Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
TÓTH ZSANETT: LAKBERENDEZÉSI SZOKÁSOK A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN TISZADERZSEN háztartásban, az egy szobára jutó lakók száma pedig 1,78; 1,43 és 1,14. Ebben az időben már nem jellemző a generációk együttélése egy helyiségben, a gyerekek és felnőttek, főként a különböző nemű gyerekek külön-külön szobákkal rendelkeznek. Ami szintén komoly változás, az a fürdőszobák megjelenése: 1970-ben 18, míg 1980-ban már 82 fürdőszobás lakást számoltak. Háztípusok Az általam felmért lakóépületek elemzése elején fontosnak tartom leszögezni, hogy az épületek két típusra oszthatók, sátortetős kockaházakra és nyeregtetős parasztházakra. Az új sátortetős épületek megjelenése a polgári jellegű építkezés általánossá válását és ezzel egyidejűleg a paraszti építkezés lassú elhalását jelentette. (3. kép) Az épületet úgy helyezték el a telken belül, hogy az esetleges bővítés kivitelezhető legyen. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek kezdtek megváltozni, a falusi élet átalakult, elkezdett mindinkább közelíteni a városi felé, kezdték másolni a városias életforma bizonyos jegyeit. Ami általánosan elmondható a kockaházakról, az az, hogy az 1960-1970-es években kezdték építeni, típustervek alapján, ennek köszönhetően belső felosztásuk hasonló. Létezik két- és háromszobás típusuk, ez utóbbi esetében két szoba az utcafront felé néz, a harmadik pedig az udvarra. A városi polgári lakásokkal szemben a szobák nem egymásból nyílnak, hanem vagy a folyosóról vagy az előszobából külön-külön. (4. kép) A felsoroltakon kívül található bennük fürdőszoba, ebédlő, helyenként előszoba és kamra. A helyiségek funkciójáról később esik szó, ez ugyanis igen változatos.14 Ez a felosztás a fejlettebb, későbbi típusú kockaházakra igaz, ezek a gyakoribbak, kutatásom során én csak ilyen jellegűvel találkoztam. Alapterületük közel 100 négyzetméter. A kockaházak elterjedésében szerepet játszott az alapanyagok, a nyílászárók szűkös választéka, valamint az építkezésekhez hitelt nyújtó OTP propagandafüzetében található házformák, azok legolcsóbb háztípusként való leírása.15 A másik típus a nyeregtetős parasztházaké, melyek általában komoly átépítéseken mentek keresztül az évek során, ezért elrendezésük kevésbé sematizált, változatosabb, mint a kockaházaké. Ez az egyik legarchai- kusabb és egyben legelterjedtebb háztípus, az úgynevezett alföldi vagy középmagyar ház továbbfejlődése. Az alföldi vagy középmagyar házat alapjában véve szoba-konyha-kamra vagy szoba-konyha-szoba kapcsolású, soros alaprajzzal épített, külső fűtésű kályhás vagy kemencés megoldás jellemzi. A tiszta levegőjű lakószoba és a tüzelőszerkezettel ellátott füstös konyha funkcionálisan különvált. A régészeti ásatások alátámasztják, hogy már a XV-XVI. században jellemző volt ez a háztípus. Ennek elterjedése volt a legnagyobb: ugyanannyi vagy több lakos tartozott ehhez az egy típushoz, mint az ösz- szes többihez együttvéve. Kisebb-nagyobb táji variánsok, sajátosságok nyilván kialakultak a helyi tényezőknek és viszonyoknak köszönhetően. Az 1960-as évektől robbanásszerű változás bontakozott ki.16 Tiszaderzsen rengeteg ilyenfajta házzal találkozhatunk még napjainkban is. Ezek legtöbbje már több mint százéves. Kezdetben mindegyikük a hagyományos parasztházaknak megfelelően tornácos jellegű volt, ezt 14 S. NAGY Katalin 1987.93-100. 15 VALUCH Tibor 2004.400. 16 FILEP Antal 1980.320-325. 3. kép - Sátortetős kockaház Nyári konyha Hátsó bejárat A Ajtó jelölése-i tÁtjáró jelölése 4. kép - A 3. képen szereplő lakóház alaprajza az első fázisban beépítették, ablakokkal látták el, és verandát alakítottak ki. A következő fázisban a verandát felszámolva az ablakok helyére falat emeltek. A kutatás során felmért házakban még a második fázisban jártak az épületek, de azt gondolom, hogyha a mostani lakói elköltöznek, „kihalnak” a házból, a következő lakók nagy valószínűséggel követik a divatot, és beépítik verandájukat. ’’Igen, be lett építve a tornác, mert akkor mindenkinek verandája volt. Most meg már be is van falazva. A veranda csak azt a célt szolgálta, hogy ne fújjon be a szél, mert amúgy hideg volt, nem volt sok értelme. Ahogy idősödik, az ember rájön arra, hogy szép volt az és hogy kár, hogy akkoriban a többi után mentünk. ”17 Az utólagos átépítések nemcsak előnyökkel, hanem kellemetlenségekkel is járnak, például a veranda beépítése minden esetben magával vonta, hogy a verandával párhuzamosan elhelyezkedő, csak a verandára néző ablakkal ellátott helyiségek sötétek lettek a beépítésnek köszönhetően. (5 kép) „Az volt a gond ezekkel a verondákkal, hogy amikor beépítették őket, ugye utólag találták ki, hogy csináljunk verondát, akkor azok az ablakok, amik korábban voltak, már a verondára néztek, és így sötét volt a szoba. Úgyhogy nagyon világos kárpitokat kellett választani, hogy kicsit 17 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 193
