Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Restaurálás - Szabó Melinda: Besenyszög–Berek-ér partja lelőhelyen feltárt 558. objektum kerámaianyagának restaurálása
SZABÓ MELINDA: A BESENYSZÖG-BEREK-ÉR PARTJA LELŐHELYEN FELTÁRT 558. OBJEKTUM KERÁMIAANYAGÁNAK RESTAURÁLÁSA A restaurátorműhelyben szemrevételeztem a kardot és a sérült kerámiatöredékeket, melyről anyagmintát gyűjtöttem. A lehetséges korróziótermékek közül (barnássárga goethit, narancsszínű lepidokrokit, fehéressárga jarosit, limonit, sziderit)1 több is előfordul a kardot borító vastag, formátlan korrózióban. A tárgy restaurálása közben jól láthatóvá váltak az eróziós és korróziós folyamatok okozta felületi károsodások, azok mértéke és nagysága. A tárgy készítése óta eltelt 2200 év alatt a kerámia anyagának pusztulása különböző anyagszintig ment végbe. 7. kép - Felületi károsodások 2. Készítéstechnológiai megfigyelések A károsodott és ép felületű töredékdarabok fontos információkat hordoznak a tárgy „életével” és készítési technológiájával kapcsolatban. Az edényt agyaghurkákból rakták fel, majd a kész forma és az edény felületének kialakítása fazekaskorongon történt. Az hurkák jól megfigyelhetők az enyhén megduzzadó, kihajló peremdarabokon, valamint az edény felső, belső felületén. 8. kép - Peremdarabon körbefutó hurka 9. kép - Hurkasorok a tárgy belső felületén Az edény belsejében lemértem az edénykészítéshez használt agyaghurkák vastagságát. Mérésemből kiderült - abban az esetben, ha az edény felrakásához azonos átmérőjű agyaghurkákat formáztak -, hogy a hurkák vastagsága az eldolgozással járó deformálódás után az edény vállának közepén 10-12 mm, az edény fala ezen a területen viszonylag egyenletes. A váll-has találkozásnál az anyag enyhén, míg a nyak felé haladva drasztikusan, szinte felére csökkent. Az edény falvastagsága ezen a területen a legvékonyabb. Az edénytestet először a váll vonaláig rakták fel, majd a belső felületet kézzel eldolgozták. Ennek jeleit hosszanti és keresztirányú sávok formájában (néhol a fazekas keze nyoma négyzethálót alkotott) ma is őrzi a tárgy belseje. Az eldolgozott alsó edényrészre további hurkasorokat raktak, a szemrevételezés közben előtűnt egy felrakott hurkaszél is. Az illesztés eldolgozása vízszintes sávként jelenik meg, majd az edény felső részén jól láthatóan megmaradtak a hurka ívei. Az összedolgozás különbözőségei a kialakítás fázisaira engedtek következtetni. ________________________ 10. kép-Hurkaillesztés nyoma 1 CRONYN.J.M. 1996.164. 287
