Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában
HOPPÁL KRISZTINA: ’VESTIS SERICA ET ODIUM LUXORIAE’. KÍNAI SELYEMLELETEK PANNÓNIÁBAN Sipos E. egy további lepelről is megemlékezik, amelyet leheletfinom selyemszövetként ír le. 2/1-es sávolykötésű, négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 80/84. Mindezeken kívül a nyugati váz mellett szétszóródva 2-3 cm2 méretű selyemdamaszt töredékek kerültek elő. Mintájukat változatos méretű és formájú kockák alkotják. Három maradvány került részletesebb elemzésre. Egy sávolykötéssel készült, 35/35 szövetsűrűségű selyemdamaszt, amelynek láncfonalai sodratlanok, vetülékfonalai Z sodratúak. Egy szintén sávolykötéssel készült, 51/75 szövetsűrűségű selyemdamaszt láncfonalai ugyancsak sodratlanok, vetülékfonalai Z sodratúak. A harmadik sávolykötésű selyemdamaszt négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 52/52, láncfonalai sodratlanok, vetülékfonalai Z sodratúak.63 (17. kép) Sipos E. elemzésében ugyan nem tér ki a fenti selyemszövetek eredetére, Tóth E. 1987-ben megjelent összefoglalásában azonban a 33. sír megőrződött bélfonala alapján - amelyet kínai hernyóselyemnek nevez - az aranyszálakat a Távol-Keletről származtatja.64 14. kép: © Magyar Nemzeti Múzeum szélesség: 1.5 cm a 15. kép: © Magyar Nemzeti Múzeum Mms 17. Kép: § Magyar Nemzeti Múzeum 16. kép: Sipos 1990. III. Tábla 63 SIPOS Enikő 1990.11-12. 64 TÓTH Endre 1987.46. és TÓTH Endre 2009.57. 215
