Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre

KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE

10. kép: A hódoltság kori szandzsákszékhely a XVI. század vége felé (DILICH, Wilhelm 1600.)

birtokosa 1537-től Werbőczy István, a király fő- és titkos kancellárja lett. Szapolyai János király a következő évben, 1538. február 1-én kelt bizonyságlevelében a mezővárosnak vásártartási jogot adományozott.184 Ezeknek, valamint később, a török kori hetivásároknak185 ugyancsak eme tér adhatott otthont.

A mezőváros plébániatemploma tehát a piac/vásártéren állt, azonban sem alapításának pontos idejét, sem építési periódusait, de még patrocíniumát sem ismerjük. Az időrendre vonatkozóan, valamint a felhasznált építőanyagot illetően Zay Ferencnek, a kora újkori királyi végvár legelső prefektusának az 1551. április 21-én kelt levele az egyetlen, amelyben értékelhető adatokra bukkanhatunk. A felderítő útról készített beszámolóban említésre kerül, hogy „Várkony után Tószeg községbe érkeztünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága felülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópillérei vannak úgy, ahogyan a szolnoki templomnál is látható. [...] Miután hozzánk közel van ez a hely, azért én a lebontás mellett vagyok, azért, hogy ők [ti. a törökök] itt kész falakat ne találjanak. [...] Faltörő kosom van és készenlétben áll, ha másért nem azért, hogy kőhöz

184 GOROVÉ László 1821.48.; BENEDEK Gyula 2007.130.

185 ÁGOSTON Gábor 1988.242.

jussak.”m Ez alapján megállapítható, hogy a templomot gótikus stílusban és kőből emelték. Az előbbi összhangban áll a sematikus vázlaton rögzített épület alaprajzával, hiszen a gótikára jellemző, amikor a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. A Móré-per tollrajzának georeferálását követően megállapítást nyert, hogy az egyház hossza megközelíthette a cca. 40 m-t, szélessége pedig a cca. 20 m-t. Amennyiben hitelt adhatunk ennek az egyetlen használható forrásnak, akkor egy elég nagyméretű, bizonyára háromhajós, szentélykörüljárós, vagy ál-szentélykörüljárós csarnoktemplomról lehet szó, hasonlóról, mint az gyöngyösi Szent Bertalan-plébániatemplom,186 187 az 1821 -ben elbontott ceglédi gótikus templom, amely a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére volt szentelve,188 valamint egykori debreceni Szent András- templom,189 (11. kép) vagy a miskolci Avason található Szent István-plébá- niatemplom.190 (12. kép) A szentélykörüljárós csarnoktemplomok északkelet186 KAPOSVÁRI Gyula 1988.13.

187 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978.62-71.; VALTER Ilona 2002.

188 BENKŐ Zsuzsanna 1982. 68-69. II. tábla; TARI Edit 1995. 121-124.; TARI Edit 2000. 47-48.36. kép.

189 MÓDY György 1984.; MÓDY György 2006.109-118.139.155-200. 209- 236.; MÓDY Péter-SZŐKE Balázs 2014.

190 SZENDREI János 1904. 23-34.; MEGAY Géza 1970.; CZEGLÉDY Ibna 1993. Az

263