Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET

carrhae-i csatában a parthus lovassággal kapcsolatban írja: „ostendere signa auro sericisque vexillis vibrantia”.13 Cassius Dio pedig Caesar extravaganciájának példájaként közli, hogy egyesek szerint a napfény ellen a nézők feje fölé selymet feszíttetett ki a látványosságon.14 A selyem népszerűségét bizonyítja a számos összetétel is, mint a vestis,'5 a toga,'6 a pallium,'7 a pulvilli,18 19 a carpenta19 a frena20 stb. A Ser/cus szövet - ahogy arra Plinius keserűen rámutatott - a Birodalom pazarló távol-keleti kereskedelmének, és ezáltal az odium luxoriae tárgya is.21 Tacitus és Cassius Dio is leírja, hogy Tiberius császár rendeletben tiltotta meg a férfiak számára a selyem viselését („ne vestis serica viros foedaret"),22 amelynek betartatása azonban nem járt sikerrel: Suetonius például hosszasan értekezik Caligula fényűző öltözködéséről: „Vestitu calciatuque et cetera habitu neque patrio neque civili, ac ne virili quidem ac denique humano semper usus est. Saepe depictas gemmatasque indutus paenulas, manuleatus et armillatus in publicum processit; aliquando sericatus et cycladatus; ac modo in crepidis vei coturnis, modo in speculatoria caliga, nonnumquam socco muliebrí; plerumque verő aurea barba, fűimen tenens aut fuscinam aut caduceum deorum insignia, atque etiam Veneris cultu conspectus est.”23 A selyem a Flaviusok korától már elterjedt és drága viseletnek számított, Martialisnál még a vicus Tuscus prostituáltjai is selyemben jártak, Vespasianus pedig 71-ben triumpháló katonáit öltöztette a drága anyagba.24 A História Augusta tanúsága szerint Marcus Aurelius a Traianus fórumán tartott nyílt vásáron - többek között - a császárné selyemruháit eladva próbálta gyarapítani a markomann-szarmata háborúk során elapadt kincstárat.25 Commodus nagystílű életmódjához szintén szorosan hozzátartozott a selyem, méghozzá „vestis subtegmine serico aureis filis [insignior]", akárcsak Elagabaluséhoz, aki „primus Romanorum holoserica veste fertur, cum iám subsericae in usu essent”.26 A III. század második felétől azonban a textil ára az arannyal vált egyenértékűvé, így maga Aurelianus sem engedte meg sem magának, sem a császárnénak, hogy selyemmel rendelkezzen.27 28 Diocletianus edictuma több pontban is rendelkezik a Sericus szövetről és az azzal foglalkozókról, például: de mercedibus plumariorum et sericariorum, de sericis, továbbá egyes típusok árát is megadja: eidem aperturae cum subsutura holosericae * quinquaginta, eidem aperturae cum subsutura supsericae * triginta23

13 Florus 1.46.8(3.11).

14 Cassius Dio História Romana XLIII. 24.2.

15 Például: Plinius Nat. Hist. XXI. 8.11.; Tacitus Ann. II. 33.

16 Quintilianus Institutiones XII. 10.47.

17 Vulgata Est. 8.15. Magyarul bisszuszként került fordításra.

18 Horatius Epod., Vili. 15-16.

19 Propertius Elegiae, IV. 8.23-24.

20 Claudius Claudianus De Consulatu Stilichonis II. 350.

21 Részletesen: HOPPÁL Krisztina 2015.201-204.

22 Tacitus Ann. II. 33.; Cassius Dio História Romana LVII. 25.1.

23 Suet. Gaius 52. Lásd még: Cassius Dio História Romana LIX. 12.2.

24 Martialis Ep. IX. 37. 3.; XI. 8. 5.; XI. 27.11. Továbbá: losephus Flavius De bello ludaico VII. 5.4.

25 Hist. Aug. Marc. Aurel. 17.4.

26 Hist. Aug. Pertinax 8.2.; Elagab. 26.1.

27 Hist. Aug. Aurelian. 45.4-5.

28 Edict, de pret. 20., 23-24., 51-52.

A selyemárusok elterjedtségét a számos sericariH említő felirat is bizonyítja, amelyek nem csupán a keleti provinciákban, de Italiá ban, Görögországban, Britanniában stb. is megtalálhatók.29

A régészeti leletek szempontjából azonban hangsúlyozandó, hogy a Római Birodalom területén előkerült selyemmaradványok pontos meghatározása (valódi vagy vadselyem) számos esetben nem kerül közlésre, amely megnehezíti a leletek értelmezését. Emellett a kínai selyem - amennyiben egyáltalán etnonimához kötötték - elsősorban, mint a Seres, azaz a selyememberek terméke került említésre, származási helyét nem konkretizálták. A forrásokból kitűnik, hogy a serica nevű anyag gyakran magával a Seres etnonimával is elvesztette kapcsolatát, s csupán a valódi selyem, mint kiemelkedő minőségű, ennél fogva drága szövetfajta meghatározására szolgált. (Amely azonban széles körben elterjedt és megfizethető volt a felső osztály körében.30)

Továbbá hangsúlyozandó, hogy a selyemnyersanyag a különböző római textilműhelyekben átszövésre került, a római ízlésnek megfelelő textíliát kialakítva, ezáltal még inkább távolítva a nyersanyag és origója összefüggését. A fent leírt folyamatok a Római Birodalomban széles körben kimutathatók, az alábbiakban azonban - a dolgozat terjedelmére való tekintettel - egy jól körülhatárolható terület, a pannoniai, publikált leletanyag bemutatásán keresztül kerülnek érzékeltetésre.

Egyúttal megjegyzendő, hogy kínai nyersanyagból szőtt, kínai jellegzetességeket magán hordozó szövet rendkívül kevés került elő. Ugyanakkor az egyértelműen Kínához köthető (különösen az írásjeggyel ellátott darabok) maradványok a távol-keleti ízlés közvetítésével a helyi textilmű- vességre és divatra is hatással lehettek. Mindez jól nyomon követhető a Palmyrából származó, motívumkincse tekintetében Kínához kötött selyemszövetek esetében.

Kínai írásjeggyel díszített szövetek Palmyrából

A távolsági kereskedelem szempontjából is rendkívül jelentős lelőhelyen 1933-tól jelentékeny mennyiségű selyem került feltárásra, melyek közül néhány nem csupán nyersanyagában, de motívumkincsében is Kína felé mutat. Az előkerült kínai eredetű textilanyagból két esetben írásjegyek is megfigyelhetők.31

Az egyik a 223, vagy K10 számú lelet.

A selyemszövet két maradványa Kitot Nyugati Nekropoliszban elhelyezkedő, Kr. u. 40-re keltezhető sírjából32 került elő. A nagyobb (PAM K10.1) példány hossza 28,7 cm, szélessége 17,2 cm, míg a másik (PAM K10.2) hossza 12,2 cm, szélessége pedig 4,4 cm. (1. kép) Mindkét darab láncfelületű vászonkötés, láncfonalai sodratlanok, bézs, türkiz és vörös színűek.

29 Például CIL XIV. 3712. = ILS 7599. (Tibur); CIL VI. 9678., 9890., 9891., 9892. = ILS 7600., 9893. (Róma); IG III. 3513. (Athén). Lásd még: RASCHKE, Manfred G. 1978. 726.; KÁDÁR Zoltán 1967.; McLAUGHIN, Raoul 2010. 150. A selyemről általánosan: SZÉKELY Melinda 2013. Forrásokról: DGRA 1875. Sericon.

30 WILD, John Peter 2003.108.

31 Schmidt-Colinet kutatásai szerint a palmyrai anyagban a valódi selyem nagyobb arányban fordul elő, mint a vadselyem, összesen csaknem száz lelet esetében határozták meg a Bombyx móri gubóját nyersanyagként. SCHMIDT-COLINET, Andreas-STAUFFER, Annemarie-AL-AS’AD, Khaled 2000. 12-13. Ehhez még: ZUCHOWSKA, Marta 2013. 144-147. és ZUCHOWSKA, Marta 2014.

32 A temetkezésről: HENNING, Agnes 2013.162.

208