Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adalékok a tószegi Laposhalom kutatásának történetéhez (Csetneki Jelenik Elek jelentései, levelei és rajzai 1876-ból)
PROHÁSZKA PÉTER: ADALÉKOK A TÓSZEGI LAPOSHALOM KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ ________(CSETNEKI JELENIK ELEK JELENTÉSEI, LEVELEI ÉS RAJZAI 1876-BÓL)________ Végre vagyok bátor Nagyságodtól a teendő munkálatok költségeire 25 irtot utalványoztatni kérni miután a magammal hozott 50 frtnyi ásatási előleg fogyatékán van, s az abonyi közbirtokosság segélyére sem számolhatunk. Erre nézve legjobb lenne, ha Nagyságod a pénzt Marton úrnak küldené kettős borítékban, mert másként csak későn fogom megkapni, pedig nagy szükségem van rá. Most pedig a főt. plébános úrnak üdvözletét jelentve, maradok Nagyságodnak. Méltóságos Igazgatóság! Legkegyelmesebb Pártfogóm! A mellékelt 1-6-ig terjedő lapokon van szerencsém a Méltóságos Igazgatóság elé terjeszteni a Pest megyei Tószeg helység határában folyó 1876- ik év május 3-ától 8-áig terjedő ásatásokról való jelentésemet, melylyel, mint Nagyságos Römer Flóris régiségtári őr kisérője megbízattam s magam a Méltóságos Igazgatóság további pártfogásába ajánlván maradok a Tószeg, junius 26-án 18 76. őszinte tisztelője Csetneki Jelenik Elek Römer Flóris válasza a 1454 szám alatt:42 1454. Kedves Jelenik Úr! Kívánsága szerint küldöm Pulszky Őmga beleegyezésével a kért 25 fnyi összeget, egyszersmind arra szólítnám fel, hogy a tószegi ásatás befejezése után Budapestre visszatérni szíveskedjék. Tudván azt, hogy 28án csakugyan beáll a mezei munka és magasb munkabér, némileg kár volt helyben nem maradni, és a mennyit lehetett volna Tószegen felkutatni, miután jelentéséből kitűnik, hogy paraszt plettykák után rendesen csalódás szokott következni. Egyéb iránt jelenleg evvel kell megelégednünk, mit tevékenysége eredményezett. Lenne másutt is elég munka, de előbb a jelentést be kellene fejezni. Őszinte tisztelettel szíves háziurai és családjuk iránt vagyok váltig jó akarója Bpesten. Jun. 29. 876. Römer 45443 Jelenik Elek jelentése a tószegi ásatásról I. egy térképpel [2. kép] Csetneki Jelenik Elek régiségtári dijnoknak a magyar n. museum Méltóságos Igazgatóságához intézett jelentése az 1876. május 3-ától 8-ig eszközölt Tószegi ásatásokról 42 Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest), Levelestár: Römer Flóris Csetneki Jelenik Elekhez 43 Forster Gyula Örökségvédelmi Központ (Budapest) Römer hagyaték K 547. Méltóságos Igazgatóságnak Budapest, junius 15-én 1876 őszinte tisztelője Csetneki Jelenik Elek díjnok a m.n. museum régiségosztályában Jelentés a tószegi ásatásokról Márton Ferenc (Abonyi Lajos) abonyi földbirtokos úr 1876. május 1-én három kővésűt, egy kisebb törött cserépbögrécskét, s hat darab cseréptöredéket küldött a m. n. museum régiségtárának, s az abonyi közbirtokosság, mint telektulajdonos nevében felszólította a nevezett intézet igazgatóságát, hogy küldene ki valakit, kinek vezetése alatt e tárgyak leihelyén ásatásokat tennének, s ez alkalommal az eszközlendő költségeit is hazafiasán megajánlotta. Május 3-án nagyságos Rómer Flóris úrral a m.n. museum régiségtárának főnökével, mint az ásatással megbízottak Abonyba utaztunk. Késő este érvén Abonyba az éjét Márton úr vendégszerető házánál töltöttük s másnap korán hajnalban átmentünk az Abonytól mintegy órányira fekvő Tószegre. E helység Pestmegye délkeleti csúcsán, a Tiszától % órányira terül el, s közvetlen Heves megyével határos. Maga a helység s határának egy része emelkedetebb, míg a másik rész, főkép Keletről s éjszakról igen mély s a Tisza árteréül szolgál. A helységtől nyugatra ezen ártér közvetlen határán egy mesterségesen összehordott halom emelkedik, mely a régibb okiratokban „Laposhalom”-nak jelenleg pedig „Kucorgódnak neveztetik a rajta épült hasonnevű csárdától. A halom eredetileg kerülék alakú volt, s hossza mintegy 360, - szélessége pedig 100 meter lehetett, azonban minthogy keleti oldalát a Tisza kiöntése mossa, a víz folytonos mosása következtében egy harmadrésze már ledőlt, s ez oldalon egy 8 méternyi magas partszakadást képez. Az idei vízár különösen két helyen rongálta meg, s e helyeken a kiszaggatott földtömeg helyén egész öböl képződött, mely lehűlt föld a halom tövénél majd méternyi vastag réteget képez. Megbecsülhetetlenül fontos körülmény az, hogy e szakadékos partban a halom egész szerkezetét, annak minden egyes rétegét láthatni. Míg a kirendelt munkások megérkeztek, addig az egész partot, mennyire a mocsáros s süppedékes talaj engedé - átvizsgáltam. A búzával bevetett halom legfelső rétegét 0.6-0.8 m. vastag sötétszürke porhanyó televényföld képezi, melyben az emberi kéz semmi nyomára nem akadhatni, s ez alatt terüle el a hordott föld, ennek felsőbb rétegeiben csak szórványosan találhatni egyes durva cseréptöredékeket s csontokat; a tulajdonképi kulturréteg azonban csak 1.5-1.8 méternyi mélységben kezdődik. Mielőtt azonban az egyes rétegek leírásába bocsátkoznám, szükségesnek láttam előrebocsátani, hogy az egész halom szerkezetét egyes rétegekre osztva tárgyalom, minthogy annak egyes rétegei terjedelméhez arányítva 23
