Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - V. Szabó Gábor: Horgászhorgokat tartalmazó bronzdepó Telkibánya–Cser-hegy erődített településéről

V. SZABÓ GÁBOR: HORGÁSZHORGOKAT TARTALMAZÓ BRONZDEPÓ TELKIBÁNYA-CSER-HEGY ERŐDÍTETT TELEPÜLÉSÉRŐL

nagy testű ragadozó halak fogására alkalmas bronzhorgok vannak? Telkibánya környékén ezek az eszközök nem használhatóak, mivel itt csak sekély, gyors folyású patakok találhatóak (pl. Bózsva-patak), amelyekben a legnagyobb testű hal az átlag 20-40 cm-es hosszúságúra és 0,5-0,8 kg súlyúra megnövő sebes pisztráng (Salmo trutta) lehetett. Ilyen méretű halakat a nagy horgokkal nem lehet zsákmányul ejteni. Az 1. és a 2. depókban található horgokat a legközelebb az innen 7-8 km-re található Hernád folyóban, de igazán optimálisan a 25-30 km-es távolságban lévő Bodrogon lehetett felhasználni.

Amennyiben a halászhorgokat úgy értelmezzük, hogy azokat a cser-hegyi településen élő emberek létfenntartásukhoz használták, akkor a horgok depóleletekben való feltűnése arra utalhat, hogy az erődített települést birtokló közösség territóriuma vagy erőforráskörzete, de legalábbis „halászati joga” a nagyobb folyókig - minimum a Hernádig, de talán a Bodrogig - is kiterjedt.

Nem tartható kizártnak az sem, hogy a horgokat nem a helyben lakók, hanem egy távolabb élő, a lelőhelyet csak egy-egy ünnepély vagy szertartás kapcsán felkereső közösség vagy csoport képviselői helyezték a földbe.40

Akármelyik verziót is fogadjuk el, a nagy bronzhorgok itteni feltűnése egyértelműen jelzi azt, hogy a cser-hegyi magaslati település különböző ökológiai adottságú területeken gazdálkodó közösség vagy közösségek rituális és talán politikai, gazdasági központja, találkozóhelye lehetett.

IRODALOM

APPLER, Hans

2004. Ein spätbronzezeitliches Depot mit Schwert und Angelhaken aus Strass im Zillertal. In: Archäologie Österreichs 15.2. (2004- 2)29-33.

BARTOSIEWICZ László-BONSALL, Clive

2004. Prehistoric fishing along the Danube. In: Anteus 27.253-272.

Bellintanti, Gian Franco

1984. I manufatti enei e la tecnologia del bronzo nella stazione pre- protostorica di Frattesina di Fratta Polesine. In: Padusa 20. 105-128.

BORIC, Dusán

1997. Ostava kasnog bronzanog doba iz Futoga. - The late bronze age hoard from Futog. In: Rad Muzeja Vojvodine 39.41-92.

CHIDIOSAN, Nicolae-EMÖDI, loan

1982. Grupul cultural Igrita de la sfirsitul epocii bronzului. - Le Graupe culturel d’lgrita de le fin de Tage du bronze. In: Crisia

12. 61-86. * V.

40 A késő bronzkori és kora vaskori magaslati erődített településeken szinte kivétel nélkül nagyszámú bronzkincs vagy magányosan deponált tárgy koncentrálódik (HANSEN, Svend 2012. 42.; HUTH, Christoph 2016.;

V. SZABÓ, Gábor 2016. 172-186.). A depókat tartalmazó települések kiemelt szakrális jelentőségét támasztják alá azok az újonnan megismert lelőhelytípusok is - Magyarországon erre jó példa Parád-Várhegy -, amelyek lakatlanok vagy alig lakottak voltak, ám rajtuk értékes bronz- és aranykincseket, illetve magányosan deponált fémtárgyakat helyeztek el (V. SZABÓ Gábor 2016.195-198.).

CHIDIOSAN Nicolae-SOROCEANU, Tudor

1995. Der Bronzefund von Galospetru, Kr. Bihor. In: Bronzefunde aus Rumänien. (Hrsg.: SOROCEANU, Tudor) Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 10. Berlin. 169-186.

DIETRICH, Oliver

2014. Learning from ‘Scrap’ about LBA Hoarding Practice. In: European Journal of Archaeology 17/3.468^486.

HANSEN, Svend

1996-1998. Migration und Kommunikation während der späten Bronzezeit. Die Depots als Quelle für ihren Nachweis. In: Dacia N.S. 4CW2.1996-1998 (2000). 5-28.

2012. Bronzezeitliche Horte: Zeitliche und räumliche Rekontextualisierungen. In: Hort und Raum. Aktuelle Forschungen zu bronzezeitlichen Deponierungen in

Mitteleuropa. Topoi. (Hrsg. HANSEN, Svend-NEUMANN, Da- niel-VACHTA, Tillmann). Berlin Studies of the Ancient World 10. Berlin. 23-48.

HERMANN Ottó

1887. A magyar halászat könyve. Budapest.

HUTH, Christoph

2016. Metallfunde in urnenfelderzeitlichen Höhensiedlungen

Mitteleuropas. In: Materielle Kultur und Identität im Spannungsfeld zwischen mediterraner Welt und Mitteleuropa - Material Culture and identity between the Mediterranean World and Central Europe. RGZM Tagungen 27. (Hrsg.: Baitinger, Holger) Mainz. 221-237.

JUNG, Reinhard-PACCIARELLI, Marco-FORSTENPOINTNER,

Gerhard-SLEPECKI, Gabriele-WEISSENGRUBER, E. Gerald-GALIK,

Alfred

2016. Funde aus dem Müllhaufen der Geschichte im Befestigungsgraben von Punta di Zambrone. Angeln am spätbronzezeitlichen Mittelmeer. In: Von Baden bis Troia. Ressourcennutzung, Metallurgie und Wissenstransfer; eine Jubiläumsschrift für Ernst Pernicka. (Hrsg.: BARTELHEIM, Martin-HOREJS, Barbara-KRAUß, Raiko) Rahden/Westf. 175-206.

KÖNINGER, Joachim

2000. Zum vorläufigen Abschluss der Sondagen in der eisenzeitlichen

Fischfanganlage bei Oggelshasuen-Bruckgraben, Kreis Biberach. In: Archäologische Ausgrabungen Baden-Württemberg 2000.59-62.

2002. Oggelshasuen-Bruckgraben: Funde und Befunde aus einer eisenzeitlichen Fischfanglage im suedlichen Federseeried, Gemainde Oggelshausen, Kreis Biberach. In: Heimat und Alterstumverein Heideinheim an der Brenz. 2001 -2.34-56.

D. MATÚZ, Edit-NOVÁKI, Gyula

2002. Spätbronzezeitliche, früheisenzeitliche Erdwälle in Nordungarn. Inventaria Praehistorica Hungáriáé 10. Budapest.

MISKE, Kálmán

1908. Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. von Kálmán Freiherrn von Miske. I. Band: Beschreibung der Raubfunde. Wien.

NEUMANN, Daniel

2015. Landschaften der Ritualisierung. Die Fundplätze kupfer- und bronzezeitlicher Metalldeponierungen zwischen Donau und Po. Berlin/Boston.

183