Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Fülöp Kristóf: Különleges késő bronzkori gyermeksír és miniatűr edénykészlete
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET A kerámia mellékletek vizsgálata E különleges, 14 darabos kerámiakészlet temetési rituáléban, majd sírban betöltött szerepének megértéséhez fontos, hogy a tipológiai vizsgálatokon túl kísérletet tegyünk a tárgyak élettörténetének, készítésének és használatának rekonstruálására. Készítés és minőség Az edények megformázását, falvastagságát, szimmetriáját, valamint díszítését alapul vevő minőségvizsgálat alapján elmondható, hogy a tárgyakat biztosan nem egy ember készítette. Legalább két, de akár három tudásbeli szintet is elkülöníthetünk.4 A miniatűr edények többségét (4. kép 1-3,5-7), valamint az egyik csizma alakú edényt (4. kép 12) tapasztalattal nem rendelkező, erősen kezdő tudású ember (emberek) készítették. Megformálásuk esetlen és tömzsi. Felületük eldolgozatlan. Durva soványításúak, a szemcsék gyakran átütnek a külső felületen. Méretükhöz képest vastag és egyenetlen falúak. Erősen aszimmetrikusak, gyakran aránytévesztőek, emiatt sokszor instabilak is. Egyedül a csizma alakú edényt díszítették, azonban ez is meglehetősen gyenge minőségű. A bekarcolások és beszurkálások sűrűsége, mérete és iránya egyenetlen (6. kép 5/c-d), nem szabálykö- vetőek, olykor esetlegesek, arányukat és rendszerüket vesztik (6. kép 5/b). A bokacsontot jelző bütyök kiugró, egyszerű, hegyes, eldolgozatlan agyagcsomó. Az egész tárgy tengelyében kissé megcsavarodik, nyomott kialakítású (6. kép 5/a). A tárgyak minőségét tovább rontja a nem megfelelő kiégetés is. Erre utal az egyik lapos tálka aljának égetés közbeni lerobbanása (6. kép 1), a mállékony, laza szerkezet miatti kilyukadá- sok, illetve közvetve ennek is köszönhető néhány edény sírban történő nagyfokú aprózódása is (4. kép 2,8). Egy tál (4. kép 4), az ún. halsütő tál (4. kép 10) és az agyagkanál (4. kép 9) minőségében eltér a miniatűr készlet gyengébb minőségű tárgyaitól. Megformázásukban már hasonlítanak a hétköznapi edényekhez, arányosak, falvastagságuk is egységesebb, vékonyabb, többnyire szimmetrikusak. A halsütő tál felületét fel is fényezték. Emellett azonban több olyan hiányosság (pl. hullámos peremkialakítás, megtörő edényív, eldolgozatlanság, helyenként megvastagodó fal) is megfigyelhető, mely hanyagságról vagy a tudás- és tapasztalat hiányáról tanúskodik. Minőségét tekintve kiemelkedik a tárgyak közül a másik csizma alakú edény (4. kép 13). Az olykor kissé egyenetlenné váló felülettől és a hullámos talpéltől eltekintve megformázása alapos, arányosan felépített, szimmetrikus kialakítású. Díszítése egységes és következetes, egy kisebb hibától eltekintve (6. kép 6/a) precízen kivitelezett. Ebbe a körbe sorolható a másik, erősen hiányos csizma alakú edény is (4. kép 14), melyet valószínűleg ugyanaz az ember készíthetett. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a miniatűr edénykészletet - néhány kivétellel - tapasztalattal nem rendelkező, erősen kezdő tudású „fazekas” készítette. Bizonyos tárgyak minőségi és formai hasonlósága, készletbe rendeződése alapján elképzelhető, hogy egyes darabok - pl. a 4 Az agyagkorong (4. kép 11) jellegéből fakadóan, a bögre (4. kép 8.) pedig töredékessége révén nem vonható be a vizsgálatba. A minőség és használat vizsgálati módszerek megismeréséért és alkalmazásáért Gucsi Lászlónak tartozom köszönettel! lapos tálak - egy ember munkájának eredményei. A tudásbeli kettősség a csizma alakú edényeknél is megjelenik. Míg a két hasonló típusú darabot egy tapasztalattal rendelkező „fazekas” készítette, addig a harmadik csizma alakú edény a miniatűr edények többségéhez hasonlóan tapasztalattal és tudással nem rendelkező személy munkája. Készítés és életkor A miniatűr tárgyaknak e más lelőhelyeken és korszakokban is megfigyelhető minőségbeli és formai változatossága5 felhívja a figyelmet e tárgykategória eltérő tudású készítőire, kizárva egy általános készítésbeli és funkcióbeli interpretációt. Míg bizonyos tárgyak szinte precíz, szépen kidolgozott másolatai a hétköznapi edényeknek, addig bizonyos darabok - mint az általunk vizsgált készlet több mint fele - esetében is ez az imitáció kezdetleges, nehezen vagy egyáltalán nem ismerhető fel. A kutatásban ezért gyakran felmerül, hogy ezeket a kezdetleges, rossz minőségű tárgyakat gyerekek készítették.6 A jobbágyi sír mellékletei közül több tárgy megformálásának durvasága, aránytalansága és a „valós”, hétköznapi edények formakövetésének teljes hiánya vagy esetlegessége, valamint egy esetben a díszítés minősége alapján elképzelhető, hogy ezeket gyerekek készítették. Azonban választ teljes biztonsággal csak a készítői ujjlenyomatok vizsgálata adhatna.7 Azonban, ha ujjlenyomatok hiányában el is fogadjuk ezeknek a tárgyaknak gyerekek általi készítését, tisztában kell lennünk ennek biológiai és pszichológiai feltételeivel, azzal a fejlődési sajátosságokból fakadó életkori küszöbbel, mely megszabja és éretté teszi a gyermekeket e tárgyak legkorábbi elkészítésére.8 Ezek alapján a sírba helyezett edényeket a forma és a minőség alapján 5 nagy hipotetikus készítési, „érettség fázisba” oszthatjuk (5. kép).9 Hasonló, egyre komplexebb fejlődési szakaszokat figyelhetünk meg a rajzolási készség fejlődése esetében is.10 11 Az első szakaszt jelentő 1 éves kategóriára nem találunk példát az edények között, azonban néhány, egyszerű marokra fogott agyagtárgy között talán ennek az időszaknak a lenyomatait fedezhetjük fel." Ezt az életszakaszt már a tárgyak kifinomultabb vizsgálata, a kísérletezés jellemzi, a kézügyesség fejlődésével megjelenik az akaratlagos marokfogás, mellyel a gyermek már kis tárgyakat is kézbe tud venni.12 A második kategóriát a szinte forma nélküli lapos tálak képezik (4. kép 5-7). Egyszerű, középen benyomkodott, tömzsi agyagkorongok, 5 BANNER, Benedek 1958. 250-251.; BALJ, Lidija 2009.; BALEN-LETUNIC, Dubravka 2014.12.; KALICZ Nándor-KOÓS Judit 2014.39-40. 6 BANNER, Benedek 1958.251.; BALJ, Lidija 2009.; BOTIC, Katarina 2012. 7 KAMP, Kathryn A. et al. 1999.; CSEPLÁK György 2005. 8 E kérdéskörben való tájékozódásért és segítségért Dr. Endrődy-Nagy Orsolya gyermektörténésznek tartozom nagy köszönettel! 9 Fontos kihangsúlyozni, hogy az adatok XX-XXI. századi gyermekek pszichológiai és neveléstudományi kutatásain alapulnak. Azonban a kognitív fejlődés bizonyos fokig egyetemes folyamata (COLE, Michael-COLE, Scheila R. 2006. 350.) lehetővé teszi e kategóriák részbeni kiterjesztését a közel- és régmúlt általános viszonyaira is. Azonban ezek a kategóriák nem abszolút és merev csoportok, az öröklött és a környezeti tényezőktől függően egymásba csúszhatnak, vagy akár szét is nyílhatnak (VYGOTSKY, Lev S. 1978.; BER- NÁTH László-SOLYMOSI Katalin 1997.). A jövőben egy kísérlettel tervezzük ezen elméleti kategóriákat kipróbálni és tovább finomítani. 10 COLE, Michael-COLE, Scheila R. 2006.367-375. 11 KUTZIÁN Ida 1944. Vili. tábla 5. 12 COLE, Michael-COLE, Scheila R. 2006.232-263. 124
