Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: Közép- és kora újkori sírok a naszvadi Jánoska-partról

NEVIZÁNSZKY GÁBOR - PROHÁSZKA PÉTER: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI SÍROK A NASZVADI JÁNOSKA-PARTRÓL

6. kép: Kora újkori leletek a Jánoska-parti temetőből

a gyöngyökből, emezekből és különféle drótokból készített párta volt,35 melynek számos változata ismert a Jánoska-parti temetőből. Ezek azonban többnyire töredékes állapotban maradtak fenn. Ugyancsak a viselethez tartoztak a különféle övék és csatok, így a 76. sír csattestét két pontsor között szívsorral díszített csatja gyakori a Kárpát-medence régészeti leletanyagában.36 A155. sír övgarnitúrájának lemezes veretei ugyan megsemmisültek, mégis Szőke Béla rajzának köszönhetően lehetőség van besorolásukra, amely szerint a XIV-XVI. századra jellemző típusok közé tartoztak.37

A kora újkori sírokból mindössze három gyűrű származik. Ráadásul a 25. sír K betűs pecsétgyűrűje az Anjou-kor kedvelt ékszere volt,38 hajtűk mellett a benne talált XVII. és XVIII. századi Jézus és Máriás kegyérem39 alapján azonban másodlagosan használták fel. A 17. sír fejes gyűrűtípusa a XVI. századtól Németországból terjedt el, és az ikergyűrűk közé

tartozik.40 Ugyancsak a korszak gyakori gyűrűtípusa a 176. sír huzalgyűrűje, amely a Kárpát-medence számos területéről ismert.

Kora újkori éremmellékletek csupán a 142. és a 77. sírokban voltak. A 142. sírban megfigyelt pénzes zacskó azonban nem a rítushoz tartozott, hanem az elhunyt személy vagyona volt, amit nem vettek el tőle a sírba helyezés előtt. Ezzel szemben a 77. sírban az elhunyt bal kezében I. Lipót magyar király késői - XVIII. század eleji - érme, míg jobbjában kereszt volt, melyek a temetkezési rítushoz tartoztak.

Ugyancsak a temetkezési rítus részei a kora újkori és újkori temetkezések jellegzetes mellékletei: a kegyérmek és a keresztek, melyek gyakran rózsafüzérek tartozékai voltak.41 A kegyérmek igen sok változatban ismertek Közép-Európában.42 A 25. sír Jézus és Máriás, a 77. sír máriazelli és Szent Benedek, valamint a 173. sír Szent Család ábrázolásával díszített kegyérme a XVII. század második felében, illetve a XVIII. században volt használatban.43 Különleges emlék a 151. sír „breverl”-je: egy nyomtatott lap keretbe foglalva, amelyen pieta ábrázolás látható.44 Ez a nagy- szombati Szent Miklós dómtemplomhoz kapcsolható, és a XVII-XVIII. században volt elterjedt. Egyszerűbb korpuszos keresztek voltak a 14., 77. és 106. sírokban. Sajnos a rekeszes díszítésű kereszt szórványként került elő.

35 KISS Gábor-KISS E. Csaba 1994.; MÉRAI Dóra 2010. 71-73.; SELMECZI László 2006.; LIPPOK, Julianne 2009.

36 Lásd például: DRENKO, Zoltán 1994. 147. (Bizófalva); GÁBOR Gabriella 2006.119-120. (Gyula).

37 GÁBOR Gabriella 2006.117-125.

38 HLATKY Mária 1938.59.

39 SZENTGÁLI Károly 1942.35. (271 )-38. (274).

7. kép: A Jánoska-parti 173. sír és mellékletei

40 HLATKY Mária 1938.76-77.

41 SZILÁGYI István 1992.

42 HUNKA, Jan 2001.

43 SZENTGÁLI Károly 2002.35. (271) -38. (274).

44 KÜHTREIBER, Kathrin-FETTINGER, Brigitte-HEISS, Andreas 2014.124.

283