Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Aranyszál beszövéses textil Viminaciumból Az alsóhetényi, aranyfonállal átszőtt textil legközelebbi párhuzamának tekinthető, különlegesen részletes kidolgozású viminaciumi aranyszövet 1895-ben vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. A szarkofágtemetkezés, amelyből a lelet előkerült, további arany ékszereket és szövetmaradványokat is tartalmazott, ezek szintén megvásárlásra kerültek.65 A 11,5 cm hosszú és 6,7 cm széles szöveten egy ovális keretbe foglalt, pálmaágat tartó Victoria látható, a keret belsejében változatos méretű és formájú levélábrázolással. Akárcsak az alsóhetényi 53. sír aranyszövésű textilje esetében, a viminaciumi szövet is vászonkötésű, selyem láncfonalak és arany vetülékfonalak alkotják. Előbbi sűrűsége 20/ cm. Feltételezhető, hogy az alsóhetényihez hasonlóan eredetileg gyapjú vetülékfonalat is használtak, amely a selyemtől eltérő nedvességmegkötő képessége miatt elenyészhetett.66 (18. kép) A fent bemutatott leleteken túl további, nem bizonyíthatóan kínai selyemből készült vagy selyemfonalat tartalmazó maradványok is előkerültek, így az 1998-ban a Komárom/Szőny-MOLAJ A út lelőhelyen feltárt 2. szarkofágból származó aranyszálakkal átszőtt szövet, amelynek bélfonala ugyan nem maradt meg, de nem zárható ki, hogy az alsóhetényi példányokhoz hasonlóan selyemből készülhetett.67 18. kép: § Magyar Nemzeti Múzeum 65 HAMPEL József 1895.184. 66 Esetleg pamut vagy más növényi anyag. GEIJER, Ágnes-B. THOMAS Edit 1964/1965.230-231. 67 JÁRÓ Márta 1999.29. A temetkezésről: BORHY László-SZÁMADÓ Emese 1999. A pannoniai kínai eredetű szövetek helye A Pannoniá ban feltárt, fentebb közölt selyemmaradványokat tartalmazó temetkezések számos közös vonást hordoznak, amelyeket -Aquincum, Brigetio, Intercisa és Carnuntum vonatkozásában - Póczy K. 1998-ban megjelent tanulmányában gyűjtött össze. A cikkben négy lelőhely összesen tíz múmiatemetkezését vizsgálja részletesen, amelyek közül négy (ebből egy kettős temetkezés) tartalmazott selyemfonál/ szövet maradványt. A selyemleleteket tartalmazó sírokba - akárcsak a Póczy által elemzett további temetkezésekbe - kivétel nélkül kő sírládában elhelyezett, természetes vagy mesterséges módon mumifikált halottakat helyeztek. Mindez a szerves maradványok konzerválódását is elősegítette, amelyek levegő hatására a balzsamozó eljárás ellenére is lebomlottak volna. Emellett e sírok lelőhelyeinek mindegyike nagyobb katonai táborokhoz tartozott, elkülönülő, kis sírszámú csoportot alkotva, amely zárt, alacsony létszámú közösségre utal. Póczky K. továbbá hangsúlyozza az e lelőhelyeken megfogható jelentős orientális hatást is. A vizsgált temetkezések rítusa rendkívül hasonló, mint a különböző rétegű és vastagságú halotti lepel alkalmazása, amelyek közül kiemelkednek a selyemmel átszőtt textíliák.68 Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a Póczy K. által vizsgált temetkezésekből csupán három esetben azonosítottak selyemből, egy esetben pedig selyemfonállal átszőtt gyapjúból készült, feltehetőleg lepelként meghatározható szövetet. Mindemellett az 1998-ban elemzett múmiasírok mellékleteik tekintetében is egyezést mutatnak, Póczy K. megállapítása szerint, míg a női sírok ékszerei a halott társadalmi helyzetét, addig a férfiaknál a társadalmi rangot dokumentálják, amely a mellékletek és a mumifikálás költséges volta miatt is meglehetően magas lehetett. Keltezés tekintetében is egyhangúlag a IV. század első fele került meghatározásra, ugyanakkor az eltemető szekta azonosítása jóval problematikusabb, a szerző feltételezése alapján a politeizmus és monoteizmus határmezsgyéjén különböző rítusok keveredhettek.69 Ugyan az alsóhetényi temetkezések jellegüknél fogva alapvetően különböznek a brigetiol és aquincumi síroktól, több ponton mégis hasonlóságot mutatnak. így a textilmaradványok konzerválódását elősegítő szarkofág/téglasír jelenlétén túl a halottak többrétegű lepelbe történő csavarása is közös vonásnak tekinthető. Emellett az elhunytak gazdagságát mind a temetkezés helye, mind az aranyszálas textilek sírba helyezése megerősíteni látszik. Ugyanakkor a Póczky K. által elemzett múmiatemetkezésektől eltérően Tóth E. a mauzóleumba és köré elte- metetteket egyértelműen keresztényként határozza meg, keltezés tekintetében pedig a IV. század második felét valószínűsíti.70 A fent bemutatott pannoniai leletek - kiegészülve a viminaciumNal - feltételezhetően római ízlés alapján átszőtt, selyemből készült vagy selyemfonalat is tartalmazó textilek,71 amelyek nyersanyagának és origójának kapcsolata a különböző munkafázisok során erőteljesen fellazulhatott. Mindez ugyan egy eredetileg (legalábbis részben) kínai alapanyagból készült, de már mind megjelenés, mind szövéstechnika 68 PÓCZY Klára 1998.59. 69 PÓCZY Klára 1998.60., 63., 64. 70 TÓTH Endre 1987.46., 52. 71 Ugyan Hajnal Lászlóné a brigetioi leletek éksávoly kötését is Kínához köti, a maradványokkal kapcsolatban nem jelenthető ki, hogy Kínában készültek volna. 216
