Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)

ZSEMLYE JÁNOS: A SZOLNOKI VÁR KURUC KÉZRE KERÜLÉSE (1703)

ne kíméljétek, hanem állandó portyázásokkal az említett rebellisektől (,..)a hazát megtisztítani és megszabadítani segítsétek. (...) Ha a rebellisek machinációiról és más újabb dolgairól valamit tudnátok, igen hálára köteleznétek annak közlésével. (...) Kécskéről a jobbágyok erősen panaszolják, hogy húsz huszárotok van náluk, akik semmi mást nem tesznek, csak esznek és isznak. (,..)a birodalom szolgálatát teljesítsék (...).”41 Ami a szegedi kommendánst illeti, bizakodni kezdett. Augusztus 17-én azt veti papírra Baiznak, hogy „Szlavóniából Kiva ezredes42 1000 lovassal felvonulóban van, (...) Péterváradról is jön 200 huszár és 100 talpas, akiket fel is lehet küldeni [ti. a Tisza mentén Csongrád-Szolnok felé - Zs. J.], hogy ismét csináljanak egy rajtaütést. (...) Őkegyelmessége biztat az érkezésével."43 Augusztus 18-án Huszár szolgabíró két levélben erősítette meg a császári adminisztráció régi-új „direktíváit”. A kecskeméti elöljárósággal közli: „(...) vévén ezen Levelemet, mindgyárt válasszon kglmetek két jó s szava hihető (...) okos emböröket, (...) és külgye föl ide Pestre az N. Vármögye házához, kiket is hogy bizonyos híreknek hozására elküldhes- sen az N. Vármegye Várod felé, vagy az holott Rákóczinak és Bercsényinek híreket hallhattyák. (,..)’’44 Másik körlevelében: „(...) eő Fölséghe Parancsolattya szerént (...) ki jószágba s Feje vesztése alatt, ha valamelly Passus nélkül való járókat és kóborlókat és kémüket Rákóczi vagy is Bercsényi Pátensével való járókat valahol hallana, látna, vagy találna, azokat meg fogja, fogassa és föl kerestesse, meg fogván Pátensekkel együtt az N. Vármegye Magisztrátusa kezében béküldgye, erős és kemény vigyázás alatt; ha valamelly biztató Pátensét is hallaná vagy hallotta volna, azoknak senki hitelt ne adgyon, annak inkáb fejet ne hajtson, mivel eő Felséghe (...) máris azoknak le csillapításukra és kigyökerezésekre segítséget küld. Azonban az minapi N. Vármegye repartitíoja szerént az Fegyverös katonák, sőtt azokon kívül is mönnél többen lőhetnek készen lögyenek, hogy mikoron nekiek parancsoltatík, az N. Vármegyéiül eleikben röndölendő Tiszt Uraíméktől, oda az hova kívántatik, el mehessenek.j...)”45 Azt, hogy a fegyveresek harci értéke mennyit ért, megvilágítja Petrovay alispánnak Újlaki Endre parasztkapitányhoz írott levele a pesti vásár kapcsán, augusztus 30-án: „A Paraszt Vármegye hada nem az kuruczok kergetésére volt röndölve, hanem az vásárosok és keresködők oltalmazására. Azért Kglmed azokat, ha szintén ki röndölte volna is, revocállya, és ennekutánna ha úgy kívántatnék sazN. Vármegye parancsolná, a szörént röndölhetti ki, az N. Vármegye katonái azért nem mentenek ki, hogy Budáról érkezett parancsolat, a Vásárt költött őrizni, j...).’’46 Augusztus 21-22-én tartották Pest-Pilis-Solt vármegye tisztújító közgyűlését (sedes restauratoria) Pesten. Közzétették a Budai Commissio (augusztus 17-én, Budán kelt) levelét „a lázadók ellen fegyverbehívandó” nemesi felkelés tárgyában. Ez új fejlemény! A vármegyei nemesség mozgósításának terve a kurucok ellen most került először napirendre.47 A vármegye terhei egyébként súlyosbodtak. A jobbágyoknak immár háromfelé kellett szolgálniuk ingyenmunkával: Szolnokra, Pestre, Budára. Augusztus 25-én részközgyűlésre került sor, ugyancsak Pesten. Számszerűleg elrendelték, hogy 200 szekeret kell kiállítani a szolnoki vár erő41 Közli ESZE Tamás 1980.679-680.

42 A szlavóniai határőrkerület élén álló báró Johann Ferdinand Kyba von Königsberg.

43 Közli ESZE Tamás 1980.664-665.

44 Közli HORNYIK János 1866.234.

45 Uo.

46 Közli HORNYIK János 1866.235.

47 BOROSY András 1987.45. (4284. sz. reg.) Az insurrectióm nem került sor.

sítésére szánt - Nógrád vármegyében kivágott és előkészített - karók szállítására, a nógrádi megyehatártól Túráig. A kecskeméti járásnak 100, a vácinak 30, a Soltinak (?) 70 szekérrel kellett szolgálnia. Szigorúan meghagyják, hogyha a szekeresek egyszerre nem tudnák elszállítani a teljes mennyiséget, még egyszer fordulniuk kell, de rögvest.48 Időközben, augusztus közepén kuruc offenzíva indult meg nagy erőkkel a Felső-Tiszától nyugati irányba. Célja a Felvidék és a Duna-Tisza közének felszabadítása volt. A Felső-Magyarországról előnyomuló kuruc hadak egy része - Borbély Balázs ezereskapitány vezetésével - nem az alsómagyarországi (felvidéki) bányavárosok irányába folytatta útját, hanem Tiszalucnál átkelve a folyón a Duna-Tisza köze irányába fordult. Végső céljuk Szolnok, a szolnoki vár volt. Útközben kezükre került Ónod, majd Eger és Hatvan irányába indultak tovább. Csatlakozott hozzájuk Ónodi János - más néven Szikszai János deák - ezereskapitány ónodi katonasága is.

Globitz résen volt; augusztus 28-án írja Baiznak: „(...) Kecskemétről úgy értesülök, hogy a lázadók, mikor a Tiszán Ónodnál átkeltek, a poroszlóiak 5 zászlóaljnyit jelentettek. Azonnal rendeletet bocsátók ki a még felhajtható rácokhoz, hogy ők itt [ti. Szegeden - Zs. J.j gyülekezzenek, hogy Csongrádot megerősítsék és portyára is mehessenek. Hogy Szolnokra az ottani legénységből senkit sem küldtek el, helyesen történt. Még ez idő szerint Csongrádot nem fogják megtámadni, tehát nem kell félni ott fent, de az elővigyázat mindig szükséges.” Majd hozzáteszi: „A Szolnokra szóló mellékletet szíveskedjék az Úr továbbítani.”49 Nem ismerjük, mit tartalmazott ez a melléklet. De hogy a császári adminisztráció mennyire szükségesnek tartotta az éberség fokozását, mutatja a Budai Commissio augusztus 30-i levele is a kecskeméti elöljárósághoz: kötelezi a várost arra, hogy a Tiszán túl és innen spionokkal vigyázza a felkelőket, s hetenként kétszer, de egyszer legalább, részletes jelentéssel szolgáljon - büntetés terhe alatt.50

Szeptember elején

Szeptember 3-án ismét összeült Pest-Pilis-Solt vármegye (általános?) közgyűlése Pesten. Az ülésen felolvasták a Budai Commissio (augusztus 30-án, Budán kelt) válaszlevelét: nyugtázza a vármegye értesítését, miszerint megtörtént a szolnoki vár erősítésére szánt karók elszállítása.51 A vármegye értesítése arra vonatkozik, hogy a karókat a vármegyehatártól szállították el.

Szeptember 4-én Waters levelet írt a kecskeméti elöljáróságnak. (Megérkezett karókról nem tesz említést ebben a levelében.) A szolnoki vár- parancsnok hírszerzőinek köszönhetően rendelkezett bizonyos információkkal a kurucok tiszántúli és Ónod környéki hadmozdulatairól: „Azt a

48 BOROSY András 1987.46. (4291. sz. reg.)

49 Közli ESZE Tamás 1980. 666. Globitz levelének hátterében az állt, hogy Waters 200 rác lovasnak Szolnokra irányítását siettette nála, azonban nem állt rendelkezésére ez a létszám; Globitz így kénytelen volt a rác huszárok „visszaküldését” sürgetni az aradi várparancsnoknál. Csak napokkal később, szeptember 6-án tud 100 lovast Szolnokra indítani. Másnapi levelében epésen megjegyzi Waters sürgetésével kapcsolatban, hogy „A fiatäür azt hiszi, hogy a 200 ló a fán terem, mint az alma. De türelmesnek kell lennie, míg megkapja, mert Aradon vannak. ’’ Közli ESZE Tamás 1980.670.

50 HORNYIK János 1866.236.

51 BOROSY András 1987.47. (4293. sz. reg.)

297