Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Szabó Dóra: Tiszabura–Nagy-Ganajos-hát gepida kori településanyaga
TISICUM XXIV. - REGESZET rőjük alapján inkább kettős kónikus tálak, mint ugyanilyen bögrék részei lehetnek. (5. kép 3.) Körte alakú bögre része lehet egy apró kaviccsal minimálisan soványított, vékony falú, jól kiégetett oldal- és nyaktöredék. Felülete durva, bepecsé- telés nem jelenik meg rajta. (5. kép 2.) A felületkezelési technikák közül a polírozás, fényezés jobb és kevésbé jó kivitelezésben az anyagában jobb minőségű kerámiacsoportnál jelentkezett. Ennél gyakoribb volt a simított, de érdes felület megjelenése. Valamiféle agyagbevonat felvitelét két esetben lehetett megfigyelni, egy jó minőségű, feltehetőleg körte formájú bögrénél (5. kép 2.) és egy vastag falú, vörös színű tárolóedény falán. A kaviccsal erősen soványított darabok felülete általában durva volt, a kavicsszemcsék kidudorodtak az anyagból. A töredékek 63%-a díszítetlen. A díszítettek között megjelenik bordázott díszítés (5. kép 1.), ez a kaviccsal erősen soványított darabokra is jellemző; bekarcolt ferde és vízszintes vonalak; vízszintes kannelúraszerű kialakítás; bemélyített vonaldíszítés és hullámvonal kö- teges minta is képviseltette magát. Hullámvonal kötegek, kaviccsal erősen soványított fazék nyak- és válltöredékén, egy közelebbről meg nem határozható, vékonyfalú edény oldalán, illetve jó minőségű tárolóedény pereme alatt és pereme felső részén voltak megfigyelhetők. (4. kép 7., 5. kép 4., 6.) Összegzés, keltezés A fentebb leírt településjelenségek jól beleillenek a megyéből eddig ismert, kisszámú objektumból álló, gepida korra keltezett falvak sorába. A jelenségek keltezése azonban az V-VI. századnál pontosabban nem volt elvégezhető, egyrészt a kerámiaanyag töredékessége, másrészt a keltező értékű, díszített finomkerámia szinte teljes hiánya miatt. A bepecsételt díszítésű kerámia vagy a kiöntőcsöves edények megjelenése egyértelműen a VI. századra utalnának, ilyenek azonban nem jelentkeztek. Ezek hiánya viszont nem elegendő ahhoz, hogy az itt feltárásra került objektumokat az V. századra helyezzük. IRODALOM BÁRÁNY Annamária-HAJNAL Zsuzsanna 2010. Agancsfeldolgozó műhely és csontfésűk Tiszagyenda-Lak- hatom koraközépkori lelőhelyről. In: GÖMÖRI János-KŐRÖSI Andrea (Szerk.): Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza. Bone and Leather. History, Archaeology and Ethnography of Crafts Utilizing Raw Materials from Animals. Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében 4. Budapest. 85-92. B. TÓTH Ágnes 2006. Gepidische Siedlungen im Theissgebiet. Monumenta Germanorum Archaeologica Hungáriáé. Vol. 4. Budapest. CSEH János 1986. Gepida csontmegmunkáló műhely és szövőház Tiszafüreden. In: Múzeumi Levelek 53-54.3-19. 1997. Gepida település Rákóczifalva határában. CommArchHung. 173-194. 1999/a. Régészeti adalékok egy Zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V-VI. század fordulóján). In: HAVASSY Péter (Szerk.): A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai katalógusok 7. Gyula. 41-57. 1999/b. Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990-1995). In: HAVASSY Péter (Szerk.): A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai katalógusok/. Gyula. 61-75. CSEH János-LASZLOVSZKY József-SIKLÓDI Csilla 1984. Népvándorlás kori és Árpád-kori települések Tiszafüreden. In: Múzeumi Levelek 43^14.10-27. 74
