Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Csányi Marietta: Amiről a sírleletek szólnak. A társadalmi rétegződés jelei a jánoshidai késő bronzkori temetőben
TISICUM XXV. - REGESZET 5. kép: 140. sír leletei Az egyesített táblázatból az alábbi kép rajzolódik ki. A férfi sírok fele gazdagnak tekinthető A női síroknak alig több mint a fele gazdag A gyermek (10 éven aluliak - a pythosban eltemetetteket nem számolva) síroknak csak alig 1/8-a gazdag, ha az „ifjakkal” együtt számoljuk, akkor is csak az 1/5-e. A gazdag gyermeksírok száma tehát feltűnően kevés az összes gyermeksír mennyiségéhez képest. Ha a felnőttek vagyoni helyzetének arányait vesszük alapul, akkor a gyermeksírok kb. felének gazdagnak kellene lennie. Ebből a tényből az a logikus következtetés vonható le, még ha nagyon leegyszerűsítettnek tűnik is, hogy sokkal (nagyságrendekkel) kevesebb gazdag gyermek halt meg, mint szegény. Ha magyarázatot keresünk erre a jelenségre, akkor azt a kérdést kell feltennünk, hogy: „Befolyásolhatta-e a gyermekhalandóságot a szülők vagyoni helyzetéből adódó életmódbeli különbség, mely feltehetőleg leginkább az eltérő táplálkozásnak tulajdonítható?” A spekulatív úton kikövetkeztetett válasz - véleményünk szerint - egyértelmű: „Igen”. (Bizonyítottnak azonban csak akkor tekinthetjük, ha a természettudományos vizsgálatok is alátámasztják.) A gazdag gyermeksírokkal kapcsolatban ismét a Renfrew-Bahn szerzőpáros megállapítását kell idéznünk.16 A szerzők szerint az egalitáriánus társadalmakban a temetési gyakorlatban megfigyelhető, hogy a halottat az életében szerzett érdemei emelik ki, s ez az elért rang az egyén mellé helyezett tárgyak összességében jut kifejezésre. Tehát fontos kérdés, hogy öröklött vagy szerzett státusról tanúskodik-e a halott mellékletekkel való ellátása. A gazdag gyermeksírok világos választ adnak erre a kérdésre, hiszen esetükben a személy (gyermek) érdemei nem jöhetnek szóba, csakis öröklött rang révén juthatott különleges bánásmódhoz. A jánoshidai temetőben tapasztaltak alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a vizsgált közösségben a szülők társadalmi státusa határozta meg a gyermekek társadalmi státusát. II.3. A sírépítmények - rangjelző jelenségek? A Jánoshidai temetőben a feltárás során négy körárok és egy ovális alakú építmény is előkerült, mindegyikük közvetlenül sírhoz ill. sírokhoz kapcsolódott. Ezeket az objektumokat korábbi dolgozatomban - kőben 16 RENFREW, Colin-BAHN, Paul 2005.188. 114
