Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
TISICUM XXIII. - RÉGÉSZET Balogh Béla elsődleges kutatási területe a földrajz és az embertan voltak. Antropológiai ismereteit a korszak két nemzetközileg is jelentőséggel bíró professzorától, Török Auréltól és ifj. Lenhossék Mihálytól sajátította el, amikor egyetemi tanulmányai során rendszeresen felkereste óráikat. Török Aurél azonban nem csupán a kraniológiával foglalkozott behatóan, hanem gyakori látogatója volt a régészeti feltárásoknak, ahonnan nem csupán a csontanyaggal, hanem régészeti leletekkel is gazdagította az Antropológiai Intézetben található múzeumát.17 Török többször kereste fel többek között a Tiszazugi Régészeti Magántársulat ásatásait is, ahonnan nagy mennyiségű leletanyagot szállított Budapestre.18 Valószínűleg itt kerülhetett közelebbi kapcsolatba Balogh Béla a régmúlt korok tárgyi és embertani emlékeivel, amikor harmad- és negyedéves korában az intézetben dolgozott.19 Török még gyakornoki vagy tanársegédi állást is kilátásba helyezett számára, amely lehetőség professzorának 1912-ben bekövetkezett halála miatt nem válhatott valóra, így végül gimnáziumi tanárként kellett elhelyezkednie. Régészeti kutatásai bizonyosan Szolnokra kerülésével kezdődtek, amikor tanítványaival a természetjárások során előkerült leleteket összegyűjtötte a gimnáziumi szertár javára. Tanári és egyéb tudományos tevékenysége mellett Balogh Béla azonban még arra is tudott időt szakítani, hogy régészeti ásatásokat folytasson.20 A négy legjelentősebb ásatását Szolnokon és környékén folytatta, mint a Malomzug határrészen a Zagyva nyugati oldalán a város védelmére kialakított új gátszakasznál 1924 végén, továbbá Felső-Szászbereken egy neolit lelőhelyen, a tószegi bronzkori telepen, illetve 1934-ben Rákóczifalván Márton Lajos társaságában egy bronzkori temető sírját tárta fel.21 Hild Viktortól és a Tiszazugi Régészeti Magántársaság tagjaitól eltérően Balogh Béla elsősorban földrajztudós és antropológus volt, a régészet nem vált oly szenvedélyévé, mint számos elődjének, illetve kortársának. A Zagyva-parti gát építése és a megmentett leletek Az említett nagyobb ásatásai közül a Zagyva gátjának építésénél végzett munkája számít a legjelentősebbnek Balogh Béla működése során, mivel a gát mintegy tíz kilométeres nyomvonalán gyűjtötte össze a különféle leleteket. A gát nyomvonala Szolnok északkeleti határrészétől a Malomzugot érintve egészen a rékasi határig futott, amely számos korszak lelőhelyét érintette. Megelőző feltárást azonban nem végzett, végezhetett, mivel a gát építése során előkerült leletekről 1924 őszén értesült. így elsősorban a kiásott tárgyakat gyűjtötte össze, és mindössze néhány helyen bontott ki, tárt fel sírokat és jelenségeket. Az ásatás és az előkerült leletek legnagyobb része mindeddig a dokumentáció hiányában közöletlen volt. Mindössze a Földrajzi Közleményekben megjelent Szolnok című cikkében olvasható néhány utalás az itteni tevékenységére:22 „A Zagyva mentén pedig az 1923-24-ben végzett gátmunkálatok közben felszínre került igen különböző kori emlékek között is találhatók prehisztórikus nyomok... A Zagyvagát kubikgödreinek ásásakor 11 km hosszúságban (a Zagyva-torkolattól Zagyvarékásig) 17 BARTUCZ Lajos 1962.67-69. 18 PROHÁSZKA Péter 2013.215-220. 19 KAPOSVÁRI Györgyi 2004.8. 20 POLGÁR Zoltán 2004.80-81. 21 POLGÁR Zoltán 2004.82. 22 BALOGH Béla 1927b. 163-165. több ponton kerültek felszínre népvándorláskori (nagyobbrészt megbolygatott, kirabolt) sírok, agyagedények, bronz- és vastárgyak.’’ Itt egy általa honfoglalás korinak tartott sírról külön is megemlékezett:23 „Szolnok határában a Zagyvaparton honfoglaláskori (vagy Árpádkori) sírt találtam. A gátmunkásoktól szétdúlt sírból csak a fegyvereket lehetett megmenteni, a csontokat szétszórták.” E sírnak még egy önálló tanulmányt is szentelt az Ifjúság és Élet folyóiratban.24 Az összegyűjtött tárgyak a Magyar Földrajzi Társaság 1927. május 22-23-án Szolnokon tartott vándorgyűlése alkalmából megrendezett kiállításon bemutatásra kerültek.25 E kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel május 22- től két héten keresztül látogathatta Szolnok lakossága. A kiállított 958 szolnoki tételnek több mint felét régészeti leletek alkották, melyek között a Zagyva-gátról származó tárgyak is ott voltak.26 A kiállított tárgyakat Balogh a főgimnázium értesítőjében is felsorolta:27 Zagyvagát 700. A Zagyvagát (11 km.) építésénél megbolygatott különböző korú leletek. Ismertető leírás. 701. A Zagyvagát vonala a talált tárgyak lelőhelyével. Térkép. 702. Agyaghordó. (Népvándorláskori). 703. Az agyaghordó lelőhelye és leírása. 704. Szarvasagancsok. 705. Bordás edényke. 706-710. Agyagpoharak. 711-741. Edénycserepek. (Különféle megmunkálás). 742-743. Őrlőkövek. 744. Kőtál. 745. Agyagkorsó. 746.2 drb. agyagbőgre. Az egyik gyermeksírból való. 747-762. Edénytöredékek. Kézzel és korongon készültek, durva és finom iszapolásúak, különféle égetéssel, díszített és nem díszített darabok. Részben praehistorikusak, nagyrészt népvándorláskoriak. 763. Agyagkarika. 764. Kőnehezék lyukkal. 765. Sírok a Zagyvagát egyik kubikgödrének oldalában. Rajz. 766. Bronzkancsó fedele. 767. Ónbronztál (magas óntartalommal). 768. Ónbronztál. Alapján körléces dísszel. 769-780. Fegyverzet a török időkből (Zagyvapart). 4 db. kardtöredék, 1 sarkantyú, 1 zabla és 5 db. lószerszám- és fegyverzet töredék (vasból). 781. Ezüst dénár (1562). 782-796. Réz-, bronz- és ezüsttárgyak (csattok, tű, gombok, karikák). 797-802. Honfoglaláskori lelet: kard (3 darabban), tüskés sarkantyú, lándzsahegy, lószerszámtöredékek. 23 BALOGH Béla 1927b. 165. 24 BALOGH Béla 1931. 25 GULYÁS Katalin 2004.36. 26 GULYÁS Katalin 2004.41. 27 BALOGH Béla 1927a. 26. 94
