Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Selmeczi László: A négyszállási keresztekről és ismételten az I. sz. temető problematikájáról (Viták, vélemények, szakmai tévedések)

TISICUM XXV. - RÉGÉSZETTUDOMÁNY

SELMECZI László

1981. A négyszállási jász temető (Előzetes közlés az 1980. évi feltárásról). In: Communicationes Archaeologicae Hungáriáé. Budapest. 165-177.

1992. A négyszállási I. számú jász temető. BTM Műhely 4. (Szerk.: HAVASSY Péter) Budapest.

2005. A jászok betelepedése Magyarországra. Korai jász sírok a Négyszállási temetőben. In: Communicationes Archaeologicae Hungáriáé, Budapest. 565-586.

2011. A Jászság betelepedése és kialakulása. In: Zounuk 26. (Szerk: FÜLÖP Tamás) Szolnok. 9-108.

2012. Az atyák emlékezeti. A Kaukázustól a Zagyva-Tarna völgyéig. Jászsági Füzetek 49. (Szerk.: BATHÓ Edit) Jászberény.

SOÓS Imre

1985. Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest.

SZABÓ Kálmán

1938. Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica Ili. Budapest.

SZATMÁRI Imre

1995. Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csong- rád megyében. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyv - Studia Archaeologica I. Szeged. 219-264.

TAKÁCS Miklós

2005. Egy vitatott kéztartásról. In: „...a halál árnyékának völgyében járok” A középkori templom körüli temetők kutatása. Budapest. 85-101.

TÓTH Péter

2013. Tanulmányok a magyarországi jászok és a Jászság középkori történetéről. Budapest.

TÖRŐCSIK István

2014a. A jász települések kialakulásának időpontja. In: Jászberény története a kezdetektől a reformkorig. (Főszerk.: PETHŐ László). Jászberény. 45-49.

2014b. Keleti népek - szkítáktól a jászokig. In: Mozaikok Jászberény történetéből. Olvasókönyv fiataloknak. Jászberény. 38-58.

2015. A négyszállási I. sz. jász temető problematikája. In: Jászsági Évkönyv 2015. (Szerk.: PETHŐ László). Jászberény. 77-81.

SZ. WILHELM Gábor

2014. „Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették” Az 1241. évi pusztítás nyomai Szánk határában. In: „Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Kecskemét. 81-109.

ZSÁMBÉKY Mónika

1983. XIV-XV. századi magyarországi kincsleletek. In: Művészettörténeti Értesítő (32). 105-128.

László Selmeczi

About the crosses from Négyszállás and about the problems of the first cemetery, again (arguments, opinions and misconceptions)

There is a great role in archaeology for invention, sometimes the rearrangement and reinterpretation of data. But it doesn’t mean that the imagination of the researcher can’t have limits. As if our imagination runs wild we can make serious professional mistakes.

This reading wants to shed light on a few problems by purpose. From the first cemetery of Négyszállás two crosses (one Holy Land and a Kiev type) were found. These crosses unequivocally confirm - after every written source about the Iasi evidence that they were eastern Christians since the 10th century, and by every written source the habitants of Négyszállás were Iasi - that the habitants of the settlement were eastern Christians by the time of their settling.

The other topic is the fiction of the total excavation of churchyards that were used for several centuries. As the excavated churchyards are far from being whole as during the centuries they were used a lot of graves were destroyed by the continuous over digging of new graves.

The third topic is that how far an archaeological professional can go to confirm his theory at all cost. The author denies in detail the young colleague’s argument and explores his gross professional mistakes.

278