Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: Közép- és kora újkori sírok a naszvadi Jánoska-partról
Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter Közép- és kora újkori sírok a naszvadi Jánoska-partról1 Bevezetés Naszvad régészeti emlékeinek kutatása Szőke Béla nevéhez fűződik,2 aki érsekújvári működésének ideje alatt többször látogatott Naszvadra kutatva a település lelőhelyeit.3 Míg azonban az 1933-ban és 1936-ban a Parlok-dűlőben előkerült honfoglalás kori sírokat közzétette,4 addig Jánoska-parti kutatásai néhány újságcikket leszámítva ismeretlenek maradtak.5 Szőke Béla nyomán mindössze a következő volt ismert a temetőről a szakirodalomban: „A Jánoskaparton, a község belterületén kora Árpád-kori templom alapjai látszanak. Körülötte többrétegű temető egy részét, 275 sirt 1943-ban feltártak. A leletanyag alapján a temetőt a XI. század elejétől a XVIII. század végéig használták. - Nővé Zámky-i - érsekújvári múz. - Szőke B. adata.’’6 A temető és mellékleteinek feldolgozását sajátos körülmény akadályozta meg, ugyanis míg a leletek a Pozsonyi Nemzeti Múzeum gyűjteményében találhatók, addig a feltárás dokumentációját a győri Römer Flóris Múzeum őrzi. A Szlovák Köztársaság és az Európai Unió által finanszírozott SASPRO kutatási program keretében sikerült megtalálni Szőke Béla ásatási dokumentációját, amely lehetővé tette a temető teljes körű feldolgozását. 1. kép: A Naszvad Jánoska-parti temető kutatója, Szőke Béla 1 A tanulmány elkészítését a Szlovák Tudományos Akadémia és az Európai Unió által támogatott SASPRO 0104/01/03 pályázat tette lehetővé. 2 KRAMMER Jenő 1962.5.; TÓTH László 2002.859-860. 3 Naszvadra vonatkozó középkori forrásokat lásd: BOROVSZKY Samu 1907. 108-109.; GYÖRFFY György 1987.1312. 4 SZŐKE Béla 1941., v.ö. FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962.57. Nr. 733-738. 5 SZŐKE Béla 1938. 6 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962.57. Nr. 735. Az érsekújvári múzeum megalapítója, majd a győri igazgatója, Szőke Béla 1913-ban született Malackán (1. kép), ahonnan szüleivel az első világháború után Érsekújvárra költöztek. Gimnáziumi tanulmányait követően Szőke először Brnoban jogi, majd Pozsonyban történelmi tanulmányokat folytatott. Itt került közelebbi kapcsolatba Jan Eisnerrel, akinek tanársegéde lett a régészeti szemináriumban.7 Régészeti tanulmányokat folytatott ezenkívül még a pesti egyetemen is, ahol Tompa Ferenc tanítványa volt.8 Számos újnak számító eljárást, mint például a sírlapok használatát, itt sajátított el. 1940 és 1945 között a nagysurányi szlovák gimnázium tanára, ám mellette az érsekújvári múzeum gyarapítására és régészeti kutatásokra is maradt ideje,9 a múzeum gazdag gyűjteménye sajnos áldozatul esett az amerikai bombatámadásnak.10 11 Szőkének szerencsére sikerült számos leletet, köztük a naszvadi Jánoska-parton feltárt temető sírjaiban talált mellékleteket megmentenie, melyeket a háború után magával vitt Magyarországra. Ezek a leletek kezdetben a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak elhelyezve, később Szőke Béla győri kinevezését követően átkerültek új munkahelyére, ahol be is leltározták a darabokat. A leletanyag feldolgozását azonban Szőke korai halála (1961) megakadályozta.11 Az 1960-as években a kulturális javakról folyt magyar és csehszlovák tárgyalások során a naszvadi leleteket, számos más régészeti és művészeti tárggyal együtt átadták a csehszlovák államnak. Ugyanakkor a naszvadi ásatásra vonatkozó régészeti dokumentáció Győrben maradt, amely a László Gyula által bevezetett sírlapokra dokumentált 275 sír mellett a temetőtérképből, számos önálló sírrajzból és rajzos leírókartonból áll. Sajnos ásatási dokumentáció csupán az 1943. évi munkákról maradt fenn, míg az 1938. évi kutatásokról csupán néhány feljegyzés és egy újságcikk áll a rendelkezésre. Szőke Béla ásatásai a naszvadi Jánoska-parton A rendelkezésünkre álló adatok szerint Szőke Béla 1938 júliusában, majd 1943 nyarán végzett ásatásokat a Jánoska-parti dombon (2. kép). A lelőhelyről a következőket írta az Érsekújvár és Vidékében megjelent beszámolójában: „Naszvad községnek a Nyitra-folyó felőli, nyugati szélén egy széles, hepe-hupás tér szakítja meg a házak hosszú sorait. A tér közepén egy nagyobbacska dombon Nepomuki Szí János szobra áll. A naszvadi öregek úgy mesélik, hogy ezen a dombon temető volt valamikor, sőt réges régen templom is állt ott, melynek a harangját a török elől egy mély kútba dobták.”12 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint a Szent János szobrot, melyet a folyók, halászok és hajósok védőszentjének, az 1729-ben szentté avatott Nepomuki Szent János tiszteletére a 7 KRAMMER Jenő 1962.5-6.; TOCIK, Anton 1983.7. 8 TÓTH László 2002.859. 9 TOCIK, Anton 1983.7-8. 10 SZŐKE Béla 1955. 11 TOCIK, Anton 1983. 8. 12 SZŐKE Béla 1938. 279
