Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Bagi Gábor: Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei középkori régészeti lelőhely azonosítása, történeti források alapján

TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

A Szécsényi-örökségre persze a család leányága is igényt tartott. Még 1456-ban Lendvai Bánfi Pál neje Katalin, valamint a fia és lányai is tiltakoztak, hogy Szécsényi László zálogba adta Országnak és Losoncinak a birtokait. Katalin ugyan László rokona volt, ám a javakat (illetve részeit) mégsem tudta megszerezni.1' Az Országok és Losonciak iktatásánál azonban más problémák is lehettek, mivel 1467-ben Hunyadi Mátyás a velencei Bono Mózesnek adta Szentivánt Hevesben, és zálogként még Fokorút, valamint Alcsi és Szászberek felét is, amiket 16 éve Ország Mihály és János, illetve Losonci Albert és fiai „jogtalanul” a kezükben tartottak.11 12 Bono a jogait igazolta ugyan, de Losoncit ki kellett elégítenie keresetei után, ráadásul Velencében lakván az utazgatás is sokba került. így végül 1470-ben visszaiktatták Ország Jánost és Losonci Lászlót Szászberek, Alcsi és Fokorú részeibe, Bonó Mózes és fia ellenében.13 1480-ban Losonci László az anyja, Hedvig és a fia, Zsigmond nevében a Heves megyei Szászberket, Alcsit, Fokorút és Szentivánt 600 forintért zálogba adta a váci káptalannak.141481-ben viszont Mátyás király Ország Mihályt és Losonci Lászlót is bevezetni rendelte Szécsény, Somoskő és Hollókő uradalmaiba, közte Fokorú, Szentiván, Szászberek és Alcsi felébe.15 Losonci László azonban már 1488-ban itteni részét Barancsi Mihálynak adta zálogba.16 1489-ben váratlanul a garamszentbenedeki apátság Alcsit saját, Ország László és Losonci Albert által jogtalanul elfoglalt birtokaként említette, de ekkorra igen kérdéses igénye már rég elévült.17 Ez évben Ország László és Losonci László 6.000 forintért eladták Alcsi, Fokorú, Szentiván falut, Szászberek mezőváros részét, valamint mellette Szabolcs, Kölkes, Bezdretelek és Iván pusztákat Nagylucsei Orbán egri püspöknek és rokonainak.18

Az eladás nyomán hamarosan a román eredetű Csulai Mórék szerezték meg ezeket az ingatlanokat. 1504-ben Csulai Móré György nándorfehérvári bán és testvérei (Móré Vlad fiai), Fülöp bácsi nagyprépost és János az ősi, illetve a György és Csulai Ficsór István jajcai bán által szerzett (és már felosztott) javakon osztoztak. Az egyik fél részt György kapta, míg a másik felet a testvérei egyenlően osztották el. Szerepelt a birtokok között a közeli Balaszentmiklós (Törökszentmiklós), Szenttamás, Nagy- és Kispó, Tenyő, Szeg, Bala, Szászberek, Szentiván, valamint Alcsi a révjével.19 Utóbb e javakat Móré György fia László örökölte, aki 1515-ben 1.000 forintért Balassa Ferenctől különféle fegyvereket kölcsönözött, és cserében biztosítékként Alcsi részeit is lekötötte.20 1527-től valószínűleg a Martonosi Pöstényiek birtoka, bár 1537-ben említették a Morékkal közeli rokon Kende Péter itteni birtokrészét és annak bíráját is.211559 végén I. Ferdinánd felében Csömöri Zay Ferenc kapitánynak, míg a másik felet megfelezve Liszti János királyi titkárnak és Vicmándi

11 KMLFA DL 15.111.

12 BO II. 85-87. LXXII. sz.

13 BÁRTFAI SZABÓ László 1911.19.; BENEDEK Gyula 1997. 326-329. (MÓL DL 16.959.)

14 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MÓL Galgóci Lt„ Lad. 96., Fasc. 10., No. 5.)

15 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MÓL DL 59.677.); KMLFA DL 59.684.

16 IVÁNYI Béla 1941.189-190.

17 KNAUZ Nándor 1890.1.248-249.; KEGLEVICH Kristóf 2012.175., 95. (MÓL DF 238.446.)

18 BO II. 277-279. CCXXVIII. sz. (MÓL DL 19.544.)

19 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MÓL DL 21.324.); THALLÓCZY Lajos- HORVÁTH Sándor 1915.193-196.

20 TÖRÖK Pál 1943.109.; BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.

9. (MÓL DL 106.083/501.)

21 BENEDEK Gyula 2007.127.

János adminisztrátornak adta a magtalanul elhalt Pöstényi András és János javait, közte a balaszentmiklósi uradalmat (Hevesben Szentivány, Szászberek, Külső-Szolnokban szelevényi, bekényi, szenttamási, kispói, nagypói részek, Balaszentmiklós fele, Alcsi, Tenyő) is.22 A török elleni felszabadító háború idején néptelendett el véglegesen.

2. Ami a korábbi azonosításnak ellentmond

Az elmondottakból témánk szempontjából mindenképp kiemelendő az 1399-es határjárás. Eszerint a Besenyszög helyén álló Szentiván és Alcsi délnyugati határa a Zagyva folyásával esett egybe, egészen le a Tiszáig, majd délnek és délkeletnek fordulva a Tiszán felfelé haladva érték el Fokorú birtokot. Alcsi tehát a Zagyva és a Tisza között helyezkedett el, határa a két folyó közét teljesen kitöltötte, de egyiken sem nyúlt túl,

1. térkép - Alcsi puszta határa a XIV-XIX. században (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Térképtár, S 70 Vegyes kéziratos térképek, 1669- 1942. No. 68. „Altsi puszta mezőgazdasági térképe, 1815”)

sem nyugat-délnyugat, sem pedig kelet-délkelet felé. Mindezt azért kell hangsúlyoznunk, mivel az Alcsi pusztáról készült XVIII-XIX. századi térképek is pontosan ezt az állapotot mutatják.23 (1-2. kép)

22 CSERGHEŐ Géza 1893.148.

23 A közelmúltban Kertész Róbert régész ama teóriával állt elő, hogy az Árpádkori Szolnok a Zagyvától keletre települt, és hogy a Zagyva torkolat környéki

346