1/4. kép) Az általa felsorakoztatott érvekkel azonban nem tudunk azonosulni, és nem csak a körmeneti kereszt, (4-5. kép) de a temetkezések időrendjére vonatkozóan sem. A Tisza Szálló 1926 tavaszán megkezdett építésekor megtalált kegytárgy készítésének idejéről a vélemények erősen megoszlanak és gyakorlatilag a teljes Árpádkort felölelik: Polgár Zoltán az 1100-as évekre gondolt,94 ám felmerült a XI-XII. század,95 valamint a XII. század is.96 Kaposvári Gyula először a XII. század végére,97 majd a XIII. századra,98 Lovag Zsuzsa közvetlenül a tatárjárást követő időszakra,99 Kovács Éva pedig a XIII. század végére datálta.100 Selmeczi László egy XII. századra keltezhető csoporttal hozta kapcsolatba.101 Álláspontunk szerint a kereszt kétségkívül a XIII. század közepére datálható.102 Szerencsére a feszület előkerülési helye rekonstruálható. Felfedezésekor Balogh Béla ugyan nem tartózkodott a lelőhelyen, de az akkor a 10. életévét éppenhogy betöltő Kaposvári Gyula, a Damjanich János Múzeum későbbi igazgatója ellenben igen. Kaposvári Gyula 1997-ben - vélhetően utolsó élő szemtanúként - idézte fel az ezzel kapcsolatos részleteket. A Gacsári Kiss Sándor által közreadott visszaemlékezése szerint „a kereszt megtalálásának helye a Tisza Szálló épületének keleti falától kelet felé lévő szabadtéri sörkertben van az épület fala és a kert keleti kerítése között.”103 Ezt megerősíti, hogy Kaposvári Gyula 1952-ben szerkesztett, több alkalommal közölt térképén a Tisza Szállónak ugyanezen a pontján tüntette fel a leletet.104 Amennyiben ezt rávetít91 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.13-14. 92 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 72.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 34. 93 SELMECZI László 2015. Lásd még: KERTÉSZ Róbert 2015.251.47. jegyzet. 94 http://www.szolnoktv.hu/musorok/kedvenc_mutargyaink/7article_ hid=28115 95 V. SZÁSZ József 2000.176. 96 LASZLOVSZKY József 1982.128. 97 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974. 98 KAPOSVÁRI Gyula 1988.14. 99 LOVAG Zsuzsa 1978.202.; LOVAG Zsuzsa 1983.167., 176. 100 KOVÁCS Éva 1962.103. 101 SELMECZI László 2015.203-204. 102 KERTÉSZ Róbert 2014.357-360.; KERTÉSZ Róbert 2016. 82-90. 103 GACSÁRI KISS Sándor 1997. 104 KAPOSVÁRI Gyula 1956.39.1/1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971.85., 87.4/1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1974.1/1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1983.197.36/1. kép. jük az azonosított régészeti objektumokat is feltüntető térképünkre, (15. kép) akkor hajszálpontosan a késő középkori települést övező sáncárok nyomvonalába esik, amelynek kiásása 1551-ben indult. Egyértelműen megállapítható, hogy a XIII. század közepi körmeneti kereszt az időközben teljesen feltöltött vizesárokból került elő, azaz másodlagos helyről, tehát semmiképpen sem bizonyíthatja egy Árpádkori templom ottani létét.105 Selmeczi László maga is megjegyezte, saját elképzelésének ellentmondani látszik, hogy a nagy felületet érintő beruházás során egy hajdani sóház maradványán kívül semmilyen más épület nyomára nem bukkantak.106 Arról nem beszélve, hogy 1975-ben megjelent tanulmányában ő maga utasította el Kaposvári Gyulának az ezen a részen feltételezett Árpád-kori esperesi templomát, a következő - véleményünk szerint is helytálló - indokkal: nem valószínű, hogy azt ennyire a település szélén, akkor biztosan azon kívül létesítették volna.107 Rátérve a Selmeczi László által a középkori templom körüli temetőhöz tartozónak vélt sírokra, az 1926-ban zajló földmunkákat szabadidejében szemmel tartó Balogh Béla kb. 12 felnőtt és 1 gyermek maradványát regisztrálta a lelőhelyen. A bolygatások miatt mindazonáltal csak négy temetkezés tájolását lehetett pontosan megállapítani, amelyek közül az 1. sír kelet-nyugatinak, míg a többi nyugat-keletinek bizonyult. Részletesebb megfigyelésre csak az 1. (fiatal nő) és a 2. (50-55 éves férfi) sír esetében adódott lehetőség. Balogh Béla a feltárás során, a csontvázakon kívül az előbbiben egy bronzgombra lelt, továbbá megtalálta az elhunyt nő hajfonatát, az utóbbit, a melléklet nélküli férfit koporsóban temették el. A mélyebbre ásott 3. sír oldalfalaiban pedig téglatörmeléket, állati csontokat (sertés, marha, ló, juh), szenet, hamut és üveget észlelt.108 Mindezek nem Selmeczi László véleményét, hanem a Balogh Béla által megfogalmazott értelmezést igazolják, hogy „egy rövid ideig használt”, vélhetően újkori (talán XVII-XVIII. századi) temető részletét bolygathatták meg. 3. Új eredmények A román stílusú keresztelő egyház (ecclesia bapt/smalis) Szolnok középkori temetői alig ismertek. Kaposvári Gyula a vár déli fala alatti Tisza-partról honfoglalás kori aranyozott ezüst övvereteket és rozettás lószerszámdíszeket közölt, melyek szórványként kerültek elő.109 Ezen kívül a helytörténeti szakirodalomban két középkori temetőre találhatunk adatot. Egyrészt a Kaposvári Gyula által szerkesztett, a megyeszékhely régészeti lelőhelyeit ábrázoló térképen, a történeti településmag nyugati szélén, de még az 1551-1552-ben építeni kezdett erődítéseken belül, a jelenlegi Kellner Gyula utca nyugati házsorának északi részén tüntetett fel késő középkori sírokat.110 (15. kép) Másrészt, 105 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.72.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014. 358-359.; KERTÉSZ Róbert 2015.251.47. jegyzet; KERTÉSZ Róbert 2016.87-88. 106 SELMECZI László 2015.205.12. jegyzet. 107 SELMECZI László 1975.35.42. jegyezet. 108 SELMECZI László 2015.204. 109 KAPOSVÁRI Gyula 1983.161., 202.3. jegyzet, 42. kép; KAPOSVÁRI Gyula 1988. 10. 110 KAPOSVÁRI Gyula 1956. 38-39. 1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 85., 87.4. ábra.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 197.36. kép. 366