Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - F. Kovács Péter–Hoppál Krisztina–Masek Zsófia–Horváth Eszter–Bendő Zsolt–Váczi Tamás: Előzetes jelentés Tiszapüspöki–Fehér-tópart gepida temető és szarmata teleprészlet feltárásáról
TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET A leletanyag archeometríai vizsgálata még a feltárás évében megkezdődött. Elsőként a temető egyik legérdekesebb lelete, a 90/92. sírból származó polikróm díszítésű rekeszes aranytárgy elemzésére nyílt lehetőségünk. (22-23. kép) A műszeres elemzés a tárgy készítési technikájának, valamint a fémes és ásványos alapanyagok összetételének meghatározását célozta, egyúttal fényt derített a tárgy korábban vitatott funkciójára is. A többlépcsős vizsgálatot az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének, továbbá az ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai, valamint Ásványtani tanszékeinek munkatársai végezték optikai mikroszkópok, pásztázó elektronmikroszkóp és Raman spektroszkóp alkalmazásával.21 26. kép - A rácsmintával díszített fóliaalátétek és a nyomokban megmaradt fehéres kittmassza, mikrofotó szetételű anyag (ún. kittmassza) fehéres színű maradványát. (26. kép) A nagyműszeres elemzés kimutatta, hogy a gránátok kémiai összetételét csekély mértékű heterogenitás jellemzi, ami összhangban áll a korszakban felhasznált gránáttípusok diverzitásával.22 A gránátok többségét dél-indiai eredetű almandinként határoztuk meg, ez alól három berakás képez kivételt: ezek az ún. pirop-almandin elegykristályok Srí Lankából származhattak.23 (27. kép) Cluster A: Southern India Cluster B: Northern India Cluster C: Scandinavia Cluster D: Portugal Cluster E: Bohemia Group X: Sn Lanka MgO 24-25. kép - Az aragonit berakás maradványának mikrofotója és Raman spektruma A vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy a tiszapüspöki rekeszmű cloisonné technikával készült, fémes alapanyaga nagytisztaságú arany (94-98%). Eredetileg huszonkilenc berakást tartalmazott: huszonhat vörös színű gránátot, két réz-oxiddal színezett zöld üveget, valamint egy kagylóhéjból vagy szépiából (Sepia officialis) származó, fehér színű aragonit lapocskát. Ez utóbbi csak nyomokban maradt meg a középső négykaréjos foglalat belső peremén. (24-25. kép). Az 1 mm vékonyságú gránát- és üveglapocskák fényének fokozására egyszerű (sztenderd) rácsmintával díszített aranyfóliát helyeztek alájuk. A fóliaalátétek hátoldalán azonosítani tudtuk a rekeszeket kitöltő, szilárdító, ásványos ösz27. kép - A gránátok kémiai összetételének pásztázó elektronmikroszkópos (SEM-EDS) vizsgálati eredménye CaO / MgO diagramon. A megjelölt geológiai lelőhelyek Calligaro et al. 2002 és Gilg et al. 2010 klasszifikációja alapján Az előzetes feltételezésekkel szemben, a rekeszes díszítményt nem önálló tárgyként, hanem egy övcsat tartozékaként azonosítottuk. A csat maga minden bizonnyal a sírrablás áldozatául esett, így nem sok mindent tudhatunk róla, de a rekeszmű felületén megfigyelt rozsdalerakódások arra utalnak, hogy legalább egy része vasból készült. (28. kép) A csat rekonstrukciója a Kárpát-medencéből származó közeli párhuzamok, köztük is a Tác-fövenyi germán temető 51. sírjának és a Szolnok-Zagyva- parti gepida kori temető 16. sírjának cloisonné díszítésű övcsatjai révén 21 A vizsgálat során alkalmazott Zeiss Stereo Discovery V8 és Zeiss Axioscope A1 optikai mikroszkópok az USZT KMOP-4.2.1/B-10-2011-0002 pályázata keretében kerültek beszerzésre. A Raman spektroszkópos vizsgálat az ELTE Természettudományi Kar Központi Kutató és Műszer Centrumában valósult meg. 22 A korszakban ismert és felhasznált gránáttípusokról lásd. GILG et al 2010, 96, Abb.7; a Kárpát-medence vonatkozásában: HORVÁTH 2013,291. 23 Az elemösszetétel alapján az almandin gránátok a CALLIGARO et al. 2002 féle klasszifikáció szerinti Type ll-be, illetve a GILG et al. 2010 féle klasz- szifikáció szerinti Cluster A-ba, a pirop-almandin elegykristályok pedig az ugyanezen klasszifikációk szerinti Type lll-ba, illetve Group X-be sorolhatók.
