Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre

TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

9. kép: Szolnok 1550-1552-ben épített palánkvára és a tőle nyugatra található mezőváros - a feltehetően Pálóci Imre által az 1470-es években építtetett gótikus plébániatemplommal (tollrajz 1553-1554-ből, SZENDREI János 1889.138.)

A Móré-per tollrajzán a mezőváros területén mindössze egyetlen épületet tüntettek fel, amely a török ostromsáncoktól és árkoktól közvetlenül északra található, annak szilárd lezárásaként. Ennek alaprajza szerencsére viszonylag pontosan feltüntetésre került, (9. kép) és amennyiben alaposabban szemügyre vesszük, akkor választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mi lehetett a funkciója. A téglalap alakú, kifejezetten nagyméretű épület ugyanis gyakorlatilag keletek tájolású, a kelet felé néző rövidebb oldala pedig a nyolcszög három oldalával záródik, ami alapján szentélyként határozható meg. Mindezek figyelembevételével arra a logikus következtetésre jutottunk, hogy a masszív épület kétségkívül a késő középkori Szolnok építészetének legjelentősebb alkotása, a mezővárosi plébániatemplom lehet, amely később nyomtalanul elpusztult.180 A templom pontosabb elhelyezkedését azonban az elnagyolt vázlatrajz alapján nem könnyű meghatározni, ám a következő képi forrásunk, (10. kép) a Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent könyvében publikált Szolnokerődítmény nyugati és keleti kortinája, illetőleg az azokon kialakított kapuk voltak kitéve. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.416.

180 KERTÉSZ Róbert 2014.369.

veduta szerint a mezőváros központi részén található téren állt,9 181 (8/4. kép) amely többé-kevésbé a jelenlegi Megyeháza-Szabadság tér, illetőleg Szolnoki Törvényszék-Varga Katalin Gimnázium térségében rekonstruálható.182 (8/2. kép) Számos keresztút találkozhatott itt. Hosszirányban ezt a teret osztotta ketté az a legfontosabbnak tekinthető, Pestről Debrecenbe vezető főút/országút, amely hozzávetőleg a jelenlegi Kossuth Lajos út nyomvonalával megegyezően haladt, és a tiszai rév felé vezetve a városkapu, illetőleg a várkapu között a teljes várost átszelte.183 * * (8/3. kép) Ideális elhelyezkedéséből adódóan tehát a várból is könnyedén meg lehetett közelíteni, a nyugati Zagyva-ágon átívelő híd közbeiktatásával. Sőt a Zagyva-parti, minden bizonnyal török elnevezését napjainkig megőrző Tabán városrész zegzugos közeinek, sikátorainak egy része ugyancsak ide nyílt. Szolnok

181 DILICH, Wilhelm 1600.

182 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10/5. ábra; KERTÉSZ Róbert 2014.361.7/4. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 18.11/3. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.

183 KOMÁROMY József 1943. 77. 2. kép; ELEK István 1940. 8.; KAPOSVÁRI

Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; SELMECZI László 1975. 31.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.63.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10/7. ábra; KERTÉSZ Róbert 2014. 361. 7/7. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 18.11/4. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.

262