Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

'ijfliiÉiw’rnrtinir

flSŰSfljfc

5 O IN OCK,

C^^f*... ívzSSű-Ji. '*AÚA- «t.»— J.« J. «• ■ - í X * aM

.iíí. *, í *_

Jí-i*

14. kép: A török kézen lévő Szolnok látképe a XVI. század végén (DILICH, Wilhelm 1600.)

merül fel az a narratíva, hogy ott román és/vagy gótikus stílusban épített plébániatemplom eddig azért nem került elő, mert eredetileg sem volt. A Niklas Graf zu Salm und Neuburg magyarországi főhadparancsnok (1546-1550)811550. október 29-én kelt, a salzburgi érseknek (aki ez időben, 1540 és 1554 között adminisztrátorként Ernő bajor herceg volt) írt levele alapján már a közelmúltban megállapítást nyert, hogy az ispáni erősséget a tatárjárást követően felhagyták és egészen a XVI. század közepéig számottevő népesség nem ülte meg.82 Ez összhangban áll a régészeti bizonyítékokkal, amelyek alapján kijelenthető, hogy a középkori vártemplom létét egyetlen adat sem támasztja alá.83 Korábban a jelen sorok írója amellett foglalt állást, hogy a középkor folyamán az erődítmény rendelkezett templommal.84 A muszlim imahely környezetében előkerült sírok valós keltezésének, valamint a 2013. évi geofizikai kutatások eredményeinek ismeretében újból aktuálissá vált a témára vonatkozó információk áttekintése. Mivel a vársziget területén

81 PÁLFFY Géza 1999.229., 257-258.

82 KERTÉSZ Róbert 2014.352.

83 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013. 399.; KERTÉSZ Róbert 2014. 355.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 19., 33.; KERTÉSZ Róbert 2015.251-252.

84 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 37-38.; KERTÉSZ Róbert-KÓMÁR Mihály

2010.6.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69-72., 78.; KERTÉSZ Róbert

etal. 2012.118., 123.

alig folyt régészeti ásatás és műszeres kutatás, fontos előrebocsájta- nunk, teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy amikor 1685 őszén az uralkodói dzsámit katolikus egyházzá alakították, azelőtt állt-e ott keresztény egyház. Amennyiben a XI. századi várbelsőben egy ilyen funkcióval bíró épület maradványai előkerülnének, akkor analógiák alapján egyrészt talán egy kápolnával (rotunda, félköríves szentélyzá- ródású, hosszházas épület, vagy az utóbbinak egyenes szentélyzá- ródású változata) számolhatnánk, amely elképzelhető, hogy az ispáni udvarházhoz kapcsolódott. Másrészt az esperesi templom jöhetne még szóba. Bármelyikről is legyen szó azonban, legfeljebb 1241-ig működhetett, ugyanis Salm főhadparancsnok 1550. őszi jelentése és a régészeti források előbb hivatkozott adatai szerint a vár a tatárjárás után elnéptelenedett.85 Emiatt az ott állt épületek elpusztultak, illetőleg alapanyagukat elhordhatták, és felhasználhatták újabbak létesítéséhez.86

Ámde található arra is példa, „amikor a biztosan a várhoz tartozó templom a váron kívül, a váralján állt.”67 Mordovin Maxim szerint az esperesi templomok kimutatását ugyanakkor nem lehet egyedül a sírok hiányára

85 KERTÉSZ Róbert 2015.251-252.

86 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014. 365-366.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 33-34.

87 MORDOVIN Maxim 2010.127-128., 131., 170-171. Köszönöm Mordovin Maximnak, hogy kéziratos disszertációját használhattam.

364