Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Hoppál Krisztina: Dayin és Dayin fényes tana – avagy xi’ani Nesztoriánus Sztélé. Adalékok a Nyugat receptiojának kérdéséhez
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI A kínai-római kapcsolatok kutatásában elterjedt álláspont szerint a Kr. e. 221 és 206 között fennálló Q/n-dinasztia a központosított hatalom jelképe, a Qin írásjegy pedig a kínaiak hagyományosan önmagukra alkalmazott karaktere, amely összevethető a krónikák Daqint civilizáltság és műveltség tekintetében a saját országukhoz hasonlító leírásaival.12 Meg kell azonban jegyezni, hogy bár igen nagy tisztelet övezte a Qin- dinasztiát, a kínaiak önelnevezés gyanánt sokkal gyakrabban alkalmazták az adott dinasztia nevét, esetleg a Zhongguo ti, Középső Birodalom kifejezést, mint a túlságosan is szigorú Qin állam megnevezést Utóbbit inkább Észak- és Közép-Ázsia barbárjai használták a kínai császárságok megnevezésére. Akárcsak a Daqin kifejezést, amellyel egyes kínai krónikák szerint éppen a barbárok kezdték a kínaiakhoz oly hasonló Római Birodalmat illetni.13 A Daqin név kínai krónikákba történő beemeléséhez hozzájárulhat, hogy a földrajzi ismeretek bővülésével a kínaiak felfedezték, nem ők az egyetlen civilizált, a kor fejlettségének magas fokát elért társadalom, létezik egy másik, hozzájuk hasonló birodalom is.14 Daqin, mint propagandaeszköz A Nesztoriánus Sztélé nem csupán a kozmopolita Tang kulturális közeg speciális szegmensének és a kereszténység kínai történetének kiváló forrásanyaga, de a Daqin név használatával s tartalmának bizonyos részleteivel egyben a Római Birodalomról alkotott kép változásaira, Tang- kori utóéletére is rávilágít. Mindehhez kiemelendő, hogy az eredetileg perzsa vallásnak nevezett nesztoriánus kereszténységet Xuanzong császár (fíi) 745-ben kiadott decretumának megfelelően keresztelték hivatalosan is Daqin vallásra, amely a rendelet szövegének értelmében egyértelműen annak származási helyére, egészen pontosan Syriára utal.15 így a 781-ben állított sztélé is már a Daqin Jingjiao (^ft), azaz Daqin fényes tana kifejezést használja az elavult perzsa vallás helyett.16 Nem csupán a felirat szír nyelvű sorai, de egyes, a Római Birodalomra vonatkozó leírásokkal megegyező részletei is a vallás daqini/syriai eredetére utalnak. Daqin elhelyezkedésének lejegyzése a kínai források Római Birodalmat bemutató fejezeteiből ismert mitikus helyek megnevezésével történik, mint a Korall-tenger (iffcü), vagy a Gyenge-víz (D/K). Az ország produktumai pedig a hivatalos történetírói munkák terméklistáival mutatnak hasonlóságot, mint a ’tűzmosta ruha’ (X fii), azaz az asbestos vagy a különböző gyöngyök. Az igazságos, érdemei szerint kiválasztott uralkodó ugyancsak a historiográfiákban közöltekkel vethető össze.17 Ugyanakkor felmerül a kérdés, a hívek miért éppen a Daqin nevet választották a többi perzsa vallástól való elkülönítésre, illetve a nesztorianizmus origójának megadásával önazonosságuk kifejezésére? Ennek oka részben - annak ellenére, hogy Syria (Prima et Secunda) az arab hódításig Bizánc legfontosabb provinciái közé tartozott -, hogy 12 Például: HILL 2009.; HOPPÁL 2011. 13 YÜ 2008. 20.; YU 2013.5„ 24., 29-30. 14 Például: YÜ 2008.379., illetve PULLEYBLANK1999. 71. 15 ftwiEA decretum történeti háttere és magyar nyelvű fordítása: KOSA 2004. 16 BARRETT 2002.556., 559. 17 1tüM. itSÍTtififiiíÉff. dci^ítiffÜ a Daqin kifejezést a Bizáncra alkalmazott Fulin megnevezés egyfajta szinonimájaként használták az időszakban. Emellett, T. H. Barrett véleménye szerint,18 a történeti munkákból és enciklopédiákból jól ismert és tisztelt ország nevének használatával járó előnyök is szerepet játszhattak a választásban, amelyek pozitívabb megítéléssel kecsegtették a Kínában élő nesztoriánusokat.19 Ezenkívül nem elhanyagolható összefüggés, hogy a Daqin kifejezés a Tang-korban is népszerű vallási taoizmus irataiban is megjelenik. A Taiqing Jinye Shendanjing szemelvényében Lao ce a Középső Birodalmat elhagyván éppen e nyugati országba érkezett s terjesztette el a Dao tanait.20 A sztélé által használt Daqin megnevezés tehát a fogalom változatos értelmezésének egy újabb aspektusára utal, amely rávilágít a Római Birodalomról kialakult kép Vili. századi változásaira. Ennek megfelelően a kozmopolita Tang-időszakban a Daqin kifejezés a profán szférán túllépve egyfajta liturgikus jelentéstartalommal is bővült. A Nesztoriánus Sztélé jelentősége a különböző kultúrák közötti interakciók szempontjából M. Canepa 2010-ben megjelent munkájában - a kultúrák között interakciók teoretikus és az eltérő kultúrák egymásra gyakorolt hatásainak interdiszciplináris megközelítése során - tett megállapításai jelen dolgozat vonatkozásában is értelmezhetők. Canepa rávilágított, hogy egyes, kultúrákon keresztülívelő tárgyak, képek és eszmék elemzése által a látni és láttatni, valamint a bemutatva, bevezetve lenni fogalmainak és azok hatásainak vizsgálata is lehetséges. Míg az adott kultúrában idegen, nem lokális ideológiák képi megjelenítése és interpretációja a hatalom reprezentációjának formája, addig individuális síkon az egyén etnikumának, nemének stb. kifejezője lehet.21 A Nesztoriánus Sztélé önmagában a kozmopolita Tang-kultúra nyitottságának, prosperitásának és multikulturalizmusának (egyik) kifejezője, s ezáltal a hatalom összetett reprezentációjának is része. Ennek fontos eleme a nesztoriánus vallás kínai tudatba való integrálása, sajátos perception, amelynek részleteire Taizong császár (Ü^tk) 638- ban kiadott decretumának szövege is rávilágít: „[...] Az Útnak (Dao) nincs állandó elnevezése, a bölcsességnek sem örök a megjelenési formája, (hanem) az adott helynek megfelelően kell igazítani a tanítást, hogy az érző lények megmentését szolgálja. A perzsa Aluoben messziről érkezett (Kínába) szent könyveivel és tanításával, hogy ezeket bemutassa fővárosunkban. Alaposan megvizsgáltuk tanainak mondanivalóját: eredendően titokzatos és békességet árasztó, az élet és a tökéletesedés alapjait határozza meg, a világ megmentését szolgálja és az emberek hasznára van. A rendelet tehát a kereszténységnek a taoizmus koncepciójába történő beillesztésével nem csupán a vallás legitimitását, de a befogadó kultúrába való integrálását is biztosította. Emellett a nesztoriánus szövegek kínai nyelvbe, kultúrába való adaptálását (részben) a Tang udvarban szintén jelentős szerepet betöltő tantrikus 18 BARRETT 2002. 559. 19 Emellett az arab hódítás nyomán hanyatló Szászánida Birodalomtól való elhatárolódás is fontos szerepet játszhatott. LIEU 2009.237. 20 V.Ö.: ÄÄMfWfSiT: 3., 11-14. 21 CANEPA 2010.7., 9. 22 Kosa Gábor fordítása. KOSA 2004. 326
