Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Selmeczi László: A négyszállási keresztekről és ismételten az I. sz. temető problematikájáról (Viták, vélemények, szakmai tévedések)

SELMECZI LÁSZLÓ: A NÉGYSZÁLLÁSI KERESZTEKRŐL ÉS ISMÉTELTEN AZ I. SZ. TEMETŐ PROBLEMATIKÁJÁRÓL. (VITÁK, VÉLEMÉNYEK, SZAKMAI TÉVEDÉSEK)

sz. temetőben feltárt XIII. századi sírok, kunok temetkezései lennének.64 Egy év elteltével álláspontját akképpen módosította, hogy „a tatárjárás után a plébániatemplomot újjáépítő közösség zömét a túlélők jelenthették. Valószínű, hogy a későbbi évtizedekben bevándorlás útján is gyarapodott a lakosság, ekkor szórványosan kunok és/vagy erős kun hatás alatt álló magyarok is beköltöztek. A jász/filiszteus „tömegek” azonban csak a 14. század közepén telepednek meg.”65 Kollégánk következtetései logikusak. Hiszen, ha a jászok a XIV. század közepén jelennek meg a Jászságban, a II. sz. temetőben bizonyíthatóan XIII. századi sírok csak a tatárjárást túlélő magyarok, kunok vagy később beköltöző, erős kun hatás alatt álló magyarok lehetnének. Azonban a kiindulópont hibás: a jászok a XIII. század második felében már javában Négyszálláson élnek, s emiatt a II. sz. temetőbe eltemetett túlélők, „magyarok és kunok”, itt ráadásul „keresztény kunok”, leginkább a fantázia szüleményei. Végezetül ifjú kollégámnak szeretnénk eszébe vésni László Gyula professzor örökké érvényes gondolatát. Ha elődeim vagy kortársaim állításait kritika alá vetem, akkor járok el helyesen, ha az adott állításhoz nem úgy közelítek, miért nem igaz, hanem úgy: vajon igaz lehet-e? S csak akkor török lándzsát egy-egy állítás felett, ha róla fehéren-feketén bebizonyosodik, hogy hamis.

64 TÖRŐCSIK István 2014a. 48.

65 TÖRŐCSIK István 2015.80.

IRODALOM

BALASSA Iván

1989. A magyar falvak temetői. Budapest.

GYÁRFÁS István

1883. A jász-kúnok története. Harmadik kötet 1301-1542-ig. Szolnok.

GYÖRFFY György

1987. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest.

HATHÁZI Gábor

2004. A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. Opuscula Hun- garica V. (Szerk.: SIMONYI Erika) Budapest.

HOFFMANN Tamás

2004. Mindennapi történelem az ütközőzónában. Vázlat a parasztok,

a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában. Miskolc.

KALOEV, B.A.

1971. Osetiny. Moszkva.

KÉKI Béla

1975. Az írás története. Budapest.

KOLBA, Judit, H.

1985. Die Fragen der Chronologie der profanen Goldschmiedekunst in 14. Jahrhundert. In: Alba Regia (22). (Szerk.: FITZ Jenö-FÜ- LÖP Gyula) Székesfehérvár. 51-56.

KOMÁROMY József

1937. A Jászberény-négyszállási középkori temető. A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve. Jászberény. 86-88.

1939. Négyszállás legősibb települési helye. In: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény. 23-28.

KRING Miklós

1932. Kun és jász társadalomelemek a középkorban. In: Századok, 35-63.; 169-188.

KUZNECOV, V. A.

1977. Zodcestvo feodal’noj Alanii. Ordzsonikidze.

LANGÓ Péter

2016. A négyszállási I. temető bronz keresztjei. In: Vízöntő. Ünnepi kötet a Jászságról Bathó Edit tiszteletére. (Szerk.: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet) Szolnok. 67-75.

MAMIEV, M.E.

2014. Alanskoe pravoslavie istorija i tradicija. Moszkva.

MAROSI Ernő

1975. Magyar falusi templomok. 2., átdolgozott, bővített kiadás. Budapest.

1997. A középkor művészete I. 100-1250. Második kiadás. Budapest.

1998. A középkor művészete 11.1250-1500. Második kiadás. Budapest.

2001. Gótika. In: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest. 91-211.

2008. A gótika Magyarországon. Budapest.

MAROSI Ernő (szerk.)

1987. Magyarországi művészet 1300-1470 körül l-ll. Budapest.

RÁCZ Tibor Ákos

2014. Dabas középkori temploma és temetője. In: Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében. (Szerk.: RAJNA András) Szentendre. 107-115.

277