Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Mali Péter: A késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapján
MALI PÉTER: A KÉSŐ BRONZKOR KRONOLÓGIAI PROBLÉMÁI EGY PERBÁLI, HALOMSÍROS IDŐSZAKBA SOROLHATÓ TELEPÜLÉS ALAPJÁN F6. A fazéktest felett tölcséres nyak és erősen kihajló perem található a profilált váll felett. A feltárt telepen egyetlen darabja található a 21. objektumból (12. tábla/4.). Formailag a mélytálak magasabb variánsa, egyetlen publikált párhuzama Balatonfűzfő késő halomsíros-kora urnamezős temetőjéből.24 Tálak A lelőhely leggyakoribb tárgytípusa. Formáiban az általánosan ismert, ha- lomsíros időszakra jellemző formákat követi, a változatok nyomon követésével a telep fennállása során végbemenő változások jól megfigyelhetők. 72. Egyenes falú tálak, általában nagyon laposak, tányérszerűek, alacsony peremmel.25 (4. tábla/12.). Kronológiai és kulturális marker szerepük nincsen az ezekhez hasonló edényformáknak. Kronológiai besorolásuk esetleges díszítés vagy minőség, kidolgozás alapján lehetséges. Kizárólagosan korai halomsíros anyagokból van ismert párhuzamuk.26 T1a. Egyszerű, kónikus formájú tálak, korszaktól függetlenül megjelennek a régészeti anyagban. Egyes különleges formái és díszítései mutathatnak időszakot. Perbálon a 12. objektumból került elő ilyen edény. (10. tábla/4.) A forma variánsa a csőtalpas forma (49. objektum - 8. tábla/5.). A halomsíros kultúrában elsődlegesen a Cseh-medencére jellemző, de elvétve a Kárpát-medencében is megjelennek példányai.27 Az urnamezős időszakban mennyiségük megnövekszik.28 T1c. A tagolt kónikus tálak esetében az egyszerű kónikus fal egy vagy két helyen megtörik. A forma továbbra is kónikus, viszont több tagból áll össze (13. objektum - 7. tábla/7.). Párhuzamai ismertek a Cseh-medence halomsíros leletanyagaiból is.29 T1b. A kónikus falú tálak változata, amely a késő bronzkor jellemző formáinak a kiindulási alapjául szolgált. Több példánya is megjelenik a perbáli leletanyagban (4. tábla/11; 8. tábla/8.).30 Általános forma nemcsak a halomsíros leletanyagokban, de az őskor egészében.31 73. Az S-profilú tál egy középső bronzkori formából32 kialakult edénytípus, a késő bronzkor ezen szakaszában a területen csak mélytál formában marad fenn.33 Változatai a hasvonal és a váll kialakításán alapulnak, valamint 24 ILON Gábor 2016.32. 25 27., 90., 7., 99., 109. objektumok. 26 Baranya megyéből Kozármisleny (MALI Péter 2012.19-20.) és Siklós településeiről (O. 69.18.3.). A párhuzam nem pontos, mivel az itt megjelenttel ellentétben ezeknek az alj-oldal találkozása közel derékszögű, élesen megtörő, míg a perbáli darab alja íves kidolgozású. 27 Budapestről szórvány: SCHREIBER Rózsa 1971.46.; Veszprémből Koszider időszakra keltezhető darab: ILON Gábor 2012.22.; Kozármíslenyből ugyancsak Koszider időszakra keltezhető darab: MALI Péter 2012.22-23. 28 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.258. (Typ Vili. C). 29 BARTÍK, Juraj 1996. Obr 3./Misy 11. 30 27., 49., 87. objektumok. 31 HOLPORT Ágnes 1980. 60.; ILON Gábor 2012. 22-23.; H. SIMON Katalin- HORVÁTH László 1999.196.; KEMENCZEI Tibor 1990. Abb. 12/9. és 11.; SÁNTA Gábor 2004.62. 32 VICZE, Magdolna 2011.142. 33 SZATHMÁRI Ildikó 1979.4.; SCHREIBER Rózsa 1971.47. az edények arányaitól és a nyak és váll által bezárt szögtől függnek.34 Az éles hastörésű variáns a kései halomsíros időszakban jelenik meg és él tovább a korai urnamezős időszakban.35 Az urnamezős időszakban újra fontosabbá válnak.36 74a. A halomsíros edényművesség leggyakoribb formája a behúzott peremű tál.37 Változatai a perem behajlásának mértékétől függenek38 A későbronzkor egyik legjellegzetesebb tálformája,39 amely ezen időszaktól kezdve a római korig fennmarad változataiban. A díszítés és a kerámiaminőség, illetve -technika alapján lehet leginkább kronológiai és területi megoszlást meghatározni. Az egyszerű díszítetlen változat a halomsíros időszaktól jellemző, ekkor gyakran a peremen vagy a perem alatt a legnagyobb szélességnél bütyökdísz található.40 Az urnamezős időszakban a bütyök továbbra is ritkán megjelenhet a legszélesebb ponton,41 de a perem síkozással, illetve turbántekerccsel való ellátása válik általánossá, ez a gyakorlat az urnamezős időszakra keltezhető leletanyagok egyik legjobb mutatója.42 T4b. A behúzott peremű tálak egyszerűbb változata. Technikailag az ívelt falú tálak peremét, amikor elkezd egyenesbe fordulni, levágják, és ott peremet alakítanak ki. A területen elsődlegesen a perem egyenesre lapításá- val alakítják ki a peremet. A nyak állása alapján több változat is elkülöníthető, amelyek a behúzott peremű tálak felé mutatnak.43 A halomsíros időszak leletanyagaiban általánosan elterjedtek,44 hasonlóan a koszideri időszakra keltezhető középső bronzkori kultúrák leletanyagában.45 34 T3b: 7., 9., 12., 13., 24., 27., 48., 49., 72., 74., 77., 96. objektumok (4. tábla/7.; 7. tábla/5.; 8. tábla/4.; 10. tábla/5.; 12. tábla/8.), profilált vállú változatban: 8., 12., 27. objektumok (4. tábla/6.); T3d: 7., 17. objektumok (10. tábla/1. és 3.); T3e: 12., 24., 49. objektumok (6. tábla/7.; 7. tábla/1 .és; 10.; 10. tábla/2.). 35 ILON Gábor 2016.32. és 34.; MALI Péter 2016.11.; KUSTÁR Rozália 2000. Taf. IV/9. 36 Hengeres nyakú változat a korai urnamezős időszakból (NAGY Marcella 2011. 24. ábra; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010. 251. Typ IV. A1a); éles hastörésű változat (KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.252. - Typ IV. B2); összefoglalóan: PATEK, Erzsébet 1968.100. 37 KOVÁCS Tibor 1965. 72.; KOVÁCS Tibor 1966. 193.; FURMÁNEK, Vádav- VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. 67-68.; TROGMAYER Ottó 1975. 153.; KŐSZEGI Frigyes 1988.24.; MALI Péter 2016.11.; MALI Péter 2012.21. 38 Közepesen: 27., 7., 20., 24., 109. objektumok (4. tábla/2.; 7. tábla/2.; 11. tábla/1., 3. és 6.); erősen: 19., 87., 7., 20., 24. objektumok (4. tábla/5.; 8. tábla/11.; 11. tábla/2.); továbbá pontos besorolásra alkalmatlan töredékek a 2., 34., 19., 8., 49., 87. és 20 objektumokban. 39 Urnamezős időszak: NAGY Marcella 2011.10. és 15. ábra. 40 KOVÁCS Tibor 1975. 6. tábla/59. 2.; KŐSZEGI Frigyes 1988.1.Í./26., 31.; FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. Abb. 24/20. 41 PATEK, Erzsébet 1968.102. 42 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010. 253. (Typ IV.F); KŐSZEGI Frigyes 1988. 43 ívelt: 102., 19.; 27. és 7. objektumok (4. tábla/1., 3., 10.); egyenes nyakú: 27., 8., 87. objektumok (4. tábla/4.); kónikus: 19., 13. objektumok (4. tábla/8-9.); enyhén befelé húzott: 49., 20., 24. objektumok (7. tábla/9.); továbbá a 19. és 20. objektumokban besorolhatatlan töredékek. 44 ILON Gábor 2012. 23. - Veszprém; SÁNTA Gábor 2009. 4. kép/1. - Do- maszék; DUSEK, Mikulás 1969. 72. - Szlovákia; NEUGEBAUER, Johan- nes-Wolfgang-NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 1990. Abb. 9/8. - Böheimkirchen csoport; STUCHLÍK, Stanislav 1990. Abb. 3/3. - Morvaország; BARTÍK, Juraj 1996. Tab. 15/6. - Cseh-medence. 45 BÉKÉI László 2007.46.; H. SIMON Katalin-HORVÁTH László 1999.196. 9
