Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Váczi Gábor: Deponált díszedények Tiszabura késő bronzkori településen

VÁCZI GÁBOR: DEPONÁLT DÍSZEDÉNYEK TISZABURA KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉSÉN

2. kép: 1: Tiszabura-Ganajos-hát, 105. objektum, edénydepó

3. kép: 1-4: Tiszabura-Ganajos-hát, 105. objektum, edénydepó

A párhuzamok és a keltezés

A keleti urnamezős kör tipológiai felosztása alapján kúpos nyakú edénynek hívott,3 nagyméretű tárolóedény szerepel „urna”, illetve „pythos” vagy „amfora” néven is a szakirodalomban,4 5 de az urna funkciót takar, míg az amfora meghatározás csak a két füllel készített edények esetében állná meg a helyét. Kulturális és időrendi besorolásuknál sokáig a Gáva-kultúrához kötötte - és Pseudovillanova- vagy Gáva-típusú edénynek nevezte - a hazai és a szomszédos országok kutatása is6, összemosva a pre-Gáva- és a Gáva-időszakok nagyméretű edényeinek díszítési programjait. Ez a fajta keltezési zavar annak ellenére lassan változott a kutatásban, hogy a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek közepén már több tanulmányban is pontosították a kúpos nyakú edényeket tartalmazó leletanyagok datálását.6 A hazai és a környező országokban fellelhető párhuzamok és napjaink új leletanyagai alapján is megerősíthető ez a keltezés és kulturális besorolás - az alföldi pre- Gáva-horizonthoz (Rei. BzD-HaA1) köthető a megjelenésük.7 A kúpos nyakú díszedényeknek (4. kép. 5) Csórva8 és Szőreg-C temetőiből9 ismertek a legközelebbi párhuzamai, eltérés csak annyiban mutatkozik, hogy a párhuzamként felhozott darabokon a nyak vízszintes, szélesebb kannelúrákkal díszített, mint a tiszaburai edények esetében. A girlandokkal díszített, magas, kúpos nyak Csórva,10 11 Kömpöc-B,11 Szőreg-C,12 13 Oszlár-Nyárfaszög,3és Jánosszállás14 leletei között jelenik meg, ezeknél a példáknál csak a bütykök számában mutatkozik eltérés a tiszaburai edényekhez képest. Nagyméretű töredékeik a települések leletanyagában is előfordulnak, erre példa Nyíregyháza-Oros BzD-HaA1 időszakra keltezett leletanyaga.15 Egy díszítetlen felületű, csak bütykökkel tagolt vállú változat ismert Mosonmagyaróvárról16 és egy vízszintesen síkozott vállú variáns Tiszapüspökiből,17 melynek egyetlen, töredékes párhuzama Deliblatóról/Deliblátról ismert.18 A hazai párhuzamok között önálló formai csoportot alkotnak a Sajó torkolatvidékén; Tiszacsegén,19 Polgár-29. lelőhelyen20 és Igriciben21 előkerült, hengeres nyakú változatok (4. kép. 7), melyek bütykök nélkül

3 HELLERSCHMID, Irmtraud-LOCHNER, Michaela 2008. 58. Abb. 1.

4 FORENBAHER, Staso 1988.23.; MEDOVIC Predrag 1988.396.

5 TROGMAYER Ottó 1963. 102., 104; KEMENCZEI Tibor 1984. 64-65.; GUMÄ, Marian 1993., 181.; BUKVIC, Ljubomir 2000.239.

6 STRATAN, lon-VULPE, Alexandru 1977. 56.; TODOROVIC, Jovan 1977. 156.; CHIDIO$AN, Nicolae-EMŐDI János 1983. 23-24.; FOLTINY István 1985.; MEDOVIC, Predrag 1989.

7 BOROFFKA, Nikolaus 1994. A korszak kannelúrázott és bütykökkel kombinált vállú, nagyméretű edényeit M. Przybyla gyűjtötte össze a legnagyobb alapossággal: PRZYBYLA, Marcin S. 2005.231. Abb. 8.

8 TROGMAYER Ottó 1963. Taf. 13. 8.

9 FOLTINY István 1941. 23. tábla. 11., 24. tábla. 30.; V. SZABÓ Gábor 1996. 106.51. kép. 1.

10 TROGMAYER Ottó 1963. Taf. 19.16-17.

11 V. SZABÓ Gábor 1996.101.46. kép. 4.

12 V. SZABÓ Gábor 1996.107.52. kép. 4.

13 KOÓS Judit 2013.775. Abb. 4.1.

14 V. SZABÓ Gábor 1996.101.46. kép. 1.

15 MARTA, Liviu et al. 2010.263. Pl. 30.3., 5.

16 PÄTEK Erzsébet 1968. Taf. 45.2.

17 V. SZABÓ Gábor 2004.111.11. kép. 38.

18 GACIC, Borde 1990.76. Tab. 11.5.

19 V. SZABÓ Gábor 2004.103.3. kép. 1.

20 V. SZABÓ Gábor 2004.108.8. kép. 2.

21 V. SZABÓ Gábor 2004.110.10. kép. 5.

187