Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához

GECSE ANNABELLA: ...EGYHÁZI STYLJÉRE NÉZVE ELŐKELŐBB HELYET ÉRDEMEL..."

_______ADALÉKOK MÉHI (VCELINCE) XX. SZÁZADI VALLÁSI NÉPRAJZÁHOZ_______

Vallásos népélet napjainkban

A kutatható levéltári források sora 1949-ben megszakad. Az 1950-es évekkel kezdődő korszak adatait méhi vallásos emberek emlékezete őrizte meg. Közülük legtöbbet Szabóné Danko Irma visszaemlékezéseiből és feljegyzéseiből merítettem. Mind a beszélgetések, mind a falu terének vallásos elemei arról tanúskodnak, hogy a vallásgyakorló közösség számára a szent értelmű tárgyi világ, annak gondozása - a vallásosságon belül is - a leghangsúlyosabb, az egyik legfontosabb értékmérő megnyilvánulás. Noha a XX. század első felében -amint a levéltári források olykor jelzik - a plébánosoknak olykor nehezebben sikerült egy-egy felújítást, pótlást elérni, de végül mindig tudtak előre lépni. Ez a lendület a 2. világháború után megtorpant. Most annak lehetünk tanúi, mintha csak rejtőzködött volna, ám amint lehetett - 1989 után - a vallásgyakorlók körében máris életre kelt, és konkrétumokban is megnyilvánult. A szent tárgyi világhoz való viszonyában Méhi vallásos közössége lényegében nem változott, abban viszont igen, hogy a templomfelújító munkákat ebben a szakaszban már nem a plébánosok, hanem a hívek kezdeményezik. Az 1949-1990 közötti időben sem feledkeztek el ezekről az önként vállalt kötelességekről, ám a korszellem nem kedvezett -egyházi tekintetben - az aktivitásnak. Az 1980-1990 közötti években, Gonda plébános idejében a templomtető javítását és a külső festést végezték el. Mintha ekkor hasznosult volna az 1948-as püspökségi jótanács - miszerint a helyi földműves bizottságok megmenthetik az egyházi birtok egy részét -, ugyanis a helyi földműves-szövetkezet mesterei végezték a munkákat. A mesterek mellé szükséges segéderőt pedig a hívek adták, házak szerint sorban haladva, naponta váltva egymást. A lendületesebb szakasz akkor kezdődött, amikor a világháborúba elvitt harmadik harang helyett Szőke László és neje, Katona Jolánka új harangot öntettek. A harangot 1996-ban szentelte fel Eduard Kojnok akkori rozsnyói püspök. A harang 2005 óta automata időzítéssel működik, ennek költségeit a Rózsafüzér Társulat viselte. 2000-től kezdődően a templombelső fontos részletei: három freskó, a főoltárkép, a mellette lévő két angyalszobor, a tabernákulum, az oltárkép keretének aranyozása, ezüsttel bevonása, a Szent Imre- és Szent László-szobrok felújítása, a szószék festése, aranyozása, ezüsttel bevonása került sorra. Az orgonát is újrafestették, kicsit később a Feltámadt Krisztus-szobrot és a feszületet is. 2008-ban a betlehem összes figuráját is helyrehozták. Ekkor készíttettek 22 új padot (a régi oldallapjainak felhasználásával), valamint újrakövezték a templom padlózatát. A munkák és anyagok költségeit többen adták össze. Nagyobb összegekkel segítettek önkéntes adakozók, „szponzorok”, leginkább Kocsis István, továbbá a községi hivatal, kisebb mértékben a rozsnyói székesegyház és a műemlékvédelem. A falu lakossága úgy járult a költségekhez, hogy minden család legalább ezer koronát adott, továbbá adakoztak a Méhiből elszármazottak és a lénkéi hívek is. A fenti felsorolásban nem említett szobrok, tárgyak felújítási költségei úgy oszlottak meg, hogy egyenként magára vállalta azokat egy-egy család, személy, közösség.

Pieta (szobor és oltár) - Rózsafüzér Társulat

14 stációkép - Rózsafüzér Társulat

Mária-oltár (szobor, barlang, oltár) - özv. Farkas Zoltánné

Jézus Szívé-oltár - Kocsis Emil

Szent Sír-szobor - Kocsis Emil

Szent Teréz-szobor - Kocsis Mónika

Szent Antal-szobor - Rási Szilvia Szent József-szobor - Kusza Erzsébet Szent János-szobor - Farkas Viktor Rózsafüzér Királynője-szobor - Szabó Irma Jézus Szívé-szobor (II.) - Vicényi Ilona.163

Valamennyi részmunkát beleértve összesen kb. kétmillió koronába került a felújítás. Alapos utánajárással döntötték el, ki fogja a restaurátor szakmunkákat végezni. Farkas Elza, Kocsis Jolán és Szabó Irma vállalták magukra ennek a felelősségét, több környékbeli, már megújult templomot is megnéztek, több mester munkáját is megismerték, és ezt követően bízták meg Ján Svec és Dana Romanová restaurátorokat.164 A megújult templom ismét a környék egyik legszebb temploma.

A templomhoz és a valláshoz való viszonyról sokat mond, hogy a felújításokhoz hasonló pontossággal vezetik a korszak - egyébként egymást igen sűrűn váltó - plébánosainak névsorát.

Szántó Ferenc, Adalbert Dezső, Kövér Árpád, Sulyok Kálmán -1927-31 között.

Fuhrman István 1930.11.1.-1940.08.31.

Korponai (sic!) Géza 1940.09.12. -1954.07.27.

Klamárik László -1954.08.24. -1954.10.6.

Majoros János -1954.10.6. -1979.02.1.

D. Veis József -1979.02.2. -1981.05.1.

Mics Imre -1981.05.13. -1981.11.18.

Karol Pindiak -1981.11.19. -1982.09.30.

Dr. Ondrej Gonda -1982.10.2. - 1991.07.31.

Jozef Amrich -1991.08.1. -1994.07.31.

Ján Hrablay -1994.08.1. -1997.12.31.

Lubomír Soltés -1998.02.1. -1998.08.30.

Stefan Javorsky-1998.10.1. -1999.06.30.

Báthory Lajos -1999.07.1. - 2001.03.31.

Pavol Pribula - 2001.04.1. - 2001.07.31.

Frantisek Koscák - 2001.08.1. - 2005.03.1.

Slavomír Flovanec - Marian OP - 2005.03.1. - 2008.02.28.

Frantisek Koscák - 2008.03.2. - 2008.06.31.

Lubos Voíko - 2008.07.1. - 2008.11.30.

Frantisek Koscák - 2008.12.1. - 2009.07.31.

Gregorz Rydzewski - 2009.08.1,165

Ennek a nyilvántartásnak azért nagy a jelentősége, mert bizonyos mértékig a vallásgyakorló közösség értékrendjét is tükrözi: azt, hogy igényük van arra, hogy közösségüknek a plébános is tagja legyen, ez pedig lehetetlen, ha személyük akár évente többször is változik. Pusztai Bertalan 2001-ben közölt egy tanulmányt Méhi vallásosságáról.166 Azt állapította meg, hogy a falu lakóinak legnagyobb része nyilvánosan nem vallásgyakorló. Meg is fogalmazza a kérdést, hogyan válhatott ebből az erősen vallásgyakorló faluból többségét tekintve vallásilag közömbös közösség - amely jelenséggel egyébként a vallásszociológiai vizsgálatok meglehetősen gyakran találkoznak.

163 Szabóné Danko Irma (sz. 1935.) feljegyzései alapján

164 POLGÁRI László 2006.10-11.

165 Saját gyűjtés. Szabóné Danko Irma, sz. 1935.

166 PUSZTAI Bertalan 2001.

347