Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI re eső kolónián, Vasaspusztán, ahol 24 szlovák család élt. Szárnyában is várható volt, hogy problémát okoz a hitoktatás. Már egy előző iratban is utalt rá a plébános, hogy igyekezett rendezni a vegyes házasságok ügyét, ám a rendeződök mellett egy házasság éppen akkor alakult, és nem volt remény arra, hogy az esküvő katolikus lesz. Éppen a szárnyí hitoktató (aki zárdában is tanult), Beitler Dorottya lépett házasságra evangélikus vőlegényével, aki szüleire való hivatkozással nem adott reverzálist. Édesapja evangélikus lelkész volt, édesanyja az evangélikus egyháztól kapott nyugdíjat. A plébános megítélése szerint evangélikus esküvője miatt a hitoktató nem folytathatja Szárnyában munkáját. Nagy szükség volna Tornaiján önálló plébánosra - írta, annál is inkább, mert ott már 1896-ban is volt szervezett segédlelkészi állás - elviekben. „Ha valahol, úgy Igazán itt volna szükség papra a hívek nagy száma és szétszórtsága miatt, valamint a protestáns nyomás ellensúlyozására. ”149- 1941. július 19-én az új plébános is eljutott az adók kivetéséig. Az ezen a napon összehívott iskolaszéki gyűlés pontos határozatot hozott, egyetlen felszólalónak volt ellenvéleménye. Az 1941. évi költségvetést a következő tételekkel és összegekkel állapították meg: „ 1. Tanítói fizetés -198 P 24 fillér 2. Nyugdíjjárulék 1941-re - 326 P 40 f 3. Utólagos előírás nyugdíjjárulékhoz (1940.1-IX.) - 244 P 80 f 4. Az iskola fűtésére - 280 P 5. Mindennapi takarítás -100 P 6. Háromszori nagytakarítás -36P 1. Hivatalos folyóiratokra -14P 8. Irodai szerek, nyomtatványok és portó - 30 P 9. Javítások és előre nem látott kiadások - 150 P Összesen- 1373 P 44 f.”m Az összeget pótadó formájában tervezték beszedni. A beszedésre önként jelentkezett Solti Horváth László adóügyi jegyző, felajánlását az iskolaszék el is fogadta.151- 1944. május 14-én új egyháztanács alakult Méhiben 12 rendes és 6 póttaggal.152- 1945. december 15-én Korponay plébános levele már a háború közvetlen hatásáról szólt. A főhatóságnak szóló jelentéssel egy küldeményben, mintegy mellékesen a plébános a következőket írta: „Még annak idején, kb. 11 hónapja a méhi plébánia filiális, túlnyomóan református községeiből elhurcoltak 28 fiatal katolikus férfit és nőt, és pedig: Kövecsesről 10, Sajórecskéről 4, Sajó/enkéről 7 és Hűhóról 8 személyt (+ 1 ref. vallásút). Visszahozataluk érdekében akkor az abafalviakkal együtt mindent megtettek - eredmény nélkül. Hozzátartozóik, szüleik kétségbe vannak esve sorsuk miatt, és elhurcolásukért okolják az akkori református vezetőséget, helyenkint a ref. lelkészt is. Mivel segítséget tőlünk várnak, tisztelettel kérem a Főtisztelendő Főhatóság szives válaszát: esetleg mit lehetne tenni érdekükben?'™ A főhatóság valamilyen szinten bizonyára foglalkozott az elhurcoltak ügyével, mert a plébános következő levele válasz az 1959/1945. sz., 1945. december 27-én kelt leiratra.154 149 RPkL Méhi 2160-941. 150 RPkL Méhi 3350-941. 151 RPkL Méhi 3350-941. 152 RPkL Méhi 3240-944. 153 RPkL Méhi 305-946. 154 RPkL Méhi 305-946.-1946. február 6-án a plébános így írta: „...az elvitt ifjak és leányok közül plébániánk területére eddig még senki sem tért vissza és ezért 80/945. számú kérésemet megismétlem. Állítólag Abafalvára tért vissza a napokban egy ember közülük mint beteg. Szerinte nem egy helyen vannak, s akikkel ő volt, azokat bányákban dolgoztatják. ”155 -1946. március 1-én a plébános egyszeri segélyért folyamodott, mert a front idején mindene odaveszett, gyakorlatilag annyi értéke maradt meg, amit épp magán viselt. Ugyanebben a helyzetben volt a kántor is, részére is segélyt kért. Addig az ideig jóindulatú hívei segítették, tulajdonképpen nekik volt köszönhető, hogy éhen nem haltak.156- 1947. július 12-én ismét egyszeri segélyért folyamodott, a templompénztár terhére saját maga részére 1.550, a kántor részére 1.000 koronáért. Nem derült ki az iratokból, hogy ez az előző (eredménytelen) kérés megismétlése-e, vagy annak teljesítése után egy újabb kérés, mert a helyzet nem változott. A híveire azután még kevésbé számíthatott, ugyanis nagy részüket - a plébánossal együtt - kijelölték kitelepítésre.157 158 A püspökség gyorsan válaszolt is a kérésre, a plébánosnak 2.000, a kántornak 1.000 korona segélyt ítélt meg.168-1947. december 17-én írta Korponay Géza első szlovák nyelvű levelét, amelyen jól látszik, hogy szlováknyelv-tudása kifogástalanul magabiztos. Plébániája területére 30 szlovák családot költöztettek, akik közül mintegy 25 római katolikus. Engedélyt kért arra, hogy karácsony második napján számukra külön misézhessen szlovák prédikációval, szlovák énekkel.159- 1947. december 20-án a püspöki hivatal minden vasárnapra megengedte a szlovák híveknek szóló misézést - amennyiben kellő számban megjelennek azon.160-1948. július 10-én a püspöki hivatal egy csehvel kevert szlovák nyelven írott levélben arra hívta fel a plébános figyelmét, mi az az egyetlen lehetőség, amelyet megragadhat annak érdekében, hogy az egyház 30 hektárnál nem nagyobb földterületeit ne államosítsák, ne kobozzák el. A lehetőség abban állt, hogy ha a helyi földműves bizottságok engedélyezik, az említett területi korlátozással a földek megmaradhatnak egyházi tulajdonban. A levél felhívta a plébános figyelmét arra, hogy célszerű hivatkozni arra, hogy a plébániát a helyi közösségnek akkor is fenn kell tartania, ha a földjét elveszik. Tehát tulajdonképpen mindenki akkor járna jobban, ha az egyház földjei megmaradnának, mert az biztosítaná a plébánia fenntartását, nem kéne azzal terhelni a híveket - és erről szintén a falusiakból álló bizottságnak kell dönteni.161- 1949-ben került sor arra, hogy a plébános jelentést tegyen a háborús károkról. A legszükségesebb javításokra mintegy 21.000 koronára volt szükség, ebből a hívek összegyűjtöttek mintegy 16.000 koronát. A kiegészítést a templompénztárból kérte a plébános, mivel gyűjtést rendezni abban az időben lehetetlen volt. Az engedélyt, tehát a hiányzó összeget meg is kapták.162 155 RPkL Méhi 305-946. 156 RPkL Méhi 2228-947. 157 RPkL Méhi 2228-947. 158 RPkL Méhi 2228-947. 159 RPkL Méhi 3922-947. 160 RPkL Méhi 3922-947. 161 RPkL Méhi 2249-948. 162 RPkL Méhi 3180-949. 346