Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Művészettörténet - Csiszár Róbert: Múzsák a háborúban. Zádor István első világháborús grafikái
CSISZÁR RÓBERT: MÚZSÁK A HÁBORÚBAN. ZÁDOR ISTVÁN ELSŐ VILÁGHÁBORÚS GRAFIKÁI előkelőségeit túszokul magammal me, késő este Krasanovicba értem. Nem is volt itt velük semmi baj. Feladatom: ezen a nehéz, hegyes, erdős terepen állandó járőrszolgálattal, egy 8 kilométeres fronton, a szerbek betörésének feltartóztatása volt. Első reggel hatalmas ágyúdörejre ébredtem. Oly nagyok voltak a detonációk, hogy az egész Drina völgye rengett belé. Járőreim jelentették, hogy előző éjjeli állásunkat Bratunácban tűz alá vették a szerb tüzérek. Egy dohánypajtában lakom 500 méterre a Drina felett s belőle a legcsodálatosabb kilátás nyílik a völgyre. Szeptember 8-án kezdődött az első támadásunk Drina-átkeléssel. Századommal előző nap a 39. tartalék ágyúsüteghez osztottak be tüzérségi fedezetnek. A kikülönített üteggel két hónapig külön kis világot alkottunk, majdnem külön kis háborút folytattunk. Parancsnoka Heyek Imre tüzérkapitány, akinél emberibb, kellemesebb bajtársat elképzelni sem tudtam. Este 9-ig tartott, míg az ágyúkat a Jelah-hegy tetejére felvonszoltuk. Egy szerb temetőt kellett föltúrnunk, hogy az ágyúk kellő fedezéket kapjanak. Egész éjjel dolgoztunk, hatalmas fákat vágtunk ki, melyek a kilátást gátolták. Már reggel 3-kor kezdődött az átkelés kierőszakolása. Köröskörül hatalmas puskaropogás hallatszott az alattunk levő ködtengerből. Türelmetlenül álltunk messzelátóinkkal, hogy valamit is láthassunk, s ágyúinkkal mielőbb támogathassuk embereinket. Aggodalommal teli várakozás után végre reggel 9 órakor felszállt a köd, s az első lövés előtti izgalom vett erőt rajtunk. Szemben velünk Ljubovica falu volt, melyet zászlóaljamnak kellett a Drina átkelése után elfoglalni. (3. kép) Ágyúink remekül dolgoztak, mint a megzavart hangyaboly futottak szét a szerb katonák. Jelentést kaptunk, hogy zászlóaljam nem tudott eddig átkelni a vízen, nagy veszteségeket szenvedett. Most, hogy mi is akcióba léptünk, az átkelés délben sikerült, az összes csapatok a kijelölt pontokat elfoglalták, az ellenség az egész vonalon visszavonult. Délután pontonhidat vertünk, s hajnali kettőkor tüzéreink is átmehettek Szerbiába, hogy a gyalogságot előmenetelében támogassák. Másnap éjjel járőreim három szerbet fogtak, akik a kőzet-magaslatokról fényjeleket adtak. Napokig állandó fegyverropogás, ágyúdörgés vett körül, a legnehezebb terepen nyomultunk előre. Lovaink, melyek a széles tábori ágyukat a hegyi utakon alig vonszolták, kidűltek, s így minden ágyú elé 40-40 embert fogtam. Lakosságot sehol sem láttam, ellenben jószág, gyümölcs bőven volt. A menekülők nem vihették már magukkal, s így a legénységnek ez valóságos Eldorádója volt. Harácsolásukat nem vehettük túlságos szigorúan, mert az ilyen hegyi háborúban a trén nem igen tud követni. Viz alig van. Három napja még a kezemet sem moshattam. Teljes készültségben, szabad ég alatt háltunk, csodaszép, csendes nyári esték voltak. Észak felől a hegyek tetején tüzek villantak fel, majd dörgés hallatszott, ott még harcoltak. Dél felől előbb 2-3, majd mindig több és több ház gyúlt ki, végre valóságos lángtenger volt előttem. ”2 A háborús rajzok 4. kép Zádor István hadifestő vázlatot készít A harctéri munkássága alatt (4. kép) rengeteg fényképet is készít. Hagyatékában közel 500 db olyan fénykép található, amely ebből az időszakból származik. Fotói sokszor szolgálnak mankóul rajzainak későbbi pontosításához, illetve olyan jelenetek megrajzolásához, amiknél az idő rövidsége miatt nem lehetett, csak vázolni, a pillanatnyi benyomást rögzíteni. Ilyen például az utánpótlást vivő szekeret toló honvédek vagy a szerb „országúton” ágyút hegyre toló katonák rajza. Témaválasztására a változatosság jellemző, nem korlátozódik a hadszíntér nyújtotta témákra. Háborús rajzai három témakörben készültek: tájképek, életképek és portrék. Mindhárom témakörben rendkívüli technikai tudásról tesz tanúbizonyságot, és mindhárom témakörben egyenlő arányban alkot. Zádor tradicionális ember volt. Technikailag maximálisan felkészült festő, aki érleli a témát. A látvány soha nem viszi el a szemléletét, a részletek soha nem zilálják szét a képet. Egyben tartja, kiegyensúlyozza a részleteket. Megfelel annak a kritériumnak, amit Seyyed Hossein Nassr, a Harward Egyetem ma élő legjelentősebb filozófusa fogalmazott meg, hogy: „a művészi szépség nem más, mint az egység uralma a részletek felett”. Ez abszolút mértékben jellemzi Zádor művészetét. Nassr 2 ZÁDOR István 1933.5-10. 267
