Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
Prohászka Péter Adatok Szolnok régészeti topográfiájához dr. Balogh Béla megfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről1 Bevezetés Szolnok megye területén a szervezett régészeti kutatás közel másfélszáz esztendős múltra tekint vissza. Elsőként az 1876-ig Heves és Külső- Szolnok vármegyéhez tartozó Tiszafüreden kezdte meg régészeti kutatásait Tariczky Endre plébános, akihez a helyi lakosok közül többen társulva hozták létre egyletüket 1877. április 22-én.2 Ugyancsak ezekben az években alakult, majd kezdte meg működését a megye déli részén - a Tiszazugban - Széli Farkas, majd Fechtig Imre és Kovách Albert vezetésével a Tiszazugi Régészeti Magántársaság.3 A megye északnyugati részén - a Jászságban - egy évtizeddel később, 1888-tól folytatott Hild Viktor régészeti kutatásokat, s ezzel a tevékenységével azt követően sem hagyott fel, hogy 1904-ben Szolnokra költözött.4 Míg Tariczkynak és követőinek Tiszafüreden sikerült múzeumot létrehozniuk, addig a Szolnokon alapítandó vármegyei múzeum mind a tiszazugiak, mind pedig Hild számára elérhetetlen cél maradt. A megye régészeti, néprajzi és történeti emlékei így legnagyobbrészt a budapesti múzeumokat gazdagították, ahová a Tiszazugban előkerült és összegyűjtött leletanyag legnagyobb része is került. Ugyan a Szolnokon alapítandó vármegyei múzeum gondolata már 1881-ben a Tiszazugi Régészeti Magántársaság gyűjteményének elhelyezésével kapcsolatban felmerült, és a későbbiekben Hild Viktor is számtalan kísérletet tett arra, hogy a politikai döntéshozók és a megyei közvélemény támogatását megnyerje, céljukat néhány évtizeddel később - 1934-ben - a szolnoki Verseghy Ferenc Reálgimnázium tanárának, dr. Balogh Bélának sikerült megvalósítania, amikor megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, majd az önálló helységet kapó városi múzeum.5 Dr. Balogh Béla élete és régészeti tevékenysége Hild Viktorhoz hasonlóan Balogh Béla sem volt a megye szülötte, és mint tanár 1918 végétől kezdte meg működését a Verseghy Reálgimnáziumban. A felvidéki származású, 1890. január 3-án Kassán született Balogh Béla a XIX. századi amatőr régészekkel és kutatókkal ellentétben szakirányú egyetemi végzettséggel bírt. A budapesti egyetem természetrajz és földrajz szakát végezte el, ahol többek között Lenhossék Mihály és Török Aurél antropológiai óráit is hallgatta.6 Antropológia iránti 1 A tanulmány elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Ösztöndíja tette lehetővé. Itt szeretném megköszönni dr. Szende Lászlónak, Debreczeni-Droppán Bélának, valamint Gulyás Katalinnak a kutatásokhoz és a tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítséget. 2 Tariczky Endre tevékenységéhez: PROHÁSZKA Péter 2012. 3 A Tiszazugi Régészeti Magántársaság tevékenységéhez: PROHÁSZKA Péter 2013. 4 BATHÓ Edit-KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.376. 5 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.45. 6 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002. 44.; VADÁSZ István 2004. 12-14.; FARKAS Gyula 2004.75. érdeklődését e kiváló professzorok keltették fel, s ez irányú ismereteinek elmélyítésére még az orvostudományi kar előadásait is látogatta.71911- ben szerzett tanári szakvizsgát, majd bölcsészdoktori oklevelet az „Adatok a lapockacsont méreti vizsgálatához. Osteometriai tanulmány" című értekezésével.8 Budapesti tanári működésének az első világháború vetett véget, amikor Gyulára, a magyar királyi 2. honvéd gyalogezredhez vonult be. A keleti frontra került, ahol 1915-ben orosz fogságba esett, ahonnan csak 1918-ban térhetett vissza Magyarországra, és az év őszétől nevezték ki Szolnokra gimnáziumi tanárnak, ahol földrajzot, természetrajzot, egészségtant és filozófiát tanított.9 Antropológiai és földrajzi érdeklődésének köszönhetően kezdte el tanítványaival a környéken előkerülő leleteket összegyűjteni, aminek során szembesülnie kellett azzal, hogy hiányzik a régészeti, néprajzi és történeti emlékek megőrzésére a vármegyei múzeum.10 A tanítványai és saját maga által összegyűjtött leletek ugyanis a főgimnázium szertárát gyarapították, amely elsősorban a tanulók oktatásában játszott szerepet és nem a szélesebb körű népnevelésben és gyűjteménygyarapításban. E szertár anyagából, kiegészítve a saját maga és tanítványai által készített rajzokkal és táblákkal, szervezett egyik tanártársával földrajzi kiállítást a Magyar Földrajzi Társaság 1927. évi szolnoki országos vándorgyűlése alkalmából a gimnáziumban.11 A kiállított agyagot,12 majd pedig Szolnok széles körben vett földrajzi környezetét önálló tanulmányokban is bemutatta.13 Hosszas munkával a szolnoki múzeum eszméjének támogatásához sikerült megnyernie az országos intézmények vezetőit, majd a város politikai vezetését, amelynek köszönhetően társadalmi összefogással megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, majd pedig 1934- ben a múzeum és a közkönyvtár.14 A múzeum gyűjteménye elsősorban saját gyűjtéseiből származó leletekből és emlékanyagból állt, majd Hild Viktor gyűjteményének megvásárlásával országos jelentőségűvé vált. Balogh Béla tudományos tevékenységének elismeréseként 1934-től a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem magántanára lett. Szolnokot, gimnáziumi állását és a múzeumot azonban csak 1941- ben, Debrecenbe való költözésével hagyta el.15 1947. december 3-án bekövetkezett halálával az ország nemcsak egy múzeumalapítót, hanem egy széleskörű tudományos, népművelői és oktatói tevékenységet folytató tanárt vesztett el.16 7 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.8. 8 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.8. 9 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.44.; KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.9. 10 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.9. 11 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.45.; GULYÁS Katalin 2004.36-44. 12 BALOGH Béla 1927a. 13 BALOGH Béla 1927b. A vándorgyűlésen elhangzott előadása lehetett az alapja a megjelent tanulmánynak: VADÁSZ István 2004.22-23. 14 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.4.; KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.10. 15 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002.45. 16 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2004.10-11. 93
