Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Madara László: Hol lehetett az avarok hring-je? II.

MADARAS LÁSZLÓ: HOL LEHETETT AZ AVAROK HRING-JE? II.

és otthagyták a várost, amelyben ezután mára barbárok laktak.’™

Itt a nagy kérdés az, hogy mit is érthetünk „megtelepedésen”, illetve azon, hogy ott laktak. Mert hogy megszállták a várost és ott is laktak, az nem kérdéses, ezt igazolja egy későbbi forrás. Ebben Sirmiumot hatalmas tűzvész pusztítja, (loannes Ephesinus VI. 33. és Michael Syrus X 18)19 Arra, hogy ennek a tűzvésznek miféle következményei lesznek, szemben a forrás által sugallt eseményekből következő korabeli tanulságokkal, még az alábbiakban visszatérünk. Ez az esemény minden bizonnyal 583-ban történt.

4. Theophylactus Simocatta 13,1-13 (582-584)

Ebben a rövid békés időszakban több bizánci küldöttség is járt Baján kagánnál. „A fegyvernyugvás azonban nem tartott két évnél tovább. Az ugyanis, akit a hunoknál kagánnak neveznek öntelten viselkedett a rómaiakkal szemben. Eljutott hozzá annak a híre, mielőtt még a békés viszony megromlott volna, hogy a rómaiak feltűnő nagyságú és testalkatú állatokat nevelnek. Kérte hát a császárt, hogy láthasson ilyeneket. Lelkének tudásvágyát a császár gyorsan kielégítette, lehetőséget adott, hogy elefántokat láthasson, elküldvén hozzá a nála nevelt állatok közül a legkülönb példányt. Amidőn a kagán meglátta ezt az indiai állatot, az elefántot, tüstént végét vetette a látványosságnak, és elrendelte a vadállat visszaküldését a császárhoz... Zaklatta a császárt azért is, hogy csináltasson mesterművű aranykerevetet s küldje el neki. Szerencséjének pillanatnyi magasra ívelése ennyire fennhéjázóvá tette. A császár az ajándékot fejedelmien megmunkáltatva elküldte hozzá . Ám ő ekkor fellegzős nagyképűsködésbe kezdett, mintha hozzá méltatlan ajándékokkal sértették volna meg, s az aranykerevetet, mint holmi olcsó és dísztelen darabot fennhéjázóan visszaküldte a császárhoz. Sőt még azzal a kívánsággal is előállott, hogy a rómaiaktól a nyolcvanezer aranyon felül minden egyes esztendőben még további húszezret kapjon. Majd midőn a császár ezt elfogadhatatlannak találta, az érvényes szerződést semmibe vette s esküvel vállalt kötelezettségeit szélnek eresztette." (Szádeczky-Kardoss 1998.58)20 Legalább két fontos tanulsággal bír a fenti, kicsit hosszabban idézett forráshely. Egyértelműen rávilágít arra, hogy a hatalma csúcsán lévő Baján önmagát a bizánci császárral egyenrangú félnek tekinti. Másrészt arra is bizonyosság, hogy küldöttségek mennek a császártól a kagánhoz oda- vissza, de arról semmit sem mond, hogy hol is próbálják meg az ajándékokat átadni. Magyarán: nem derül ki, hogy ebben a két békeévben hol székel az Avar Birodalom legfőbb méltósága.

5. Theophylactus Simocatta VI3,9-6,1 (592)

A kagán újabb hadjáratba kezd a Birodalom ellen. Egy ideig Singidunumot (ma Belgrád) ostromolja, majd miután hirtelen abbahagyja a város támadását, elvonul onnan. „A kagán öt perzsa mérföldet megtéve Sirmiumnál ütött tábort, és nagy tömeg szlávot fogott ácsmunkára, hogy hajókkal kelhessen át a Szávának nevezett folyón."2'

6. Theophanes a. m. 6092 (p. 278,13-31) (597 végétől - 598. április elejéig)

Priskos Tomea (= Tomi) városát fedezve áll szemben a kagán haderejével. Kora tavasszal, a húsvéti ünnepek idején a bizánciakat éhínség sújtotta.

18 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.50.

19 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.59.

20 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.58.

21 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.94.

A kagán a „Gondviselés váratlan rendelése folytán” követséget küldött a rómaiakhoz. Miután megegyeztek ötnapos fegyverszünetben, a kagán élelemmel megrakott szekereket küldött az ellenség táborába. Később azt kérte viszonzásul, hogy Priskos küldjön neki indiai fűszereket. Borsot, szegfűszeget, fahéjat és egy „kostosnak” nevezett illatos gyökeret kapott ajándékba.

„A kagán ekkortájt Sirmiumban tartózkodott, és ezeket megkapva nagyon megörült nekik. Míg az ünnepet töltötték, a rómaiak és a barbárok együtt voltak egymással, és nem támadt félelem a két haderő egyikében sem. Amint azonban eltelt az ünnep, a barbárok különváltak a rómaiaktól. Mauriklos Priskos támogatására Komentiolost küldte el gyalogos haderővel. Értesülve erről a kagán Komentiolos ellen Moesiában szállt táborba, 30 mérföldnyire Komentiolostól.” (Szádeczky-Kardoss 1998.125.)22

Theophanes fentebbi idézete Szádeczky-Kardoss Samu szerint legalább két kútfőre megy vissza. Egyrészt Theophylactus Simokatta VI113,1-8.,23 másrészt egy ma már elveszett kútfő adataira. Jelen esetben számunkra érdektelen, hogy a város, amely körül az események lejátszódnak Tomi- Constanta, nem pedig a Sirmiumhoz és Singidunumhoz közelebb fekvő Remeisiana tájéki Tomes, illetve Tomitana urbs.24 Ugyanis, a fenti szöveg értelmezhető úgy is, hogy a kagáni sereg valahol Tomi alatt áll, a kagán pedig ebben az időben Sirmiumban tartózkodik, s azután onnan indul új táborába Komentiolos ellen.

7. Theophanes a. m. 6111 (p. 302,15-21) (620 körül) (Glossar B1155-156) „Ebben az évben Herakleios követeket küldve az avarok kagánjához, szemrehányást tett neki az általa elkövetett jogtalanságok miatt, és békére szólította fel őt. Hadjáratot tervezve ugyanis Perzsia ellen, békében kívánt élni a kagánnal. A kagán a császár jóindulatát tisztelettel fogadva jelezte, hogy változtat magatartásán, és megígérte, hogy betartja a békét. A követek a szerződést megkötve békében tértek vissza.”25 Ugyanerről a békéről később még egyszer szól Theophanes.

Theophanes a. m. 6113 (p. 302,32-303,10) (622. április 5-én)

Herakleios császár személyesen indul a perzsa frontra, de előtte minden bizonnyal követ, vagy követség útján az avar kagánhoz fordul a korábban megkötött béke megerősítése érdekében.

„Az avarok kagánjához is írásos kéréssel fordult, hogy támogassa a rómaiak ügyét, hiszen baráti szerződést kötött vele; saját fia gyámjának is nevezte őt.”26

Mindkét esetben elmondható, hogy a követségek nem jegyezték fel az útirányt, s azt sem, hogy hol is találták meg a kagán székhelyét.

8. Theophylactus Simocatta 13,13-4,8 in. (584 nyarán és őszén) Forrásunk a kétéves békeidőszak utáni első avar hadjáratot írja le. Itt és most olyan passzusát idézzük, amely látszólag nem kapcsolódódik szorosan témánkhoz, ám amelyre a későbbiekben még visszatérünk. „Anchialost körüldúlta, és a környező falvakat pusztította. Ám a meleg fürdők épületét, úgy mondják, nem bántotta. Olyan hír jutott tudomásunkra,

22 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.125.

23 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.124.

24 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.125. kommentár.

25 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.162.

26 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.163.

241