Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Szilágyi Tamás: Keresztény világnézeti pártok Kelet-Európában a rendszerváltás után: összehasonlító elemzés
SZILÁGYI TAMÁS: KERESZTÉNY VILÁGNÉZETI PÁRTOK KELET-EURÓPÁBAN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Miként Lewis is kiemeli, a posztkommunista országokból szinte teljesen hiányoznak a zöld- vagy ökopártok, ezek 2000 előtt legfeljebb egy- egy szövetségben tűnnek fel, politikai szerepük marginális. Érdekes a deklaráltan keresztény pártok helyzete is. A posztkommunista országok politikai térképét vizsgálva megállapítható az, hogy a kereszténydemokrata vagy keresztényszocialista pártok szerepe a pártpolitikában Nyugat- Európával összehasonlítva szignifikánsan alacsonyabb. Még a közvélekedésben elkötelezetten katolikus Lengyelország esetében is azt kell látnunk, hogy keresztény világnézeti pártok a 90-es években önállóan nem értek el számottevő sikereket. A vizsgált országok közül Magyarország esetében látható az, hogy az átmenet éveiben (1990-94) a nemzeti-keresztény pártok jelentős szavazói bázist tudtak kiépíteni, ami azonban az egymást követő választásokon jelentős mértékben erodálódott, elvezetve odáig, hogy az elkötelezetten katolikus Kereszténydemokrata Néppárt belső törésvonalai mentén szétszakadva ki is hullott a parlamentből. Ahogy a lenti táblázatból kitűnik, a nemzetikeresztény elkötelezettségű pártok fokozatosan marginalizálódtak, elvesztették támogatóikat. Nyilvánvaló magyarázatot kínál erre a FIDESZ ezen időszakra tehető felemelkedése és fokozatos közeledése a nemzeti/ keresztény ideológiai vonalhoz, azonban a párt ekkor még kvázi nemzeti liberális pártként pozícionálja magát, a kereszténydemokrata orientáció markánsan csak a 2000-es évek legelején manifesztálódik (Nagy-Szilágyi 2012). 1990 1994 1998 Magyar Demokrata Fórum (MDF) 164 38 17 Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 21 222. A kereszténydemokrata pártok parlamenti mandátumainak alakulása Magyarországon 1990-98 Románia esetében, amely a vallásszociológiai felmérések alapján Európa egyik leginkább vallásos (Eurobarometer 2008) országai közé sorolandó, szintén nagyon alacsony volt a közvetlen képviselete a kereszténydemokráciának a 90-es években. Egyedül a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt (Partidul National laránesc Cre§tin Democrat, PNJ-CD) vállalta deklaráltan a vallási elköteleződését a 90- es évek politikai formációi közül (habár mindenképpen meg kell említeni azt, hogy a politikai jobboldalon elhelyezkedő pártok szinte mindegyike valamilyen módon kinyilvánította keresztény elkötelezettségét - és ez a régió szinte minden országában hasonlóképpen alakult). A párt legnagyobb sikerét az 1996-os választásokon érte el, amikor egy pártszövetség tagjaként kormányra is került, azonban az ezt követő választásokon kiesett a parlamentből, és azóta számos átalakulást megélve (pl. névváltozás: Partidul Popular Crestin-Democrat - Kereszténydemokrata Néppárt) a román politikai élet marginális tényezőjévé vált. 1990 1992 1996 Partidul National Täränesc Cre§tin Democrat, PNT-CD 12 41 83 3. A kereszténydemokrata pártok parlamenti mandátumainak alakulása Romániában 1990-96 Lengyelország kapcsán is hasonló tendenciákról kell beszámolnunk, mint az előző országok esetében. Habár a keresztény értékorientáció számos párt programjában és ideológiájában megjelent, a lengyel politikai élet nagyfokú fragmentáltsága és a keresztény-nemzeti erők megosztottsága okán nem tudott erős kereszténydemokrata párt kialakulni, a kereszténydemokrácia csupán választási szövetségekben, pártkoalíciókban nyert időleges képviseletet. Mivel Lengyelországban a társadalmi modellváltás kezdeti sikertelensége a koalíciós kormányok gyors bukását hozta (1991, majd 1993), az 1993-as vereséget követően a keresztény-nemzeti pártok tárgyalóasztalhoz kényszerültek, aminek eredménye a Akcja Ylyborcza Solidarnosc, AWS (Szolidaritás Választási Akció) nevű heterogén pártszövetség létrejötte lett, ami 1997-ben mind a szenátusban, mind a parlamentben többséget szerzett, így megnyerve a választásokat. A szövetség heterogén értékrendje és az egyes személyek közötti ellentétek hamar szakadási folyamathoz vezettek, ami több lépcsőben következett be, és amelynek hatásaként ismét töredezetté vált a keresztény/konzervatív/nemzeti irányzat, amely töredezettség a mai napig fennáll (Balogh 2007). 1991 1993 1997 Akcja Wyborcza Solidarnosc, AWS201 Wyborcza Akcja Katolicka 494. A kereszténydemokrata pártok parlamenti mandátumainak alakulása Lengyelországban 1991-97 A három vizsgált ország esetében hasonló folyamatok bekövetkeztéről számolhatunk be: (1) a rendszerváltozás után azonnal megjelennek a keresztény világnézeti pártok; (2) ezen pártok támogatói bázisa csekély, csak párt- és választási szövetségek tagjaiként tudnak politikai pozíciókat megszerezni; (3) a kilencvenes évek végén politikai szerepük marginalizálódik. Ha a keresztény/világnézeti pártok szerepét vizsgáljuk a rendszerváltás folyamatában és a demokratikus stabilizálódásban, már árnyaltabb képet festhetünk fel. Ami kijelenthető: a kereszténység értékrendje látens módon áthatotta a jellemzően nemzeti/konzervatív nagy rendszerváltó pártokat, és azok törekedtek a keresztény-világnézeti pártalakulatok integrálására. Magyarország esetében a rendszerváltás utáni kormány nemzeti/konzervatív arculatának fontos eleme volt a 363
