Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Csányi Marietta: Amiről a sírleletek szólnak. A társadalmi rétegződés jelei a jánoshidai késő bronzkori temetőben
CSÁNYI MARIETTA: AMIRŐL A SÍRLELETEK SZÓLNAK. A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS JELEI A JÁNOSHIDAI KÉSŐ BRONZKORI TEMETŐBEN szegény Alföldünkön - az európai középső ill. késő bronzkori halomsírokban található kőkonstrukciók17 helyi megfelelőinek határoztam meg és a temető korai szakaszára kelteztem.18 Most azonban arra keressük a választ, hogy a körárok közepén, vagy az árokba vagy annak közvetlen közelébe eltemetett egyének mivel érdemelhették ki ezt a megkülönböztetett bánásmódot.19 A múlt szereplőinek a társadalomrégészeti kutatásokban kimutatható vagyoni helyzete és a közösségen belül elfoglalt helye nem mindig fedi teljesen egymást. A gazdagság is a társadalmi rétegződés jele ugyan, de a rangot igazán a „drágaságok” mellett kifejezhetik egyes jelenségek és az ún. presztízs tárgyak. E szempontot figyelembe véve csak az „A” jelű körárok utal a kör közepén nyugvó halott (113. sír) kivételes társadalmi szerepére. A sír temetőn belüli központi elhelyezkedése sem lehet a véletlen műve; és a körhöz kívül csatlakozó 13/A-B és a 140/A-B kettős temetkezések tengeri csigával, borostyánnal ellátott halottai is rangos személyek lehettek. (3. kép)20 A „B” és „C” körárokhoz csatlakozó sírok átlagosak, a „D” körárok közepére pedig melléklet nélküli hamvasztásos sírt ástak (L. fentebb!) Az ovális, „E” betűjelű sírépítményen belül a 277. sír 8 évesen elhunyt halottja a gazdag gyermekek között kivételes helyet foglal el. A sírt előbb ovális alakban árokkal vették körül, majd később vaskos, sűrűn egymás mellett sorakozó oszlopokból álló építménnyel tették tartóssá; tetőszerkezetnek nem volt nyoma, feltehetőleg meghatározott teret kerítettek be, mely idővel a közösség számára talán szent helyként funkcionált. A rablók deréktól felfelé feldúlták a csontvázat, a megbolygatott sírföldből több bronztárgy került elő, köztük talán különösen fontos az a néhány bronz szegecs, mely valószínűleg a halott rangját megillető bőr páncéling rétegeit fogta össze. (6-7. kép) II. 4. A rang és a gazdagság összefüggése Visszatérve az”A” körön belül nyugvó 113. sír halottjára, vele szemben a kortársak részéről olyan viselkedésmód nyilvánult meg, mely egyértelműen rávilágít kiemelkedő szerepére. Mind a Kárpát-medencei halomsíros körben, mind ajánoshidai temetőben kivételes ez a 113. sír, nem elsősorban az őt keretező körárok miatt, hanem azért is, mert kirabolt, feldúlt volta ellenére a temető leggazdagabb sírja (33 db patkó alakú csüngő, lábon viselt spirális bronzgyűrű, szív alakú bronzcsüngők, bronzpitykék, spirálcsövek, nagyméretű díszített tutulus). Igazán különlegessé azonban mégis a benne lévő nagy mennyiségű borostyán teszi: 65 db ép apró, 5 nagyobb gyöngyöt és egy 17 WILLVONSEDER, Kurt 1937. 45-47.1. kép, 47-50. 2-3. kép; CUJANOVA- JÍLKOVÁ, Éva 1970. 50-52., 116-117.; MACHNIK, J.-GEDIGA, B.- MISKIEWICZ, J.-HENSEL, W. 138-141.; TOCIK, Anton 1964. 36-37., 41.; TORBRÜGGE, Walter 1959.50-51, T. 82-83.; EBNER, Kathrin 2001.30-40.; FÜLÖP, Kristóf-VÁCZI, Gábor 2014. Fig. 6.3-6. 18 R. CSÁNYI Marietta 1980.162-164. 19 A jánoshidainál egy periódussal korábbi, a koszideri időszakra keltezhető (R BB) szentpéteri/DolnyPeter-i temetőben hat körárkot tártak fel, az árkokon belül egy-egy sírral. A hat temetkezés közül szempontjaink alapján csak kettőt tekinthetünk gazdagnak, többi átlagos vagy még inkább szegény: DUSEK, Mikulás 1969.50. Plan 4., 54-59., 61-66., 79-80. Abb. 18-23. 20 E három sírt, hogy helyzetüket szemléletessé tegyem, ellipszis alakú keretbe foglaltam a temetőtérképen. 6. kép: 277. sír rajza 7. kép: 277. sír leletei 115
