Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Prohászka Péter: Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek levelezéséből – Adalékok Tószeg és környéke kutatásának történetéhez
Prohászka Péter Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek levelezéséből - Adalékok Tószeg és környéke kutatásának történetéhez Bevezetés A tószegi bronzkori lelőhely kutatásának megkezdésében kiemelkedő szerepet játszott Márton Ferenc (Abonyi Lajos) földbirtokos, író, valamint a Nemzeti Múzeum gyakornoka, majd későbbi segédőre, Csetneki Jelenik Elek. Mint arra korábbi tanulmányunkban rámutattunk - a lelőhelyre és az előkerült leletekre Márton figyelmét egy Óbora nevű parasztember hívta fel.1 Márton (Abonyi) meglátogatta a lelőhelyet, és számos leletet gyűjtött össze, melyeket elküldött Rómer Flórisnak Budapestre, aki Csetneki Jelenikkel Abonyba utazott, és közösen megtekintették a lelőhelyet, ahol 1876. május 4. és 7. között ásatást végeztek.2 Ekkor született az elhatározás a lelőhely hosszabb ideig tartó kutatásáról, amelyre Rómer Flóris a Nemzeti Múzeum dynokát, Csetneki Jelenik Eleket küldte, aki a májusi ásatás után 1876 júniusában közel két hétig folytatta kutatásait Tószegen, illetve látogatta meg a környező lelőhelyeket. Csetneki levelezése Rómerrel kiadásra került, és számos fontos adattal gazdagította Tószeg kutatás- történetét.3 Tószeg nemzetközi ismertségét azonban elsősorban annak köszönhette, hogy a kor meghatározó ősrégészei, Luigi Pigorini, Rudolf Virchow és Johanna Mestorf szeptember 10-én meglátogatták a lelőhelyet, ahol Pulszky Polixéna, valamint Csetneki Jelenik Elek társaságában ásatást végeztek.4 A tószegi Laposhalom kutatása azonban ezt követően félbeszakad, és csak 1888-ban tértek vissza a Nemzeti Múzeum régészei, amikor Posta Béla végez kisebb ásatásokat a felszínen. Ugyan a régészeti kutatás 1876-ban Tószegen befejeződött, azonban Márton Ferenc és Csetneki Jelenik Elek között barátság köttetett, amelynek tanúi azon levelek, melyeket e tanulmányban teszünk közzé. Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek Márton Ferenc (Abonyi Lajos) (1. kép) neve irodalmi munkásságának köszönhetően széles körben ismert. A család Nógrád megyei birtokán, Kisterenyén 1833. június 9-én született, és csak 1842-ben került Abonyba, amikor apja földbirtokot vásárolt a településen.5 Tanulmányait Kecskeméten, majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányai befejezését követően azonban visszatért Abonyba, ahol a birtokán gazdálkodott. Irodalmi érdeklődése már az 1850-es években jelentkezett, ugyanakkor az újságcik1 Lásd: PROHÁSZKA Péter 2014.; v. ö. ABONYI Lajos 1896. 319. 2 BÓNA István 1980.83. 3 PROHÁSZKA Péter 2014. 4 CSETNEKI JELENIK Elek 1876a. 603.: „Szeptember 10-két apróbb kirándulásokkal töltötték a kongresszus tagjai. Egy rész az ó-budai római maradványokat tekintette meg; néhányan, úgymint: Mestorff és Pulszky Polixéna kisasszonyok, Virchow és Pigorini a tószegi ősteiepet látogatták meg.” V. ö. a külföldi beszámolókat: PIGORINI, Luigi 1876. és MESTORF, Johanna 1876. 5 Életéről részletesen: SZINNYEI József 1891. és SCHWARZ Hajnalka 1917. 1. kép - Márton Ferenc (Abonyi Lajos) arcképe kék mellett számos regényt írt, amelyek témája a vidéki, paraszti élet volt. A korszak kedvelt szerzői közé tartozott, mégis élete végéig hű maradt Abonyhoz, ahol 1898. április 28-án hunyt el. A tószegi ásatások vezetésével megbízott Csetneki Jelenik Elek neve Mártonéval szemben csupán szűk tudományos körben ismert, mégha több tanulmányban tette közzé az Archaeológiai Értesítőben kutatásainak, köztük a tószegi ásatásainak, eredményeit.6 Sorsa különleges, mivel egyrészt az orvostudomány felől nyergeit át a régészetre, másrészt műveit és jegyzeteit tekintve korának egyik legtehetségesebb régésze volt, ám mégsem tudott tudásának megfelelő szakmai karriert felépíteni. Pulszky Károlyhoz, Hampel Józsefhez és Nagy Gézához hasonlóan az 1870-es évek nagy generációjához tartozott, azonban velük ellentétben nem sikerült megmaradnia a Nemzeti Múzeumban és a magyar régészetben.7 6 CSETNEKI JELENIK Elek 1876b. és 1877. munkájára hivatkozott Rómer Flóris is: RÓMER Flóris 1878. 7 Meglehetősen hiányos és több helyen téves életrajzát lásd: KEMENCZEI Tibor 2002.162-163. 93
