Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Bittner Bettina: A bedőlt falak néma falak? A lenyomatos paticsok vizsgálatának lehetőségei a késő neolitikumban az Alföldön

Bittner Bettina A bedőlt falak néma falak? A lenyomatos paticsok vizsgálatának lehetőségei a késő neolitikumban az Alföldön Bevezetés A régészeti feltárásokon a kerámia és az állatcsont töredékek mellett a harmadik leggyakrabban előkerülő leletanyag a patios,’ azonban míg a két előbbi lelettípus kutatásának több százados hagyománya, illetve irodalma van, addig a patics, mint vizsgálható és értékelhető leletanyag már kevesebb figyelmet kapott. A patics-, vagy más néven sövényfala­zás az egyik legrégebb óta ismert és használt építési technológia, mely­nek során az épület vázszerkezetének gerendáiba, oszlopaiba lyukakat fúrtak, abba karókat illesztettek, majd a hézagokat vékony vesszőkkel, ágakkal fonták be, a fonott fal mindkét oldalát pedig pelyvával kevert sárral tapasztották be.1 2 Régészeti értelemben a patics kategóriájába minden olyan konstrukció töredéke besorolható, amely egykor agyag­ból készült és valamilyen hőhatás eredményeképpen kiégett, így szá­munkra is megőrződött. Tipológiailag megkülönböztethetőek az egykori épületek szerkezeti elemei (fal, tető, padló), a tűzhelyek, kemencék és a beépített, agyagból tapasztott berendezési tárgyak maradványai is.3 Mivel ezek felépítéséhez és statikai stabilitásához szerves anyagot (ág, vessző, nád) is felhasználtak, és e váz köré tapasztották az agyagot, így ennek negatív lenyomata az égés során megmaradt az agyagdarabban. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a kiégett, de lenyomat nélküli paticsok is hordozhatnak információkat, ugyanis az adott töredék utalhat az agyag kezelési módjára, azaz iszapolták-e és soványították-e, vagyis hogy történt-e tudatos fizikai beavatkozás az agyag anyagába, mielőtt az adott épületrészre feltapasztották volna. A patics anyaga a soványítása alapján arra a szerkezeti részreutalhat, ahonnan az adott darab leszakadt, kitört (padló, padka, fal, födém, kemence). A megtar­tás, kiégetettség és szín alapján pedig következtetni lehet a ház azon részét ért tűz hőfokára, ahonnan az adott paticsdarab származhat. A paticsok régészeti kutatása az 1990-es évektől kezdve kapott na­gyobb lendületet, amikor is RuthTringham és MirjanaStevanovictöbb munkája4 is foglalkozott vizsgálatukkal, ráirányítva a figyelmet erre a le­letanyag típusra. Ezek után a jelentősebb neolitikus és rézkori anatóliai és balkáni telleken - mint A§agiPinar,5 QatalHüyük,6 Opovo,7 Selevac,8 1 Helyesebb lenne a „kiégett patics” megnevezés, de a továbbiakban a régészeti szóhasználatban elterjedt „patics” megnevezést fogom használni. 2 BALASSA Iván 1997.115. 3 TRINGHAM, Ruth-STEVANOVIC, Mirjana 1990. 352-357.; STEVANOVIC, Mirjana-TRINGHAM, Ruth 1998. 4 STEVANOVIC, Mirjana1996.; STEVANOVIC, Mirjana1997. 334-395.; STEVANOVIC, Mirjana-TRINGHAM, Ruth 1998.193-203. 5 ÖZDO0AN, Eylem 2011. 6 STEVANOVIC, Mirjana-St. GEORGE, Ina 2005.229-241.; TWISS, Katheryn C. et al. 2008. 7 TRINGHAM, Ruth et al. 1992.; STEVANOVIC, Mirjana 1997. 8 TRINGHAM, Ruth-STEVANOVIC, Mirjana 1990. Podgorita,9 Parta10 - feltárt paticsok részletesebb tanulmányozása is megindult,amely a töredékek értelmezésén túl magába foglalta a ház­építés, az alkalmazott technológia, a házégetés és kísérleti régészet problémakörét is. A kifejezetten lenyomatos paticsokkal foglalkozó ösz- szefoglaló vizsgálatok pedig a 2010-es évektől kezdődően jelentek meg a nemzetközi kutatásban.” A magyarországi őskor kutatásában már jóval kevesebben érdeklődtek a témakör iránt. Közöttük kell megemlí­teni Horváth Tündét és munkatársait, akik a késő rézkori Balatonőszöd- Temetői dűlő lelőhely lenyomatos paticsanyaga alapján,12 Kiss Viktória és Réti Zsolt pedig Zalavár-Basasziget lelőhelyen feltárt középső rézkori település egyik háza alapján13 kíséreltek meg házrekonstrukciót készí­teni. Készülő doktori disszertációmban három késő neolitikus alföldi lelőhely, Öcsöd-Kováshalom, Polgár-Csőszhalom és Polgár-Bosnyákdomb le­nyomatos patics anyagát dolgozom fel, a jelen tanulmányban szerep­lő megfigyelések is erre a forrásanyagra támaszkodnak. Az átvizsgált anyagról egyelőre csakrészletes, fotó- és rajzi dokumentációval kiegé­szített adatleírás készült, azonban a későbbiekben természettudomá­nyos vizsgálatok elvégzését is tervezem. A paticsdarabokban megőrző­dött pelyvadarabokból, melyek feltételezhetően az adott évi termésből származtak, pontos 14C méréseket lehetne végezni. Emellett a paticsok alkalmasak a vékonycsiszolat készítésére is,14 ami talaj-mikromorfológiai vizsgálatokkal együtt újabb eredményeket szolgáltathatnának az egykori antropogén környezetet illetően. Az agyag kezelése, soványítása és fel- tapasztása során a környezetből olyan mikroszkopikus anyagok - fitolit, pollen, antropogén hatás miatti mikrotöredékek - is belekerülhettek, amelyek szabad szemmel nem láthatóak, azonban informatív értékkel bírhatnak a kutatás számára. Agyaghasználat a házak építésénél A paticsok vizsgálata, illetve kísérleti régészeti eredmények alapján15 va­lószínűsíthető, hogy az agyagot a kibányászás után nem azonnal, nyers 9 BAILEY, Douglass W. et al. 1998. 10 DRA§OVEAN, Florin-SCHIER, Wolfram 2010. 11 Például: LABILLE, Magali et al. 2014. 305-316.; ONFRAY, Marylise 2012. 599-619.; PEINETTI, Alessandro 2014.275-461. 12 HORVÁTH Tünde 2005.91-127. 13 KISS Viktória-RÉTI Zsolt 2007. 9. kép. 14 Kovács Tímea Kup-Egyes és Vörs-Máriaasszony-sziget lelőhelyekről összesen 500 db paticstöredék makroszkópos vizsgálatát végezte el, illetve 40 db-ot választott ki, melyekből vékonycsiszolatot készített, és petrográfiai polarizációs mikroszkóppal és röntgen-pordiffrakciós elemzéssel vizsgált. Eredményében megállapította, hogy a paticsok anyagát helyi finomszemcsés üledékek adták, illetve különböző nyersanyagokat kevertek az agyagba és nem törekedtek az agyag homogenizálására. KOVÁCS Tímea 2005. 15 Például: LAZÁR, Cátálin-IGNAT, Theodor-STAN, Sebastion- MOLDOVEAUNU, Katia-RÁDULESCU, Florin 2012. 67. 33

Next

/
Thumbnails
Contents