Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - F. Kovács Péter–Hoppál Krisztina–Masek Zsófia–Horváth Eszter–Bendő Zsolt–Váczi Tamás: Előzetes jelentés Tiszapüspöki–Fehér-tópart gepida temető és szarmata teleprészlet feltárásáról
F. KOVÁCS PÉTER - HOPPÁL KRISZTINA - MASEK ZSÓFIA - HORVÁTH ESZTER - BENDŐ ZSOLT - VÁCZI TAMÁS: ELŐZETES JELENTÉS TISZAPÜSPÖKI-FEHÉR-TÓ PART GEPIDA TEMETŐ ÉS SZARMATA TELEPRÉSZLET FELTÁRÁSÁRÓL 21.kép- Lándzsafüzér hangsúlyos jelenléte és a pajzsok hiánya jellemző. (21. kép) Ugyanakkor fontos kiemelni már a kutatás elején, hogy a könnyű és a távolsági fegyverek aránya nemcsak a gepidáknál lehet magas, hanem a korabeli germán világban általánosabban elterjedt jelenség.8 A fegyvermellékletek jellege, azok aránya és a fegyverkombinációk elterjedése regionálisan jellemző is lehet - ugyanakkor a Tisza vidéki gepida világgal kapcsolatban egyelőre úgy tűnik, hogy szinte minden nagyobb temető külön egységként kezelendő.9 Jól kirajzolódó regionális csoportot a fegyvermelléklet adási szokások alapján a Tisza vidékkel kapcsolatban eddig csak Szentes környékén sikerült kimutatni.10 Annyi azonban már most is biztosnak tűnik, hogy a tiszapüspöki lelőhely az egyik legnagyobb számú kardos sírt tartalmazó gepida temető.11 Szám szerint a legtöbb kétélű kardot a Szőreg-téglagyári temetőből ismerjük, ahol kilenc spatha került elő.12 Az egyéb fegyverlelet alapján a fegyverrel eltemetettek aránya a teljes sírszámhoz viszonyítva és a férfisírokon belül is valószínűleg az egyik legmagasabb lesz a Tisza vidéki gepida temetők között. A 126/128. sírban az íj megjelenése egyedülálló a Tisza vidéki gepida temetőkben. Ugyan a sírokból számos nyílcsúcsot ismerünk, de íjcsontlemezek eddig nem kerültek közlésre.13 Hogy a tiszapüspöki íj szerkezete, felépítése a keleti hun íjakhoz,14 a szórványosan feltűnő közép-európai IV-V. századi íjakhoz15 vagy az avar kori íjakhoz áll-e közelebb, szintén csak a régészeti anyag részletes elemzése döntheti el. A temető lelőhelye Tórökszentmiklós közvetlen határába esik. A Tiszapüspöki és Tórökszentmiklós környéki gepida lelőhelyek közül a legköze- lebbiek Tórökszentmiklós belterületére esnek. A Tórökszentmiklós-Erdős Imre utca 50. lelőhelyen talált fazekaskemence a pecsételt kerámia és a 8 KISS 2012,150-151. 9 A gepida fegyverkombinációkhoz összefoglalóan Id. BÓNA - NAGY 2002, 111-114, Tab. 26-32; KISS 2012,148-153 és 2. melléklet. 10 KISS 2012,143-144. 11 Vö. BÓNA - NAGY 2002,114, Tab. 27. Ld. továbbá a régebben közölt leletanyaghoz Csallány Dezső tárgytípusok szerinti listáit, pl. CSALLÁNY1961, 393-394 (spathák). 12 NAGY 2005,164, Abb. 30-31, a szőregi fegyverkombinációkhoz ld. uo. 177. 13 KISS 2012,3. melléklet. 14 A hun íjakról összefoglalóan ld. BÓNA 1993,161-164 és 208-209. 15 Uo. valamint 212-213. a wien-simmeringi íjcsontmerevítős hun kori sírról; ld. továbbá egy aquincumi Íjcsontmerevítős sírlelet kapcsán NAGY 2005, 410-411. 22-23. kép - A rekeszes díszítmény elő- és hátulnézete kiöntőcsöves korsók alapján a korszak végére keltezhető.16 A Batthyány utcai sírok a fazekasműhellyel legalább részben egykorú temetőrészletet jelentenek.17 Mivel a sírok és a fazekasműhely egymástól mindössze 150-200 méterre találhatók, ezért felvethető, hogy ez a két lelőhely egy megtelepedési helyszínhez tartozott.18 Az elmúlt évek nagy beruházásai során, a 4-es út törökszentmiklósi elkerülő szakaszának építése és bővítése során Törökszentmiklós-Kenderparton egy közepes méretű településrészletet, valamint három, egymástól nagyobb távolságban húzódó sírt tártak fel a Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai.19 A fent említett lelőhelyek a Tisza egykori árterének peremét követve szegélyezik azt a mindenkori utat, amely a szolnoki átkelőtől keletre folytatódott, és valószínűleg az elemzett térségtől keletebbre válhatott szét egy, a Tisza vonalát követő északi, valamint egy másik, keleti útra. Az új temető tehát stratégiai fontosságú helyszínen húzódik, és a szűkén vett térség jelenleg ismert legnagyobb gepida kori temetője, amelyhez hasonló nagyságrendű legközelebb Szolnok-Szandán található.20 16 CSEH 1990 17 CSEH 2005b, 44-45. 18 CSEH 2005b, 40. 19 Tárnoki Judit és Schilling László szíves szóbeli közlése alapján. 20 BÓNA-NAGY 2002. 87
