Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Prohászka Péter: Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek levelezéséből – Adalékok Tószeg és környéke kutatásának történetéhez
TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET Az 1856. június 2-án a Somogy megyei Karádon született Csetneki Jelenik Elek elsősorban orvosnak készült, és később vált belőle régész.8 Szülei halála után nagynénje támogatásának köszönhetően veszprémi és székesfehérvári iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be, ahol több szemesztert el is végzett. Egyetemi tanulmányai befejezését azonban anyagi forrásainak szűkössége megakadályozta, így kénytelen volt váltani, és a sokkal olcsóbb bölcsészkari képzésben részt venni, ahol Römer Flórisnál régészetet és történelmet hallgatott. Folytonos anyagi nehézségeinek orvoslására tanításból, újságcikkek írásából próbált jövedelmet szerezni, míg 1875-ben fel nem vétetett a Magyar Nemzeti Múzeumba díjnoknak. A Budapesten 1876 szeptemberében megrendezésre került Vili. Őstörténelmi és Embertani Kongresszus előkészítő munkáiban vállalt oroszlánszerepet egyrészt A bronzkori leletek rendezésében, másrészt a kiállításhoz kapcsolódó anyaggyűjtésben. így kapta feladatul a tószegi ásatások vezetését, amely egyrészt nemzetközi ismertséget, másrészt viszont pártfogójának elvesztését hozta számára. Csetneki Jelenik ekkor készíti el pályadíjas művét, a rajzokkal illusztrált A bronzkort (2. kép), amely sajnos nem jelent meg nyomtatásban, azonban mintául szolgált Hampel József alapvető művéhez, a Bronzkor emlékei Magyarhonban-hoz.9 A kiállítás után őrsegéd a Nemzeti Múzeum Régiségtárában, majd katonaként részt vett Bosznia okkupációjában. Őrsegédi pályázatával kapcsolatban számos irat található a Magyar a***c-x4 /jp diW -m . &h,(. 3fi. \ 2. kép - Részlet Csetneki Jelenik Elek „A bronzkor” kéziratából bronzkori tárgytípusok rajzaival (Magyar Nemzeti Múzeum) 8 Életrajzához igen jó és mindmáig feldolgozatlan forrásokat őriz az Országos Széchenyi Könyvtár, ahonnan az adatok egy része származik. 9 HAMPEL József 1886-1896. Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának iratanyagában.™ Mint arról Hampel József, az Érem- és Régiségtár őre a múzeum igazgatójának, Pulszky Ferencnek jelentésében beszámol: „Az érem- és régiségosztálynál üresedésben lévő segédi állomásra a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelete folytán nyilvános pályázat hirdetvén, melynek ideje f. é. április 30ikán járt le... Az említett időpontig a n. múzeumhoz egészben négy folyamodvány érkezett be és pedig folyamodtak: Jelenik Elek régiségosztályi díjnok, Németh Illés tanárjelölt, Varázséji Gusztáv tanárjelölt és Veress Sándor újságíró. ” „A pályázati hirdetés értelmében három fő föltétel lett kötve az állás betöltéséhez: Kifogástalan erkölcsi magaviselet, szakismeret dolgában három régészeti vagy érmészeti cursus végzése az egyetemen végre nyelvismeret tekintetében a magyar német és latin nyelvekben való jártasság kívántatott.”... „Az első Jelenik Elek erkölcsi bizonyítványt csatol folyamodványához, mellékelt bizonyítványaiból kitűnik hogy a három nyelvben jártas és kimutatja, hogy a budapesti egyetemen négy féléven át öt, a régészet szakába vágó collegiumot hallgatott és a jelen félévben három szakcollegiumra jár. Indexében három helyen bizonyítják a tanárok jeles előmenetelét e szakban. Jelenik ezenfölül a régiségosztálynál 12 hónapon át működvén, miként a mellékelt működési bizonyítványból is kitetszik, teendőit mindig az osztályőr megelégedésére végezte és két ízben kiküldetésekkel is meg volt bízva, melyekben értelmesen járt el. Súlyt kell arra is fektetni, hogy Jelenik szakismereteit egy Schwardtner-féle pályázat alkalmával a magyarhoni bronzkorról írt dolgozatában kimutatta, mely kétségtelenül az eddigi magyar szakirodalmi magaslatnak megfelel. Azonkívül az általa átkutatott tószegi és rokon telepekről figyelemre méltó czikkeket közölt az Arch. Értesítőben." Hampel jelentéséhez volt csatolva egy „Jegyzőkönyv azon szakcollegiumokról, melyek 1878 évi május 8ikán és 16ikán a segédi állomás betöltése érdekében a n. muzeum érem- és régiségosztályában megtartattak”. Ezen jelen voltak mint vizsgálók: Pulszky Ferencz igazgató elnöklete alatt dr. Henszlman Imre egyetemi tanár és Hampel József régiségosztályi őr. Csetneki Jelenik meghallgatásáról a következő sorok szólnak: „Az első vizsgázó Jelenik Ede (sic!) az ősrégészetet és ókori érmészetet vallván szakának, e két tárgyból kapott kérdéseket. Jelenik feleletiből kitűnt, hogy e szakokat rendszeresen ismeri, a kérdésekre világosan és határozottan felelt mindkét tárgy irodalmát ismeri és használta, formailag is helyes előadásában józan ítélőtehetség nyilvánúlt. Mindezek miatt Jelenik Ede collegiuma teljesen kielégítette a vizsgáló bizottságot”. Ugyancsak az aktában volt egy bizonyítvány Csetneki Nemzeti Múzeumban folytatott munkájáról: „Bizonyítvány Jelenik Elek, jelenleg a m. kir tudományegyetemen bölcsészethallgató 1875ik évi nov 13ika óta a m. n. muzeum érem- és régiségosztályánál egészben 12 hónapig mint díjnok működött és e minőségében a reá bízott teendőket mindig az osztályőr megelégedésére végezte, így nevezetesen latin nyelven írt régiséglajstromokat fordított magyarra; a Budapesten tartott ősrégészeti congressus alkalmával 1876ban őskori tárgyakból rendezett kiállításnál segédkezett, továbbá ugyanaz alkalommal Tószegen és Érden volt megbízva régészeti ásatások fölügyeletével; végre múlt évi december 30 óta osztályomban őskori leleteket állított fői, ily leletek lajst10 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Érem- és Régiségtár (a továbbiakban: MNM) 112/1878. 94
