Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Cseh János: Kelta települések nyomai Kengyel környékén (Kengyelpart II, Mészáros-tanya és egyéb lelőhelyek) az 1990–2008 közötti kutatásokból (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Cseh János Kelta települések nyomai Kengyel környékén (Kengyelpart II, Mészáros-tanya és egyéb lelőhelyek) az 1990-2008 közötti kutatásokból (Jász-Nagykun-Szolnok megye) „A lelőhelyek másik faja közvetlenül a most leírt üregek szomszédságában fordult mindig elő s a környező sárga, illetve vörös agyagfalból ez is mindig ép oly éles körvonalakkal vált ki porhanyó fekete föld tartalmával, mint az előbbiek; csakhogy míg azok félgömb vagy ellipsoid, addig ezek mindig hossznégyszög alakúak voltak s azonfelül tekintélyes nagyságúak. Hosszúságuk ugyanis 5-8, szélességük 3-5 méter közt váltakozott. Mélységük a felszíntől számítva, több-kevesebb szabályossággal a 145 cm. körül mozgott. Ezen üregek oldalfalain égetett kisározás nyomait nem észleltem. Fenekükön sem lehetett ezt határozottan megállapítani és pedig annál kevésbé, mert fenekük mindig azon mélységben feküdt, a hol már a vörös agyagréteg terült el. Másrészt a helyszínrajz 2 a) száma alatt megjelölt ily hosszüreg fenekének közepén azt tapasztaltam, hogy a porhanyó fekete földréteg, mintegy 35-40 cm. mélyen s ugyanily szélességben, még a 145 cm.-nél is mélyebben megy le s ott vagy ily szélességig húzódó csatornát, vagy ily széles és mély s bizonyos távolságban egymásra következő gödröket alkot. Hogy a két eset közül melyik forog fenn, csak akkor lett volna megállapítható, ha csak egyetlen ily hosszüreget is teljes egészében érintetlenül kaphattam s rendszeresen feltárhattam volna, a mi azonban nem volt lehetséges. Ezen hosszüregek tartalma, mindig csak azon leleteket értve, melyekről kétségtelenül megállapíthattam, hogy ily fajta lelőhelyről kerültek elő, a következők:...” Posta Béla: A hatvan-boldogi ásatások. Archaeologiai Értesítő, uj folyam. XV. kötet. Budapest, 1895. 4-5. old. [Párducz Mihály: Adatok az Alföld rómaikori kerámiájához. Angaben zur Keramik des Alföld aus der Römerzeit. Dolgozatok a m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből, XI. 1935. 1-2. Szeged, 1935. 189-190. és passim] „Tárgyaink Loboda szol lejéből, forgatás alkalmával, kerültek elő. E szőllőben öt négyszögletes kunyhónak helye volt látható. Nemcsak a földnek szine, hanem keménysége is megmutatta ezt. Egy-egy kunyhónak hossza öt, szélessége három lépés. S mivel a föld e helyütt nagyon puha, még pedig mélyen, azt kell állítanunk, hogy gödrös kunyhók állottak itt. Innen került elő egy korongon készült fazék. ”... Cziráky Gyula: Gombosi (azelőtt Bogojeva) emlékekről. Archaeologiai Értesítő, uj folyam. XXIII. kötet. Budapest, 1903.59. old. Az utóbbi években, különösképpen azt követően, hogy a szolnoki Damjanich Múzeum intenzív ásatássorozata után jelentősen bővült, szép gyarapodást ért meg a kelta települések köre, indokolt kutatási program gyanánt összegyűjtöttem a térség, a megye ilyen jellegű lelőhelyeit. Ez a kataszter jelenleg manuscriptum, kézirat, mely természetesen tartalmazza a Kengyel község határában eddig föllelt La Téne korú megtele- pedési helyeket is. Tizennégy lelőhelyről van szó, de aki otthonos, járatos a témában, a korszak településszerkezetében/-struktúrájában, tudhatja vagy sejtheti, hogy ez csupán folyamatosan változó és hozzávetőleges adat lehet. Úgyhogy bizonyos szempontból jelen publikáció is adalék, bár testes adalék a kisrégió kelta korát illetően. Tizenegy határpontból 1. kép - Kengyel határa. A dolgozatban közölt kelta régiségek lelőhelyei (1-10. lelőhely) a falutól északnyugatra és délkeletre tartalmaz régészeti információkat, kettőről kiásott telepobjektumokat, másunnan zömmel fölszíni szórványleleteket (a lelőhelyekre Id. az 1. képet). Az adatcsoportok/-blokkok összeállításában nem követtem sem időrendi, sem topográfiai sorrendet. Még annyit, hogy jelen írással lényegében publikálásra került vagy kéziratban meglévőén földolgozottá és hozzáférhetővé vált Kengyel közigazgatási határa kelta lelőhelyeinek, telepleleteinek együttese - kivéve pl. a 2003. évi ásatások egy nem százszázalékosan biztos La Téne objektumát, és esetleg egyéb nagyon szórványos és jelentéktelen leletet. - Az alábbi régészeti helyek és irodalmuk (amennyiben van) megtalálható kéziratos munkámban: Jász-Nagykun- Szolnok megye kelta településeinek katasztere (kutatási periódus 1899-, ill. 1961-2007). Szolnok, 2008. ideiglenes címmel. Az olvasó előtt fekvő írásmű 2008-2009 fordulója körül keletkezett, öltött formát. 31
