Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: Közép- és kora újkori sírok a naszvadi Jánoska-partról
TISICUM XXV. - REGESZET A kora Árpád-korra jellemző karperecek csupán három sírból ismertek. A 124 sírban egy töredékes, kerek átmetszetű huzalkarperec sodrott példánya volt. A 227. sírban cikkcakk díszítésű, rombusz átmetszetű, bronzból készült darabot találtak (5. kép), amelyhez hasonló volt az erdélyi váraljai temető 31. sírjában egy töredékes I. András dénár kíséretében.23 A 263. sír öntött bronz állatfejes karperecé a köznépi temetők gyakori karikaékszere, amely típus a XI. század végéig divatban volt.24 Ugyancsak kis számban jelentkeznek a középkori gyűrűk. A 120. sír pántgyűrűje egyszerű példány, amely a 227. sír kövesgyűrűjével együtt a XI-XII. századra datálható. Már a XIII. század második felére tehető a 113. sír rovátkolással díszített, a fején ökörfejet utánzó gyűrűje.25 Ugyancsak a XIII. és XIV. század jellemző típusa a pszeudofeliratos köriratú, a gyűrűfej közepén kettős kereszttel, illetve csillaggal és holddal bíró szórványdarab.26 5. kép: A Jánoska-parti 227. sír és mellékletei A temetőből számos érem került elő, melyek közül Árpád-kori egy szórvány a 3. számú árokból, a 69. sír friesachi dénár magyarországi hamisítványa a XIII. század első feléből, valamint a 197. sírban talált anonymus 23 GÁLL Erwin 2013.527. 24 KOVÁCS László 1994.132-138. 25 HLATKY Mária 1938.44-45. 26 HLATKY Mária 1938.39-40. Huszár 99. típusú példány. Sajnos, a 227. sír és a 243. sír érmeit állapotuk miatt nem lehet meghatározni, azonban a temetkezések további mellékletei a korszakra datálják az érmeket is. A középkori sírok mellékletei alapján-a Jánoska-parti temetőt olyan XI. században felépített templom körül nyitották meg, melynek alapjait Szőke Bélának nem sikerült megtalálnia. A temető használata ezt követően, mint azt a vegyesházi királyok korából ismert leletek jelzik, folyamatos lehetett. Ebben kisebb hiátusokat ugyan okozhattak a vidékre is kiható történelmi események, mint pl. a tatárjárás, melyek ellenére a település ismét benépesült. Sajnos a folyamat nyomon követhetőségét a temető részleges feltártsága nem teszi lehetővé. Hasonló jellegű temetők ismertek még Nyitradarázsiból, Nyitra-Mártonhegyről, Ószéplak-Krásnoról. Ezen temetőknél ugyancsak megfigyelhető, hogy a kora újkorban is használták őket, mint a Naszvad Jánoska-parti temetőt is. Kora újkori temetkezések és mellékleteik a Jánoska-parti temetőben A Jánoska-parti temetőt a mohácsi csatavesztés, majd a török térnyerés idején is használták, bár a település Érsekújvár végvárrá válását követően egyre inkább ki volt téve a török portyáknak. A temetkezések egy része XVI-XVIII. századi, azonban mindössze 48 sír (52,75%) bír a korszakra jellemző mellékletekkel. A sírok tájolása néhány É-D-i kivétellel Ny-K irányú.27 Szőke Béla számos esetben figyelte meg koporsó nyomait, amelynek használatát jelzik a temetőben talált szögek is. A kéztartások esetében ugyancsak számos változat figyelhető meg, ám meghatározó kéztartás a test melletti, valamint a hason keresztbe tett.28 A más területeken jelentkező sírkerámia a naszvadi temetőben hiányzik, mindössze néhány edénytöredéket gyűjtöttek össze a lelőhelyen.29 A temetkezések között sajátos a 142. sír, amelyben a csontváz a hasán, széttárt kezekkel és lábakkal feküdt. A holttestet ezek alapján a sírba dobták. A sírba helyezés módja, valamint a hasa alatt előkerült több tucat nyugati érem, illetve a temető szélén történt elhelyezkedése arra mutatnak, hogy valószínűleg egy járványban elhunyt idegen temetkezése lehetett. A hasonló temetkezések igen ritkák a Kárpát-medencében.30 A kora újkori mellékletek változatosabbak (6. kép), mint az Árpád-kori sírok esetében megfigyeltek. Egy részük az elhunytak viseletéhez tartozott, míg más mellékletek vallási pozíciója szerint kerültek elhelyezésre.31 A csizmavasalások jellemző mellékletei a kora újkori temetkezéseknek,32 amint a különféle ruhakapcsok is, amelyek sokféle típusa egyaránt megfigyelhető a férfi- és női sírokban.33 A női temetkezések jellemző ékszerei a különféle díszítésű hajtűk,34 melyekből a 17., 21.,173. sírokban gazdagon díszített fejű darabok voltak. Ugyanakkor az egyszerűbb, gömbben végződő példányok is megtalálhatók, mint a 17., 25., valamint a 181. sírokban. A hajadon lányok jellemző viselete a korszakban 27 BÁRDOS Edit 1987.; KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007.159-165. 28 KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007.160-161.; MÉRAI Dóra 2010.48-49. 29 KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007.111-112. 30 Lásd például az éremerszényes temetkezést Bizófalván: DRENKO, Zoltán 1994.134-135. 31 KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007. 32 KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007.66-67.; MÉRAI Dóra 2010.77-78 33 KISS Gábor-KISS E. Csaba 11992. a és b; KRÁLIKOVÁ, Michaela 2007.60-62. 34 MÉRAI Dóra 2010.58-65. 282
