Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Berta Ferenc: A fotómontázsról – néhány szolnoki képeslap ürügyén
BERTA FERENC A FOTÓMONTÁZSRÓL - NÉHÁNY SZOLNOKI KÉPESLAP ÜRÜGYÉN __________(PANKA ISTVÁN FOTÓMŰVÉSZ EMLÉKÉNEK AJÁNLVA)__________ lamint - kilépve a műterem falai közül - a lovassport-felvételek készítése is szerepelt repertoárjában. Nem meglepő ezek után, hogy a montázs pozitív technikájával is megpróbálkozott. Szigeti legegyszerűbb montázs-alkalmazása a kép kompozícióját segítő felhők elhelyezése a képeslapon. Ezek pozitív labormunkával készültek, és szinte mindennaposak, bárki számára elérhetők voltak. Olykor a kompozíciót montázs kép beillesztésével hozta egyensúlyba. Ezt úgy készítette, hogy a máshol, más szituációban lefotografált pozitív képet kivágva elhelyezte az alapképen, vagyis beragasztotta a megfelelő helyre, majd reprodukálta, újra lefotózta. Eleinte nem is volt észrevehető a beragasztás, mivel a technikai hiányosságok eltakarták a kontúrokat. Később negatív, majd pozitív retusálással próbálta eltüntetni a hiányosságokat. A felhőbemásolást követően, mely már a századfordulót megelőzően gyakorlat volt a fényképezésben, megjelentek a tematikájukban odaillő elemeket montázsképként alkalmazó képeslapok. Közöttük is klasz- szikusnak mondható a szolnoki három templomot ábrázoló képeslapon az utólag beillesztett hajó képe.6 (3. kép) Az egykéményes gőzhajó jól sikerült másodlagos felvétel, melyet nagyon szépen retusáltak, csupán szokatlan elhelyezése bizonyítja, hogy itt is montázsról van szó. 3. Szolnok - tiszai részlet (DJM történeti fotótár, T: 136-A.) Szolnok közkedvelt sétálóutcájának, a gróf Szapáry utcának az északi végéről készült a 4. kép alaplemeze a századforduló körül.7 (4. kép) A közepén látható, s a fotográfus tevékenységét figyelő gyermekcsoportot a csendőrrel, a kép bal oldalán álldogáló fekete fejkendős és bőszoknyás asszonyokat, a kép jobb oldalán, a patika előtt álldogálókat a fotós nem találta eléggé izgalmasnak, túl távol is állnak, ezért az alapkép előterébe montázsalakokat helyezett el. A jól válogatott felvételeken a három pár egy-egy hölgytagja a fotográfus felé fordítja arcát és tekintetét. A léptékarány majdnem tökéletes, a ragasztott figurák elhelyezése tudatosnak tekinthető. Az alkalmazott felvételek bizonnyal egy társasági képes magazinból, esetleg egy fővárosi utcaképből származhatnak. Azonban nem ügyelt eléggé a részletekre: divatosabb, kevésbé vidékies öltözékük eleve ’kilóg’ a környezetből, s a kép valódi szereplőihez képest jóval nyáriasabb... A képeslap szemlélője számára idegenszerűen hat a valóságos térben elhelyezett figurák szinte síkszerű, panoptikum jellegű megjelenítése. 6 Damjanich Múzeum, történeti fotótár, T: 136-A., 1890 k. 7 Damjanich Múzeum, történeti fotótár, T: 1081 -A, 1905 k. 4. A Szapáry utca Szolnokon (DJM történeti fotótár, T: 1081-A.) A Gorove utca és a Kossuth tér Ny-i végét ábrázoló, eredetileg színezett képeslap 1910 körül készült.8 (5.. kép) Az utcakép eleve mozgalmas - a város éli mindennapjait. Jobb oldalon látható a piac egy kicsiny részlete, a bal oldalon gyerekek, párok álldogálnak a kirakatok előtt. Háttérben a Kereskedelmi Bank kész épületének északi oldala - tehát az alapkép 1907 után készült -, benne Szigeti műtermével. Csak a figyelmes szemlélő veszi észre a képeslapon a fényképész trükkjét: egy hátulról lefotografált lovas szekér képét az utca jobb oldalán, a szemből látható fehér lovas konflis mellett. Egyedül a szekéren ülő férfi és a konflis mellett, a közelében álló kalapos férfi eltérő méretaránya árulkodó! Rendkívül jól sikerült kompozíció: ha a szekeret kitakarjuk a képből, akkor jövünk csak rá, hogy a szolnoki főutca gyér forgalmát 'javította fel’ a fényképész a montázs alkalmazásával. Egyetlen szekér bemásolása útján sikerült a kép középpontját hangsúlyosabbá tenni, már-már az utca zsúfoltságának illúzióját keltve. 5. Szolnok, Fő utca (DJM történeti fotótár, T: 1012-A.) Több képeslap is készült a Szolnok a jövőben témában - melyekből szinte süt a boldog békeidők optimizmusa, a technikai haladás várható szédítő távlatait, azok szolnoki meghonosítását elképzelve. Mindkettő azonos időben készült, és azonos jellegű elemekből építkezik. Egy-egy elem mindkettőn előfordul, ami arra utal, hogy azonos lehetett a készítőjük is. Az egyiknek a Kossuth tér 1910 körüli képe adja a hátteret, a másiknak a Szabadság tér, s mindkettőn a jövő közlekedési eszközeinek túlzsúfolt 8 Damjanich Múzeum, történeti fotótár, T: 1012-A. 1907-1910 között. 323
