Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY rucok ellen. Ez az első olyan határozat, amely a kurucok elleni mobilizálásról rendelkezik. A létszámot a kecskeméti járásból 25, a váci járásból 43, a pilisi járásból 35, a solti járásból 27 - összesen 130 - településre rótták ki.30 Azt, hogy ennek az intézkedésnek mekkora elvi fontosságot tulajdonítottak, mutatja Huszár szolgabíró (ugyanezen a napon kelt) szervező körlevele is: „Méltóságos Budai Dicasteriumnak érkezvén az Nemes Vármegyére kemény (...) parancsolattya, mellyre nézve, (...) Kitek (...) jó paripás és fegyveres embereket mennél hamaréb elő készítvén állítsa föl és jó készülettel Czeglédre külgye, mind azok a kik Czeglédhez közeleb laknak, az kik pedigh alsó Némedihez, tehát Némedire, ez jövő Vasárnapra, és ott készen lévén várják az Nemes Vármegye továb való dispositioját, melly (...) okvetetlen oda Fogh érkezni, jó provisioval legyenek lóbúi, fegyverből s puskaporból és lövő szerszámokból, élésből is. Mellyben külömben se cselekedgyék klmtek ha nagy kárát vallani nem akarja. (..)"3' Mint látható, e felállítani tervezett katonaságnak a készenlétben tartását (vagyis nem az azonnali bevetését) határozták el a kurucok ellen. Két nappal később kis módosítást eszközöltek, amelyet Huszár szolgabíró július 29-i levelében közöl: „(...) általam ismét azt parancsoltattya [ti. a Budai Commissio - Zs. J.], hogy azon lovasok mindenképpen készen lévén, mindaddig kiki maga helységében készen várakozzék [tehát ne menjenek Ceglédre, vagy Némedire - Zs. J.], míglen az N. Vármegyének utolsó parancsolattyát s informatioját nem veszi. ”32 Július végére a kuruc portyák már megközelítették a Tisza vonalát (amint azt a Budai Commissio július 27-i levele is megállapította). Globitz határozott intézkedéseket készült tenni; ugyanezen a napon kelt levelében írja Baiznak: „Szíveskedjék az Úr ezt a levelet egy futárral a mi oldalunkon [ti. a Tisza jobb oldalán - Zs. J.] Szolnokra kézbesíteni. A parancsnoknak üzenem, hogy küldjön le néhány száz embert a túloldalt, tehát ha még vannak Szolnokon magyar huszárok, ezekkel vigyáztassa a Tiszát és járőröztessen, vagy egy passzussal ellátva a mi granicsárjaínkig nyomuljanak. Ami még a Marosnál rendelkezésre áll, rendelem, hogy Szarvasnál keljenek át és Túra felé az itteniekhez menjenek (...). (...) jelszó: Leopold f...J33. Globitz hivatalosan utasítja Waterst, hogy a Szolnok környéki Tisza-szakaszon állandó vigyázással legyen, ő maga pedig felderítő járőröket indít a Körösök (Szarvas-Mezőtúr) vidékére. Július 30-án Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságának tudomására hozták I. Lipót (még június 26-án Bécsben kelt) mandátumát, miszerint továbbra is csoportosan szöknek a magyar katonák a birodalmi reguláris császári ezredekből. Az uralkodó sürgeti a szököttek elfogását, és várakba vitelét. I. Lipót újólag figyelmezteti a vármegyét: a szolgabírák hathatósan intézkedjenek, hogy a „nép” vigyázással legyen. Szolnokra pedig vigye, szállítsa a palánkkarókat s egyéb szükséges dolgokat.34 Ami a Tisza-szakasz „népi” őriztetését illeti, nem nagyon lehet elképzelni, hogy a környéki települések lakossága aktívan működött közre. 30 BOROSY András 1987.40-41. (4259. sz. reg.) 31 Közli HORNYIK János 1866.231-232. 32 Közli HORNYIK János 1866.232. 33 Közli ESZE Tamás 1980. 650-651. Felettébb érdekes Globitz utalása a „néhány száz” [,einige hundert’] leküldendő emberre. A szolnoki várőrség ekkor, jelenlegi ismereteink szerint, 1-300 fő lehetett összesen. Globitz másik megjegyzése (tehát ha még vannak Szolnokon magyar huszárok”) célzás azok dezertálására? Szeptember elején Waters 200 rác huszárt kért erősítésül Globitztól. 34 BOROSY András 1987.41-42. (4260. sz. reg.) Beszédes, hogy a Szolnok tőszomszédságában lévő Tószegről sokan lakhelyüket is odahagyták.35 Augusztus Globitz intézkedései nyomán gyakoribbá váltak a császári lovasság hírszerző járőrözései, cirkálásai a Tisza átellenes oldalán és a Körösök vidékén. A szegedi kommendáns ennél többet nem is igen tehetett a rendelkezésre álló korlátozott erőkkel; a spanyol örökösödési háborút prioritásként kezelő Udvari Haditanács még nem indított el erősítésül reguláris ezredeket a magyarországi hadszíntérre. Augusztus 1-i, Baiznak írt levelében Globitz gunyorosan meg is állapítja, hogy „(...J a helyzet változik. Mert remélhetőleg nemsokára jobban vagy rosszabbul lesz.”36 Augusztus 4-én, ugyancsak Baiz részére küldött levele ugyanakkor a hivatásos katona felfogását tükrözi: az általa indított járőrök „(...) nem fosztogatásra vannak kiküldve, hanem a kurucok ellen, és én nem vagyok megelégedve velük egyáltalán, mert előlegezett szigorral nem kívánok még több embert kuruccá tenni, még ha fegyvert ragadnak is, mint ellenséget akkor is olyan mérséklettel kell kezelni, hogy az ország pusztává ne legyen.”37 38 Ugyanezen a napon Globitz azt az utasítást küldi „A szolnoki parancsnoknak (...), hogy Kécskét és Alpárt erősítse meg, hogy a közlekedés Csongráddal és a hírszerzés folyhasson”.33 Augusztus 9-én Waters Szolnokról tájékoztatja Globitzot a hadi helyzetről: „ Végre visszajött egyik Rákóczi táborába küldött hírszerzőm. Őt magát elfogta egy kuruc csapat (...) emiatt kénytelen volt a legutóbbi szombatig maradni (...). Rákóczi Nagyvárad elővárosát elfoglalta (...), hadserege mindenestül 10 000 emberre tehető, naponta befutnak hozzá 6-7 emberből álló csoportok, egész az itteni vidékekig, mint ahogy még tegnap egy 4 emberből álló csapat innen két mérföldre portyázott, ezért írtam miattuk (...) Csongrádra, hogy ők küldjék ki ellenük embereiket és segítsenek megtisztítani tőlük a vidéket, amennyire lehetséges; remélem azért, hogy igen tisztelt Ezredes Úr nyomatékosan lelkűkre köti. (...) hivatalosan kérem igen tisztelt Ezredes Urat, szíveskedjék engem értesíteni, hogy az Ön állomáshelyén semmi segítséget nem várnak-e. ”39 40 Waters leveléből nemcsak az tűnik ki, hogy neki magának nincs elegendő embere a járőröztetésre, de további érdekes információval is szolgál a kurucokról: „Az itteni vidéken szerte rajzó kis csapatok egyenruhája részben kék sárga zsinórozással és fehér bádoggombbal, némelyek veresben járnak és a többiek nagyon rongyosan (...).,,4C Ugyanezen a napon Waters másik levelet is írt, éspedig Csongrádra. Fokozott elővigyázatosságra int: Globiz [sic!] báró ezredes úr szegedi parancsnok átírt nekem: úgy rendelkezett, hogy a Tisza másik partján [ti. a bal partján - Zs. J.] száz lovas huszár portyázza át a mezőket, hogy el- fogdossák azokat a gonosz embereket, akikről nem tudni, vajon rebellisek vagy latrok-e? E célból én is a Tisza ezen partján húsz jól felfegyverzett huszárt (...) a rebellisek machinációinak kifürkészésére is, elküldtem. (...) a Tisza másik partján, ahol több kárt tehettek a rebellis ellenségnek, azt 35 BOROSY András 1987.42. (4262. sz. reg.) 36 Közli ESZE Tamás 1980.653. 37 Közli ESZE Tamás 1980.655. 38 Uo. 39 Közli ESZE Tamás 1980.659-660. 40 Közli ESZE Tamás 1980.660. A leírás jól érzékelteti a felkelő csapatok irregu- láris jellegét. 296
