Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Cseh János: Kelta települések nyomai Kengyel környékén (Kengyelpart II, Mészáros-tanya és egyéb lelőhelyek) az 1990–2008 közötti kutatásokból (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET

1. Kengyelpart II (Kengyel vagy Rákócziújfalu határa) (1992. évi ásatási naplóban 22-23., 25-26., 29-30.,

32-33. és 35. számozott old.)

Az 1992-es esztendő március 24. napján Kengyelpart II lelőhely gepida házmaradványától nyugatra 60 méterre az ún. szivárogtató csatornának, beton szivárgócsatornának ugyanazon északi oldalán a rézsűben gödörszerű archeológiái jelenség foltját fedeztem föl, melyet korábban valamikor (talán az előző évben) már megfigyeltem. Megnyesvén a flekket, vaskorinak vehető cserépdarabok jöttek elő. A D objektumnak elnevezett maradványt már másnap elkezdtem föltárni, 4,3x1,55-3,05 méteres szelvényt nyitván. A már rég nem eredeti fölszíntől, ill. az itt futó földút nívójától számítva egy-másfél ásónyomnyi mélységben előtűnt a sárga agyag szűzföld. A szelvényben a vaskori beásás kevert anyaga meglehetősen határozottan rajzolódott, eltekintve talán a keleti oldaltól. Betöltődésének egyik markáns jellegzetessége volt, hogy közép- és nyugat felé bizonyos nívókon lazább, hamusabb-faszenesebb-paticsosabb habitust mutatott. A szélek felé fokozatosan egyre kevésbé kultúrréteges töltelékföld jelentkezett, mint általában. Egy kislelet, az üvegkarperec fragmentuma az északnyugati sarokban került elő.

A telepobjektum, amelynek körülbelül talán felerészét volt lehetőségem kiásni, egy alaktalan (ill. háromszög vagy trapéz formájú), bár viszonylag egyenesen futó falakkal jellemezhető gödörnek bizonyult. Legnagyobb mérete 460 cm és 295 cm volt. Oldalfalai ferdén ereszkedtek egy olyan teknőig, amelybe a nyugati sarokban és középen további gödrök, gödöregyüttesek mélyedtek. (Az utóbbi helyen karélyosan három

2. kép Kengyelpart II. D objektum (1992). Egy késő vaskori, „házméretű” telepgödör részletének felülnézeti rajza és metszete

süllyedők.) Mélységére a megnyesett felülettől számítva, különböző pontokon, -35 cm-es és -95 cm-es adatokat vettem föl. Távol legyen tőlem, hogy funkcióját valamennyire is megállapítani próbáljam, csak utalok itt a régészeti irodalomban valahány ilyen telepjelenség ismertetésénél olvasható funkcionális értelmezésekre (2-4. kép rajz, fotók).

3. kép Kengyelpart II. D objektum. A csatorna mentén elhelyezkedő régészeti jelenség betöltődésének diszkolorációja

4. kép Kengyelpart II. D objektum. A La lene gödör teknője a föltárást követően (ugyanabból az irányból, mint az előző képen)

A leletegyüttes (archeológiái reáliák, mobiliák) két részre lett elkülönítve: az egyik szórványként szerepel, de jelen esetben nyugodtan hozzávehető a zárt, bolygatatlan tárgycsoporthoz. Ez a sok helyütt tapasztalttal adekváte több, 176 db-ot tesz ki, miközben magából a gödörből csak 101 régészeti leletet számlálhattam össze. Az értékelhető, jól meghatá- rozható/fölismerhető késő vaskori cserepek között 67 db korongolt található (zömükben természetesen oldalrészek - hét peremmel és négy aljjal szemben). A finomkeramika mellett 16 a grafitos-szemcsés cserepek száma. A korongolt áruval nagyjából egyezik a kézzel formált mennyiség, ti. 70 db. Valóban aprólelet egy üvegkarperec, továbbá egy agyar, 3 db halcsont, 38 db patics, 2 kőlelet és 80 db állatcsont.

1. Fazék. Korongolt. Finom agyag. Szürkésbarna. Tompán fényezett. Kihajló, duzzadt szájperem és homorú váll. M: 5,9x4,5 cm. Fv: 0,4 cm. Be- töltődés. (5. kép 1); 2. Fazék (tál?). Korongolt. Finom agyagból. Világosabb szürkésbarna. Matt felület. Markánsan kihajló perem. M: 9,2x1,7 cm. Fv: 0,4 cm. Rekonstruálható Szá: 16 cm. Betöltődés. (5. kép 2); 3.

32