Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Mali Péter: A késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapján
TISICUM XXIV. - REGESZET Korsók Magas nyakú, nyomott, gömbös hasú edények általánosan jellemzőek a halomsíros időszak temetőire,46 de a településeken az eddig ismert anyagok alapján ritkák.47 A perbáli lelőhelyen is csak néhány példánya ismert. A forma egyértelműen középső bronzkori előzményekre vezet vissza, a nyak kidolgozása a dunántúli mészbetétes kultúra és a Magyarád-kul- túra hagyományaiból táplálkozik.48 Általánosan elterjedt a Vatya-kultúra Koszider-időszakba keltezhető leletanyagaiban. A Perbálon található darab a 27. objektumból (3. tábla/1.) került elő, alapvetéseit tekintve követi az általános formát, viszont annál karcsúbb, nyújtottabb kivitelben készült. Díszítése mind a Vatya-kultúra, mind a halomsíros kultúra kontextusában hasonló: beszurkált pontsor a váll profilálásnál, alatta bekarcolt sraffozott háromszög-sor, hasvonalon bütykök jelenhetnek meg. Füle e korai koszideri daraboknak ansa lunata kialakítással bír, de az egyszerű perembe csatlakozó szalagfül is jelen van már a legkorábbi daraboktól.49 Ivóedények Ezek a bronzkori lelőhelyek elmaradhatatlan kellékei. A középső bronzkori bögrékhez képest a lelőhelyen a mélyebb és szélesebb csészék a legelterjedtebbek. A megjelenő bögrék csak apró töredékeikből ismertek, tipológiailag besorolható méretű darabot nem hagytak maguk után. Minden formánál az edény megfogását ovális vagy lekerekített téglalap átmetszetű szalagfül biztosítja. Legegyszerűbb, általában egyedi kidolgozású, egyenes falú ivóedények - csésze, bögre és pohár arányokkal. Általánosak a bronzkori leletanyagokban, időrendi és kulturális jelző szerepük csak különlegesebb kialakítás esetén lehet. Három különböző formájú darab került elő a 19., 27. és 15. objektumokból. (3. tábla/3; 6. tábla/9; 9. tábla/1.) Csészék mellett bögrék is előfordulnak a lelőhelyen, de csak ritkán rekonstruálható a formájuk, általában csak vékonyfalú, kisméretű töredékek mutatják a jelenlétüket. Két típus ismert: az egyik a 19. objektum magas, tölcséres nyakú bögréje (I1)50 (5. tábla/11.) és egy töredékekből ismert gömbhasú, kónikus nyakú forma (I4) a 102. és 74.objektumból (5. tábla/8; 6. tábla/3.).51 12/13. 46 DUSEK, Mikulás 1969. 52.; NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang- NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 1990. 335.; CUJÁNOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1970. 1/12., 7/3., 16/12.; WILLVONSEDER, Kurt 1937. 184-185.; FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. 68.; NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang 1994. Bronzezeit in Österreich. St. Pölten-Wien. 146. 47 BARTÍK, Juraj 1996.204.; H. SIMON Katalin-HORVÁTH László 1998-1999. 194-195.; HORVÁTH László 1994.1. kép; MALI Péter 2012.23.; MALI Péter 2016.12. 48 ILON Gábor 1998-1999.254.; DUSEK, Mikulás 1969.38. 49 ILON Gábor 2012.12-13. kép; H. SIMON Katalin-HORVÁTH László 1999.194- 195. - alacsonyabb, Magyarád-formához közelebbi darabok (bütyöklábas verzió is előfordul), mind ansa lunata, mind egyszerű füllel, hasvonalon bütyökkel. 50 Általános forma az időszakban (KISS Viktória-KVASSAY Judit-BONDÁR Mária 2004. 131.; KOVÁCS Tibor 1966.; 1975.; KEMENCZEI Tibor 1968. 181.; MALI Péter 2012. 26-27.; MALI Péter 2016. 12.; HOLPORT Ágnes 1980. 6. kép 3.; SZATHMÁRI Ildikó 1979.12. kép; SZILAS Gábor 2009.13. 4-5. kép). A forma eredete feltehetően a Vatya-kultúra bögréi (VICZE, Magdolna 2011.136-137.) felé mutatnak. 51 Hasonló darabok Baranyából: MALI Péter 2012.25. és uő 2016.11. A bikónikus finomkerámiák méretüket és kidolgozottságukat tekintve ivóedény kategóriába tartoznak, viszont csak hasvonali oldaltöredékek ismertek a lelőhelyről a 49., 87. és 24. objektumokból (6. tábla/1.). Feltehetően ezen esetekben inkább bögreformáról van szó, mint csészéről. Teljes profil nem rekonstruálható a lelőhelyen megtalált töredékek alapján.52 15. Az S-profilú csészék a középső bronzkori kihajló peremű bögrék kiszélesedett utódai.53 A nyak erősen tölcséres, és a perem is jobban kihajlik, a gömbölyű vállon túlnyúlik, néhány esetben a tálakhoz hasonló mértékben.54 Elterjedése a kárpáti halomsíros anyagokhoz köthető elsődlegesen, a Kárpát-medencében Szlovákiában, de a közép-dunai és Dráva menti anyagokban is megjelenik.55 16. Az éles has törésű csészék két részből állnak: egy kónikus alsó részből, amit a tölcséres nyaktól éles hastörés választ el. A forma változatai a két rész egymáshoz való viszonyán alapulnak.56 Legkorábbi megjelenése a Vatya-kultúra III. fázisának temetkezéseiben történik.57 A Pest megyei leletanyagok legjellemzőbb ivóedény formája,58 de a Kárpát-medence egyéb területein és a közép-dunai halomsíros kör ausztriai és morvaországi leletanyagában is előfordul kisebb számban.59 Már az urnamezős edényművességhez tartozik az egyetlen magasan felhúzott fülű, lapos merice a 24. objektumból (12. tábla/10.).60 * Egyéb További, fenti kategóriákba be nem sorolható edények is kerültek elő a lelőhelyen. Ezek legfontosabb darabja a 20. objektumban talált flaska- szerű folyadéktároló edény (9. tábla/10.), a kontextusa alapján a lelőhely fiatalabb fázisához tartozik. Egyetlen párhuzama Visegrád-Diós publikálatlan leletanyagából van, itt áttört formában oldották meg, és egy Ha A bronzcsüngő volt benne. A rontott zsineg benyomkodásos díszítéssel együttesen feltehetően egyedi darabról beszélhetünk. 52 Hasonló formák: FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. 67.; NAGY Marcella 2005. 9.; HÄNSEL, Bernhard-KALICZ, Nándor 1987.16., 22. 53 SZATHMÁRI Ildikó 1979.48., KUSTÁR Rozália 2000.32.; MALI Péter 2012. 175.; H. SIMON Kaalin-HORVÁTH LÁSZLÓ 1998-1999.2. kép/4. 54 Kihajló peremű: 42. és 12. objektumok (3. tábla/4.; 6. tábla/8.); s-profilú: 24. és 12. objektumok (7. tábla/5.; 10. tábla/9.). 55 FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. 68.; MALI Péter 2012. 24.; MALI Péter 2016. 12.; DONEUS, Michael 1994. 202.; TOMAZIC, Simona et al. 2009.27. 56 Magas: 102., 42., 74., 27., 49., 17., 75., 20. objektumok (5. tábla/7.; 6. tábla/5., 6., 7.; 8. tábla/6.; 10. tábla/7., 8.); lapos: 108., 74., 77., 27., 90., 8., 49., 17. objektumok (5. tábla/9.; 10. tábla/6. és 9.). 57 VICZE, Magdolna 2011. Pl. 154/7. 58 SZATHMÁRI Ildikó 1979.38.; SCHREIBER Rózsa 1971. 51.; Pomáz-Új-dű- lő, illetve az MRT terepbejárásokhoz kapcsolódó gyűjtések; Fejér megyéből: KUSTÁR Rozália 2000. 31-32.; kései leletanyag Isztímérből, itt a nyak aránya a testhez képest nagyobb. 59 GARASANIN, Milutin 1972. katalógus; MALI Péter 2012. 24.; MALI Péter 2016.12.; DULAR, Jan 2011. Abb.6.; Sk1 típus: TOMAZIC, Simona et al. 2009. 27.; WILLVONSEDER, Kurt 1937. 183-184.; STUCHLÍK, Stanislav 1992. Abb 20/4.; HORVÁTH László 1994. 4. kép/2. 60 KAUCZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.254. (Typ VA3); KŐSZEGI Frigyes 1988.6. t/11. 10
